Szerző: Szilágyi Vince
Közép- és Kelet-Európa számára az elmúlt néhány hónap enyhén szólva is viharos időszak volt. Hatalmas tiltakozások Szerbiában és Grúziában, egy törölt elnökválasztás Romániában, egy állítólagos Kreml-befolyásolás által beárnyékolt szavazás Moldovában – mindez a régió modernkori történelmének kritikus pontját jelezte.
Ezek a tiltakozások a volt kommunista társadalmak közös vágyát mutatják, hogy befejezzék európai integrációjukat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás azonban nem elég – értékeli Massimo Flore, az Aurora Fellows dezinformációs szakértője.
„Bár ezen államok közül sokan már EU-tagok, továbbra is szakadék tátong az európai értékek olyan személyiségek által képviselt magasztos eszméi, mint Jean Monnet, Robert Schuman vagy Altiero Spinelli, és a földi valóság között. Az alapvető demokratikus elvek érvényesítését szolgáló erős mechanizmusok nélkül olyan sebezhetőséget jelent, amelyet az Orbánhoz hasonló, tekintélyelvű vezetők kihasználhatnak”. Ezzel az európaizációs folyamat végleg elbukhat, amennyiben a térség a Kreml befolyásolása alá kerül.
Az Oroszország és a Nyugat között szétszakított társadalmak politikai földrengéseknek lehettek tanúi. E földrengések egybeesnek az egész kontinensen tapasztalható nagyobb mértékű jobbratolódással. Ezen események közepette január végén az Institute for Global Analysis (IGA), a Free Press for Eastern Europe és a SCIENCE+ együttműködésével regionális konferenciát tartott Szófiában, amelyen újságírók, tudósok és kormányzati képviselők vettek részt, hogy megvitassák az Európa előtt álló főbb kihívásokat.
HIBRID HADVISELÉS ÉS KÜLFÖLDI BEFOLYÁS
A konferencián a hibrid fenyegetések, az európai integráció és az újságírás szakértői vettek részt, azzal a céllal, hogy a nyilvánosság ellenálló képességét növeljék a demokratikus folyamatok befolyásolására irányuló külső kísérletekkel szemben.
„A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a nyilvánosság és a politika nem ismeri a külföldi rosszindulatú szereplők által alkalmazott hibrid hadviselési taktikákat” – mondta Rumena Filipova, az IGA alapítója a Narrative Breaknek. Filipova megjegyezte, hogy a közép- és kelet-európai országokban, ahol egyes kormányok orosz- és Kína-barát programokat hajtanak végre, egyre nagyobb a kötélhúzás az állam és a társadalom között.
„A rosszindulatú külföldi befolyás szisztematikusan együttműködik az ilyen hatóságokkal, és megpróbálja aláásni a nyugat-balkáni országok demokratikus törekvéseit” – tette hozzá.
TEGYEN MINKET ÚJRA NAGGYÁ!
A propaganda és a vírusos hamis narratívák kulcsszerepet játszottak a demokráciák aláásásában, az orosz állam pedig úgy tűnik kihasználta a gyengeségeket és a történelmi mítoszokat.
„Nem kell új megosztottságot teremteniük ezekben a társadalmakban – egyszerűen csak megtalálják a meglévő repedéseket, és kiszélesítik azokat, a kibertámadásoktól kezdve a gazdasági nyomásgyakorlásig mindent felhasználva üzenetük terjesztésére. Ennek a sebezhetőségnek talán a „nosztalgiacsapdában” rejlik a leglenyűgözőbb aspektusa” – ezt már Massimo Flore tette hozzá, aki az európai nagy választások utóhatásait megvitató panelbeszélgetésen szólalt fel.
Flore rámutatott arra is, hogy a posztkommunista társadalmakban sokan kísértést éreznek arra, hogy rózsaszínű szemüvegen keresztül tekintsenek vissza a szovjet időkre.
DEZINFORMÁCIÓS FENYEGETÉSEK
Oroszország ezeket az érzelmeket kihasználva elsajátította a hibrid hadviselést és a digitális manipulációs taktikákat. Eközben a fiatal demokráciák nem találtak megfelelő módot a médiaműveltség széleskörű növelésére és a hamis Nyugat-ellenes narratívák semlegesítésére. „Képzelje el, hogy egy olyan világban nő fel, ahol a kormány irányít minden újságot és tévécsatornát. Kelet-Európában a kommunista uralom alatt nemzedékek számára ez volt a mindennapi élet. Amikor ezek a rendszerek megbuktak, az embereknek egyik napról a másikra meg kellett tanulniuk, hogyan válasszák el a tényeket a fikcióktól a szabad médiavilágban” – fogalmazott Flore. Majd úgy folytatta, hogy „olyan ez, mintha hirtelen arra kérnének, hogy ússz a mély vízben, miközben alig tanultál meg úszni”.
BELÜLRŐL TÁMADNAK
A kizárólag a külföldi fenyegetésekre való összpontosítás azonban kontraproduktívnak bizonyulhat, mivel a dezinformációs erőfeszítéseket szinte mindig olyan hazai szereplők támogatják vagy erősítik fel, akik hasznot húznak ezekből a műveletekből. „Ez az összetett kölcsönhatás olyan többoldalú megközelítést tesz szükségessé, amely a belső sebezhetőségeket és a külső fenyegetéseket egyaránt figyelembe veszi” – közölte Miruna Butnaru-Troncotă, a bukaresti Nemzeti Politikai és Közigazgatási Egyetem professzora. Egy másik értékes gondolat [a konferenciáról] az volt, hogy „a grúziai tüntetések számos közös vonást mutatnak a szerbiaiakkal, és mindkettő megérdemli az EU támogatását”.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
