Szerző: Malatinszky Dávid
Magyarországon az egészségi állapot mutatói továbbra is jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, a társadalmi egyenlőtlenségek is egyre mélyülnek. Ezen problémákat próbálják mérsékelni az Európai Unió szociális és egészségügyi fejlesztéseket célzó támogatásai, melyek keretein belül többszáz millió forintnyi forrásból valósulhatnak meg fejlesztések szerte az országban.
A születéskor várható élettartam 2023-ban mindössze 76,9 év volt Magyarországon, ami közel 5 évvel alacsonyabb az EU-s átlag 81,5 événél. A különbségek azonban nemcsak az unióhoz képest jelentősek, hanem a magyar társadalmon belül is markánsak: a 30 éves, legalacsonyabb iskolai végzettségű férfiak átlagosan csaknem 11 évvel élnek kevesebbet felsőfokú végzettségűeknél. A roma nők várható élettartama pedig átlagosan kilenc évvel rövidebb a nem roma nőkénél. A megelőzhető és kezelhető okokból bekövetkező halálozási arány is tartósan magas, ami részben az alacsony GDP-arányos egészségügyi közkiadásoknak tudható be. 2021-ben Magyarország csupán a GDP 7,4%-át fordította egészségügyre, szemben az EU-s átlag 10,9%-ával. Az egészségügyi kiadásokon belül a közfinanszírozás aránya csupán 72,5%, ami szintén elmarad az uniós átlag 81,1%-ától. Ez a szám azt jelenti, hogy a magyar háztartások egészségügyi kiadásaik jóval nagyobb részét fizetik saját zsebből, mint az uniós átlag.
EU-s források voltak, csak a felhasználás elcsúszott
A 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklusban az egészségügyi kohéziós támogatások fókusza elmozdult a korábbi szakellátási infrastruktúra-fejlesztésekről célzottabb programok irányába. A legnagyobb volumenű beruházás az alapellátás infrastrukturális fejlesztése volt 39,4 milliárd forint értékben, amelyből rendelőépítéseket és felújításokat is finanszíroztak. Jelentős projekt volt a 17,9 milliárd forintból megvalósuló Komplex népegészségügyi szűrési program is, azonban jóval kevesebb embert sikerült bevonni, mint azt eredetileg várták és jelentős csúszások is jellemezték a programot, de hetedik osztályos fiúk ennek köszönhetően kaphattak HPV elleni védőoltást. A 2021-2027-es ciklusra azonban az eu-s pénzek lehívása meglehetősen lassan halad, a magyar kormány eddig a források alig 10%-át használta fel. Egészségügyi fejlesztések egyébként a kormány TOP Plusz és a COVID-válság apropóján létrehozott Helyreállítási és Rugalmassági Eszköz (RRF) keretében valósulhatnának meg. Az RRF programban Magyarország által lehívható teljes összeg 13%-át kapná meg a tervek szerint az egészségügy vagyis nagyjából 425 milliárd forintot. Számos program nyert uniós támogatás az utóbbi években, azonban nem mindegyik megvalósítása halad zökkenőmentesen. A szigetvári Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény a TOP Plusz program keretében 350 millió forint uniós forrásból készülő felújítása például egyelőre megakadt. A projekt eredeti célja, hogy fejlessze Szigetvár egészségügyi és szociális infrastruktúráját és bővítse a helyi lakosok szociális alapszolgáltatásait és gyermekjóléti alapellátásait. A szabadpecs.hu szerint azonban még egy kapavágás nem történt, méghozzá azért, mert a kivitelezésre kiírt közbeszerzés végeredményét az egyik vesztes cég megtámadta. A közbeszerzési döntőbizottság igazat adott a panaszos cégnek, és 1,5 millió forintos bírságot is kiszabott az önkormányzatra, így várhatóan legalább fél évet csúszik a projekt.
