Szerző: Gárdai László
A cikk audiováltozatban is elérhető lent.
Magyarország az utóbbi években az illegális közép-európai kutyakereskedelem egyik fellegvárává vált. Néhány éve még több tízezer ismeretlen eredetű kölyökkutyát adtak el. Az, hogy időközben ez a helyzet változott -e – arról a dolog természeténél fogva – ma sem lehet sokat tudni. A NOÉ Állatotthon úgy tudja, hogy ma is tízezrével kerülnek külföldre az illegális szaporító- telepekről a kutyák.
Schneider Kinga az állatotthon munkatársa szerint ez egy iparszerű ágazat. Rengeteg szaporító – azaz kutyagyár működik, ami nem azonos az állattenyésztő telepekkel. Az országnak több olyan szegmense is van, ahol az emberek egy része közvetlenül vagy közvetetten valamilyen módon ebből él. Egy ilyen illegális telepnek is van állatorvosa, ételbeszállítója. A hatóságok pedig gyakran szemet hunynak a működésük fölött.
– A hatóságok évek óta próbálkoznak, hogy az illegális kutyaszaporítást megfékezzék, a szabályok is változtak, de mégsem változik semmi?
Az államnak nincs megoldása erre a problémára, civil próbálkozások vannak, a rendszer túlterhelt, kérdés, hogy a menhelyek hány kutyát képesek befogadni a felszámolt kutyatelepekről. A tavaly év végi elhíresült több menetes felszámolásból több mit 600 állat került a civil szféra gondozásába. Ez annyira leterhelte ezt a szegmenst, hogy a mai napig nem tudunk felocsúdni. Ezeket a kutyákat még örökbe fogadni sem lehet, mert hatósági bűnjelként „tartjuk őket fogva”.
– Ezt a piacot is köztudottan az elvárt bevétel tartja életben. Mekkora üzletről van szó?
A Magyarországon „gyártott” kutyáknak egy része megy külföldre a többiek itthon találnak gazdára. Egy felelős tenyésztőtől kikerült fajtatiszta kölyök ára szerződésekkel, oltásokkal, a szülők megfelelő szűrésével, jó előszocializációval – fajtától függően – ötszázezer forinttól több millió forintig terjedhet. A kevésbé divatos kutyákat már háromszázezer forintért meg lehet vásárolni. A kutyagyárakból ennél nagyságrenddel lehet olcsóbb kutyát venni, de annak nagy a kockázata. Ezeken a szaporító telepeken rettenetes állapotok uralkodnak, sok a beteg, alulszocializált állat, a beteg kutyák tömkelege ugyanis innen kerül ki. Ilyenkor az állatorvosra a vételár többszörösét kell költeni. Az innen kikerülő kutyák később is rettegnek az embertől, pedig köztudott, hogy a kutyák legjobb barátja az ember.
– A törzskönyvezett „legális” kutyák miért kerülnek ilyen sokba?
– Szerintem a felelős tenyésztés drága hobbi, nem feltétlenül jó bevételi forrás. Például egy genetikai vizsgálat, akár százezer forint is lehet. A kutyákat el kell vinni kiállításra, minőségi élelemmel kell etetni. Egy minőségi táp 60 -70 ezer forint. Magyarországon ma luxus állatot tartani. Sokan belefutnak abba a helyzetbe, hogy nem tudják a fenntartás költségeit finanszírozni és inkább megszabadulnak a kutyától. Magyarországon túl sok a kutya, ezért is fontos lenne egy átfogó ivartalanítási program.
– Hogyan lehetne az illegális kutyaszaporítást valamennyire visszaszorítani?
– Ez nagyon nehéz kérdés. Az ország szegényebb részein egész falvak élnek ebből, de hogy pontosan hányan senki nem tudja. Ha a hatóság ezt a lehetőséget kivenné az emberek kezéből, onnan kezdve az államnak kellene a családok eltartásáról gondoskodni. Ráadásul a hatóság sincs felkészülve a telepek felszámolására, amire milliárdok kellenének. Ezekben a régiókban jellemző a mélyszegénység.
– Milyennek tapasztalják a hatóságok munkáját?
– Nagyon különböző a hatóságok attitűdje az ország különböző pontjain. Nem véletlen, hogy a lehető legmagasabb szinteken – például főispánoknál -próbálunk kapcsolatokat építeni. Lejjebb ugyanis nagyon működik a sógorság-komaság, nem szerencsés, ha a hatósági állatorvos egyben az ellátó orvosa is egy ilyen telepnek. Erre a munkára az alacsony bérek miatt nem találnak embert, könyörögni kell, hogy valaki elvállalja ezt a munkát. A Magyar Állatorvosi Kamara nem lép fel megfelelő hatékonysággal. Szerintünk egy félreértelmezett véd és dacszövetséget alkot ezekkel az állatorvosokkal. Ugyanakkor vannak olyan megyék is, ahol jól tudunk együtt dolgozni a hatóságokkal.
