Szerző: Vigh Frodó Gergely
A Zala megyei Murakeresztúr és környéke bővelkedik természeti és kulturális értékekben – mostantól pedig kerékpárral is könnyebben felfedezhető. Az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával új bicikliút épült, amely segíti, hogy közvetlenebb kapcsolatot teremtsünk a térség látnivalóival.
Vidéki ismeretségi köröm tele van országúti kerékpárosokkal, tőlük pedig rendkívül sok tanácsot kaptam, merre érdemes elmenni körülnézni – akár biciklivel, akár máshogyan. Ilyen például Murakeresztúr és környéke, ami Zala megye nagykanizsai járásában, a horvát határtól légvonalban csupán 3 kilométerre található, Kotor (Kotoriba) községgel egyvonalban. Közúton viszont mindenképp el kell utazni az onnét 21 kilométerre lévő Letenyéig. A kicsit több mint 1500 lelket számláló faluban még hétköznap délelőtt is pezseg az élet; a helyiek gondozzák kertjeiket, ugyanakkor a Google Maps szerint (tévesen) végleg bezárt termelői piacon továbbra is ott értékesítik terményeiket, ingóságaikat minden egyes nap.
Az Európai Unió Kohéziós Alap Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon belül elnyert egymilliárd forintjukat hozzátársították a szomszédos, Somogy megyei Őrtilos 554,55 milliójához, ezzel létrehozva egy olyan kerékpárutat, ami a Mura és a Dráva folyók élővilága mellett kulturális emlékkel és csodás panorámával kecsegteti az érdeklődőket.
„Tiszta időben a Szentmihály-hegyről a Szlovéniában található maribori hegyekig is el lehet látni” – mondta egy arra rendszeresen megforduló, lapunk által megszólaltatott országúti kerékpáros, aki kiemelte azt is, az utak Molnáritól kezdve Őrtilosig kifejezetten minőségiek. A szakasz a Surd felé menő főútat is érinti, ami lefordul Belezna felé. „Az most nem ugrik be, mennyire gázak az utak arrafelé, de egy újraaszfaltozás lehet, ráférne” – tette hozzá.
Az illető rendszeresen jár az útszakaszon, s kifejezetten zavarja, ha a turisták elállják az útját. Az őrtilosi Szentmihály-hegy lejtőjén, ahol 30 kilométer/órás korlátozás van a gépkocsik számára (a kerékpárút több részén azzal is lehet közlekedni), s az arra látogatók sétabiciklizve élvezik a természet által nyújtott lehetőségeket, ő viszont a kerékpárjával gyakran száguld 60 km/órával. Hozzátette, ez mind csak teljesítmény kérdése.
A kerékpáros, aki szerint „kivételesen” jó helyre ment az EU-s támogatás, arról értesítette kollégánkat, hogy Murakeresztúrt hamarosan összeköttetik az északkeletre lévő Fityeházzal is. A két község között épülő, új kerékpárutat már most is kíváncsian várja.
A Murakeresztúr-kör egy, több országon is átívelő útvonal, az Európa Amazonasa (Amazon of Europe) részét képezi, érintve Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát, így bemutatva a Dráva természeti kincseit, élővilágát és kulturális örökségeit – írja róla a 24.hu.
A kerékpárút Murakeresztúr és Őrtilos közötti szakasza a Mura mentén halad egészen addig a pontig, ahol a folyó a Drávába torkollik. Ez a szakasz kulturális értékekben is gazdag, ilyen a költőnek és hadvezérnek emléket állító Zrínyi-Újvár vagy a Jellasics bánt feltartóztató honvédekről megemlékező Fesztung. Az útvonal mentén található Dráva-ártér tanösvény pedig részletesen bemutatja az erdő világát az érdeklődőknek.
2025-ben a Murakeresztúr-kör nyerte az Év Kerékpárútja címet. Erről 2020 óta, évente dönt a nagyközönség, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozata, az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, valamint a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség szervezésében.
„Meg is lepődtem, amikor bemondta a rádió, hogy milyen gyönyörű kerékpárutunk van. Sajnálom a fiatalokat, akik el akarnak innen költözni, holott ilyen gyönyörű ország a világon nincsen” – mondta munkatársunknak a Murakeresztúron felcseperedett László (70), aki úgy látta, a hír hallatára tömegével érkeztek az autók a környékre, több kerékpárral a tetejükön. László az őrtilosi részt tartja a legszebbnek természeti és kulturális kincsei miatt.
„Mindenképp javaslom magának és mindenki másnak, hogy nézzenek le a környékre, ahol pedig a két folyó összefolyik, az egyszerűen mesés” – tette hozzá. László belátja, nyilván megvannak a kerékpárút hibái. „Kaszálhatnák a füvet egy kicsit sűrűbben” – mondta boldogan, ugyanakkor komolyan.
János bácsinak, egy igazi veteránnak nem tetszik annyira a bicikliút. „Ez az út annak idején a vízműé volt, ott dolgoztam vagy húsz évet” – nyilatkozta nosztalgiázva, majd rátért az utak állapotára. „A molnári útszakaszt igazán le lehetne aszfaltozni, azt csak simán feltöltötték kaviccsal. De, jaj, a keresztúri szakasz mindjárt veszélyesebb! Mi van, ha elüti a biciklist egy idétlen autós? Nem tartják a távolságot” – mondta munkatársunknak. Ugyanakkor János bácsi megjegyezte azt is, hogy a főúton még lehet közlekedni, de a murakeresztúri vasútállomás melletti utcában már nem, annyira kátyús.
Marika néni szintén gyakran ül a biciklijére, de a fő bicikliutat ritkán használja. „Nincsen nekem erre időm [hogy végigjárjam a Murakeresztúr-kört], csomót kellene dolgoznom a kertben is” – nyilatkozta kollégánknak. Beszélt emellett arról is, hogy az önkormányzatnak, valamint a Magyar Közútnak javítani kellene a vasútállomás melletti utca mellett még az Arany János utcai kereszteződés környékének úttestjein.
Annyi biztos, a Murakeresztúri-kör ösztönzi az embereket arra, hogy kerékpárjaikra üljenek, s felfedezzék a környék természeti és kulturális kincseit. Ugyanakkor a kerékpárút ennél jóval többet nyújt a kelleténél. Amennyiben valaki le akar térni az útról, északnyugat felé eltekerhet egészen Letenyéig, délkelet felé pedig Nagyatádig.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
