Szerző: Dávid Balázs
„AIDS: amerikai biológiai fegyver?!” – harsogta 1985-ben egy bolgár újság címlapja, majd nem sokkal később egy nyugatnémet professzor is ezt kezdte terjeszteni. Csakhogy a történet mögött nem független kutatás állt, hanem a keleti blokk titkosszolgálatainak koordinált dezinformációs hadművelete – az Operáció Denver. Ez a kampány nemcsak a hidegháborús propaganda egyik legismertebb példája, de fontos európai tanulságokkal is szolgál arról, hogyan működnek az államilag irányított információs műveletek – akkor és ma.
Egy legenda születése – a dezinformációtól a CBS híradójáig
A nyolcvanas évek közepén a világ épp csak kezdett szembenézni az AIDS-járvánnyal. A betegség eredete homályos volt, a pánik pedig egyre nőtt. Ezt a bizonytalanságot használta ki a szovjet KGB, amikor indiai fedőlapjában, a The Patriotban 1983-ban megjelentette a sztorit: a HIV-vírus állítólag egy amerikai katonai laborban született. A cél világos volt: megrendíteni az USA hitelességét, különösen a fejlődő országokban. Bár azt hogy pontosan ki írta a cikket, azt máig nem tudjuk.
Ha valaha volt „klasszikus” példája az államilag szervezett álhírkampánynak, akkor a „HIV-et az amerikai hadsereg találta fel” története biztosan az. Két évvel később a Literaturnaja Gazeta már nyíltan összefüggésbe hozta az AIDS-et az amerikai biológiai fegyverprogrammal. A történetet a világ legalább 80 országában ismételték el a sajtóban. A szálak Moszkvába vezettek – de a történet nem kizárólag a Szovjetunióról szól.
A történet terjedéséhez azonban nem elég egyetlen cikk. Az „Operáció Denver” néven futó akciót a keleti blokk több titkosszolgálata is segítette: a bolgár DS, az NDK-s Stasi és bizonyos jelek szerint még a csehszlovák szolgálatok is, így sikerült a mítoszt globális szintre emelni.
Egy ötlet, ami nem a semmiből jött
A nyolcvanas évek elején a HIV-vírus eredete még tudományosan is bizonytalan volt. 1981-ben írták le először az AIDS-et mint betegséget, és még évekig komolyan vitatkoztak azon, hogy természetes vagy mesterséges eredetű-e. Ezt a tudományos bizonytalanságot használta ki a szovjet hírszerzés.
Az amerikai Fort Detrick labor neve nem véletlenül kapcsolódik az ügyhöz: ott folyt a hidegháború idején az USA biológiai fegyverprogramja. Ugyanakkor az „Operáció Denver” elnevezés nem ennek közvetlen utalása. Elképzelhető, hogy egy Stasi-tiszt félrehallotta vagy félreértelmezte a „Fort Detrick” nevet, és „Denver”-re asszociált – egy Németországban ismerősebben csengő földrajzi névre. Akkoriban a nyugatnémet televízióban, amelyet keleten is sokan néztek, nagy népszerűségnek örvendett a „Denver-klán” (az amerikai „Dynasty” sorozat német címe). Ez azonban csupán spekuláció. 1987-re a Stasi tisztjei már felváltva használták a „Denver” és a „Detrick” neveket a bolgár partnereikkel folytatott megbeszélések során, ami nyilvánvalóan némi zavart is keltett.
Jakob Segal és az akaratlan szövetségesek
Az egyik legérdekesebb figura ebben a történetben Jakob Segal, az NDK-ban élő nyugdíjas biológus professzor, aki saját kutatásaira hivatkozva kezdte terjeszteni a víruseredet „laboratóriumi” verzióját. Ő maga állította, hogy tudományos úton jutott el ahhoz a következtetéshez, miszerint a HIV mesterséges vírus, és az amerikai kormány felelős a járvány kirobbantásáért. A nyilvánosság előtt sosem vallotta be, hogy bármilyen kapcsolatban lett volna a titkosszolgálatokkal – és valószínűleg nem is volt közvetlenül, de a Stasi mindenképpen figyelemmel kísérte és – bizonyos ideig – támogatta tevékenységét a háttérből.