A Magyar Állatorvosi Kamarának nincs semmiféle ráhatása az illegális kutyaexportra. Horváth László főtitkár szerint még az sem pontosan tisztázott, hogy mit tekinthetünk illegális kutyaexportnak. Erről még az érintettek is hatalmas vitát folytatnak évek óta. Egyébként ezzel nem is szeretnénk foglalkozni, mert nem ránk tartozik, a hatósági állatorvosokhoz a kamarának semmi köze nincs.
– Ismert-e önök előtt, hogy egyes helyeken a hatósági állatorvoshoz tartozik a telepek ellenőrzése is, ami azért összeférhetetlen?
– Egy állatorvos tulajdonképpen háromféle minőségben is eljár, mert ő az ellátó állatorvos, ő az, aki beadja a szükséges védőoltásokat, és ellenőrzi a szállítási dokumentumokat, mint a hatóság embere. A telepre munka után szolgáltató magán állatorvosként megy ki. Ez ügyben eljárások is születtek.
– Ezt az összeférhetetlenséget nem lehet megszüntetni?
– A magyar állami szektorban elérhető jövedelem kevés, ezért kénytelenek másodállást vállalni. Ezeket a dolgokat a mai magyar társadalomban nehéz kibogozni.
– „Nekünk semmilyen rálátásunk nincs az illegális kutyakereskedelemre, mi is csak szóbeszédből ismerjük a döbbenetes híreket.” – ezt mondta a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetségének elnöke. Korózs Gábor szerint a szervezet semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ezért szankciókat sem tudnak alkalmazni.
A 2021-ben megjelent jogszabálymódosítás szerint kutyaszaporítást csak az végezhet, aki az ún. FELIR-azonosító rendszerbe bejelentkezik. Így – legalábbis legálisan -csak hatósági nyilvántartásba vett születési helyekről származó kutyákat lehet eladni. Ezt a bejelentkezést azonban tapasztalataink szerint számos szaporító nem vállalta, nem kívánt a hatóság látókörébe kerülni – nyilatkozta a NÉBIH országos állatvédelmi főfelügyelője. PallósLászló elmondta, a hatósági állatorvos mielőtt a kiskutyákat a kutya gyűjtőből útnak indítja ellenőrzi többek között a kutyák egészségügyi állapotát, szállításra való alkalmasságát és kísérő dokumentumokat. E nélkül a szállítmányt nem lehet elindítani.
– A becslések szerint évente 80-100 ezer kutya születik, de közülük nagyjából csak minden negyediket törzskönyvezik Mi lehet ennek az oka?,
– Azt látjuk, hogy a külföldre indított szállítmányoknál a kutyákat csak ritkán kíséri származási lap (törzskönyv), mert a piac jellemzően nem igényli azt. Törzskönyv hiányában a szolgáltató állatorvos fajtajelleget ír be az eb útlevélbe, és általában ezzel meg is elégednek a leendő tulajdonosok. Egyébként a kutyatenyésztésben hatósági kontroll csak a magyar fajtáknál van.
– Van-e arról valamilyen információjuk, hogy milyen mértékű az illegáliskutyakereskedelem?
– Erről nincs tudomásunk, hiszen illegális. Azt viszont látni kell, hogy amennyiben piaci igény jelentkezik valamire, akkor lesznek olyanok, akik ezt ki fogják elégíteni. Márpedig a magyar kutyakölyköket keresik. Viszonylag olcsón, pár tízezer forintért vásárolják fel a kölyköket a kereskedők, majd adott esetben több ezer euróért értékesítik, tehát hatalmas profitkulccsal tudnak dolgozni. Nekünk meg lehet a véleményünk a profitmaximalizáló kutyaszaporítókról és a kutyakereskedelemről, de hatóságként annyit tehetünk, hogy a jogszabályokat igyekszünk maximálisan betartatni. Egy biztos, nem jó irány, ha valaki a kutyavásárlásakor csak az árat nézi, és minél olcsóbban próbál kutyához jutni, mert nagyon nem mindegy, hogy az állat milyen genetikai, egészségügyi és szocializációs háttérrel érkezik új tulajdonosához. Egy rossz választás a későbbiekben számos probléma forrása lehet, és még az ember és a kutya közötti kapcsolatot is megronthatja.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