Ugyanakkor vannak sikeresebbnek mondható projektek is. Abony város hivatalos weboldala szerint például hamarosan befejezik a 400 millió forint TOP Plusz forrásból megvalósuló, az egészségügyi alap és szakellátás infrastrukturális fejlesztését célzó munkálatokat. A projekt keretében felújítják a város Egészségközpontját, az 1846-ban épült, műemlék védettséget élvező Sivó-kúriát, amelyben reumatológiai szakellátást, súlyfürdős kezeléseket, gyógymasszázst és fizikoterápiás szolgáltatásokat végeztek. A felújítás befejezése után a ezek szakrendelések visszaköltöznek az épületbe. A túlnyomó részben uniós forrásból megvalósuló projektben az ellátáshoz szükséges eszközöket is beszereznek valamint fejlesztik az informatikai szolgáltatásokat is. Egy másik projekt keretében Abony 420 millió forint uniós támogatásból valósít meg egy átfogó szociális városrehabilitációs programot, amely a település Mérges városrészében élő hátrányos helyzetű lakóinak életkörülményeit hivatott javítani. A projektben sor kerül egy közösségi ház építésére napelemes energiaellátással, a Somogyi Imre utca felújítására, valamint három új szociális bérlakás létrehozására, amelyek összesen 12 fő elhelyezését biztosítják. A szociális bérlakások építése nem csupán lakásépítés, hanem komplex társadalmi beavatkozás, amely lakhatási válság idején különösen fontos. A szociális bérlakások egyrészt áthidaló szerepet töltenek be a hajléktalanság vagy a átlag alatti lakhatási körülmények és az önálló, minőségi lakhatás között, valamint a várakozások szerint lehetőséget biztosítanak a társadalmi integrációra is, mivel a település integrált részein kerülnek megépítésre. A közösségi ház létrejötte is különösen fontos ebben a városrészben, mivel közösségi és szociális funkciókat lát el, valamint a város ESZA+ programjának helyszínéül is szolgál majd, amely célja a helyi roma lakosság felzárkóztatása.
Egészségügyi infrastruktúrafejlesztési projektet fejeztek be 2025. tavaszán Albertirsán is. 227,4 millió forintból TOP Plusz pályázat keretében újították fel a Semmelweis Ignác Egészségházat, amely a település védőnői szolgálatának ad otthont. A túlnyomó részben uniós forrásból megvalósult projekt átadójáról összefoglaló anyagot is készített a Ceglédi Városi Televízió. Az átadó ünnepségen beszédet mondott Feldman László választókerületi elnök és Jutasiné Klein Kitti polgármester is, akik köszönőbeszédeikben egyaránt elfelejtették megköszönni az Európai Unió anyagi hozzájárulását a felújításhoz, bár tény, hogy Feldman László legalább megemlítette, hogy „eu-s pénzből IS finanszírozták” a projektet. Ez az információ egy az átadón részt nem vevő átlag állampolgár számára azonban nem biztos, hogy kiderülne, hiszen egy aprócska, az egészségház egyik ablakpárkányára támasztott táblán kívül semmi nem jelzi, hogy Európai Uniónak bármiféle köze lett volna az épület felújításához. Ezt az információt kormánypárti politikusok rendszeresen „elfelejtik” megemlíteni egy-egy európai uniós projekt átadása során. 2024-ben pedig egy egészen furcsa dolog történt Bácsszőlősön. Szarvas Róbert fideszes polgármester köszönte szépen az uniós adófizetők támogatását és beköltözött a falu 46,5 millió forintnyi európai uniós pályázati pénzből felújított egészségházába, hiszen háziorvos a településen az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint már 2004 óta nincsen. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számon is kérte a polgármestert, aki csak annyit felelt:
„Baszd meg, valahol laknom kell”.
A polgármester végül kiköltözött az orvosi szolgálati lakásból, és a 2024-es önkormányzati választáson függetlenként indulva közel 76%-os eredménnyel újra is választották a falu polgárai.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