A Segalhoz hasonló szereplők kulcsszerepet játszottak: tudományos hitelességet adtak egy politikai célú álhírnek. De ahogy a nemzetközi légkör változott – különösen Gorbacsov „új gondolkodása” idején –, ezek az álhírek inkább kényelmetlenné, mint hasznossá váltak. Az NDK külügyminisztériuma például kénytelen volt nyilvánosan elhatárolódni Segal állításaitól, nehogy az amerikaiakkal folytatott AIDS-ellenes együttműködés veszélybe kerüljön.
Egy másik érdekes epizód 1986-ból származik, amikor egy olasz parlamenti képviselő a római törvényhozásban is hivatkozott a „Fort Detrick-hypotézisre”, miközben az AIDS-kezelések elérhetősége kapcsán bírálta a NATO politikáját.
A nyugati világ sem volt teljesen felkészült. A CBS legendás műsorvezetője, Dan Rather 1987-ben műsorában elmondta, hogy egy szovjet katonai lap szerint a HIV egy amerikai katonai laborból szivárgott ki – hozzátéve ugyan, hogy erre nincs bizonyíték. Az amerikai külügy gyorsan reagált, és hivatalosan is tiltakozott az állítás ellen. Az amerikai külügy 1987-es jelentése szerint a Fort Detrick-elmélet 1985 és 1987 között legalább negyvenszer szerepelt a szovjet médiában. Egy karikatúrával kezdődött a jelentés első oldala: a Pravda egy rajza, amin Uncle Sam fecskendővel injekciózza a világot.
Nem csak a KGB – a hidegháborúban mindenki álhírt gyártott
Bár az Operáció Denver legismertebb példája a HIV-eredetről szóló mítosz, nem volt egyedülálló. A hidegháború információs hadviselése során rengeteg hasonló történet keringett, sokszor egymásnak is ellentmondva. Egyes amerikai összeesküvés-hívők vagy “összefüggés-látók” például nemhogy elhitték a Fort Detrick-sztorit, de még tovább mentek: szerintük az AIDS mellett a rák és más betegségek is kormányzati manipuláció eredményei voltak.
Ezzel szemben más, szintén marginális források szerint maga a Szovjetunió alkotta meg a HIV-et, hogy gyengítse az USA-t. Ezek a nézetek önállóan is kifejlődtek – vagyis még ha nem is létezett volna Operáció Denver, az összeesküvés-elméletek talán akkor is szárba szökkentek volna. A dezinformáció tehát gyakran nem létrehoz, hanem meglévő félelmekre és sejtésekre erősít rá.
Miért fontos ez most, Európában?
Miközben egyre többet hallani az orosz és kínai propaganda hatásairól, kevesebb szó esik arról, hogy Európa sem volt mindig csak áldozata a dezinformációs játszmáknak. A hidegháború éveiben több európai titkosszolgálat – köztük a keletnémet Stasi és a bolgár DS – aktívan részt vett dezinformációs műveletekben, gyakran saját kezdeményezésből. A hírhedt Operáció Denver csak a jéghegy csúcsa volt. Ma, amikor a közvélemény újra felfokozott információs háború közepén él, különösen fontos megérteni, hogyan működtek ezek a kampányok – és hogy Európa sem volt mindig csak célpont.
Nem a Fort Detrick-elmélet volt az egyetlen példa arra, amikor a keleti blokk titkosszolgálatai a nyugat elleni dezinformációs hadjáratot közösen folytatták. Bulgária, az NDK és Csehszlovákia aktív partnerek voltak más témákban is – például a NATO „nácibarát” befolyásáról, a nyugati vakcinák veszélyességéről, vagy arról, hogy az USA titkos fegyvereket vet be Közép-Amerikában.
Ezeknek a kampányoknak nem mindenhol volt azonnali hatása, de hosszú távon segítettek aláásni a nyugati intézményekbe vetett bizalmat – különösen olyan országokban, ahol az információs ökoszisztéma eleve gyenge lábakon állt.
(Forrás: HlídacíPes.org)
Ajánlott szakirodalom:
Geissler, Erhard and Robert Hunt Sprinkle. “Disinformation Squared: Was the HIV-from-Fort-Detrick Myth a Stasi Success?” Politics and the Life Sciences: The Journal of the Association for Politics and the Life Sciences 2013; 32 (2): 2-99. DOI:10.2990/32_2_2.
Selvage, Douglas. “Operation “Denver”: The East German Ministry for State Security and the KGB’s AIDS Disinformation Campaign, 1986–1989 (Part 2).” Journal of Cold War Studies 2021; 23 (3): 4-80. DOI: 10.1162/jcws_a_01024.
