Szerző: Vigh Frodó Gergely
Az Európai Unió kohéziós forrásait még a kisebb községek is szabadon igényelhetik. Erre jó példa lehet a Somogy megyei Iharosberényben épült bölcsőde is, ami 349,98 millió forintnyi támogatást kapott az Európai Unió Kohéziós Alapjából.
Városi fiatalként elgondolkodtam azon, mégis mi értelme lehet egy kisebb községben bölcsődét nyitni, de amint megláttam a helyszínt, mindjárt más volt a véleményem. A 24 kisgyermek befogadására képes, három csoportszobás, a szomszédos Gesztenyevirág Óvoda „kalapja” alá tartozó Csiga-Biga Bölcsőde a külső, közömbös közeget egy közvetlen, vendégszerető környezetté alakította mindamellett, hogy több olyan különleges tulajdonsága van, amit egy hasonló, városi intézményben aligha talál az ember.
Az Európai Unió Kohéziós Alap Terület- és Településfejlesztési Operatív Programján belül támogatott, 2023 márciusának végén nyitott mini bölcsőde a kormánypárti médiagólemhez, a Mediaworkshöz tartozó Zalai Hírlap online változata, a ZAOL információi szerint Iharosberény mellett a szomszédos települések, Pogányszentpéter és Iharos bölcsődei ellátását kívánja javítani, az intézmény felszereltsége alapján pedig minél kényelmesebbé varázsolni. A 600 négyzetméteres területen a csoportszobák mellett találhatunk teakonyhát, több raktárhelyiséget, valamint egy torna- és egy sószobát is, illetve a játékokat is újonnan szerezték be.
Eredetileg csak közterületen kívántam volna faggatni egy-két szülőt, mégis mit kell tudni az intézményről, mi tetszik nekik benne, illetve min lehetne esetleg változtatni. „Ez itt a környéken a legjobb bölcsi” – mondta az egyik szülő, szűkszavúan. Hozzátette, ha rajta múlna, nem változtatna semmin. Több másik szülő is örült az uniós fejlesztésnek, ugyanakkor ők inkább a gondozónők szakmaiságát és a bölcsőde különleges termeit dicsérték.
Egy másik édesanya a szomszédos óvodába vitte gyermekét, aki állítólag korábban a bölcsőde intézményét is látogatta. A szülő már a közterületről is el akart üldözni: „tudják, hogy itt vagy? Mit képzelsz magadról?!” – kérdéseimre nem akart válaszolni, ugyanakkor azt tőlem tudta meg, hogy EU-s pénzekből építették az intézményt.
A hajnali forgalom ezután megszűnt, kimentem a buszmegállóba, majd láttam, hogy a személyzet jó része kimegy az épület elé, majd nagy meglepetésemre behívtak az épületbe. „Kérem, várjon, míg megjön az intézményvezető, ő tud interjút adni” – állította az egyik alkalmazott, sőt egy másik munkatárs még kávéval is megkínált, majd az élet „nagy kérdéseiről” kezdtünk el beszélgetni. A bölcsődéről viszont nem tudtunk beszélni, mivel mindenki arra intett, az intézményvezetővel vegyem fel a kapcsolatot.
Úgy is lett, s akkor már gondoltam, a bölcsőde további fő tulajdonságairól, megalapításának történetéről és a különleges termek, köztük a sószoba funkcióiról is megkérdem, hátha megosztana egy-két gondolatot. „Nekünk van egy jól működő Facebook-oldalunk, a szülőknél több reklám nem kell” – utasította vissza az interjúfelkérést az intézményt vezető főigazgató, aki stábunkat még fotózni sem engedte az önkormányzati tulajdonú intézményben. Bár az intézmény kulisszatitkairól nem sikerült semmit megtudni, egy forrás megerősítette, hogy Iharosból és a járási központból, Csurgóról is érkezik munkaerő.
Bár rejtegetnek egyet s mást, az Európai Unió Kohéziós Alapjának pénzéből felépített mini bölcsőde több, a környéket érintő problémára is megoldást talált. A bölcsőde miatt nőtt a környéken a foglalkoztatottság, ezek mellett egy logisztikai probléma is megoldódott. A bölcsőde fenntartja a lehetőséget, hogy a környező településekről, például Iharosból, Pogányszentpéterről, sőt akár a 8 kilométerre lévő Inkéről is beírassák az intézménybe a gyermekeket a szülők.
Amennyiben pedig a gyermek közvetlen felmenői nem a járási központban vagy a zalai megyei jogú városban, Nagykanizsán, hanem a környező községek bármelyikében dolgoznak, nem szükséges városi intézmény szolgáltatásait igénybe venni a község közelsége, illetve az intézmény korszerűsége, felszereltsége miatt.

E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
