Az Európai Bizottság hivatalosan engedélyezi Magyarországnak, hogy 545 millió eurót átcsoportosítson a kohéziós források befagyasztott részeiből, azonban a magyar kormány továbbra sem férhet hozzá ezekhez a forrásokhoz mindaddig, amíg nem tartja be az uniós szabályokat.
A döntés háttere és jelentősége
Themis Christophidou, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatója a múlt héten az Európai Parlament Költségvetési ellenőrző Bizottságának ülésén jelentette be, hogy a Bizottság meghozta a döntést a magyar kérelem jóváhagyásáról. A döntés a kohéziós politika félidős felülvizsgálatának keretében született, amely lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy a 2021-2027-es költségvetési ciklusban átcsoportosítsák a fel nem használt forrásokat. A magyar kormány már márciusban benyújtotta kérvényét a Bizottsághoz, amelyben 545 millió euró átcsoportosítását kérte. Ez a lépés azután következett, hogy az év első felében már a források nyolc százalékát a magyar kormány saját hatáskörben átcsoportosíthatta. Orbánék ezzel 160 millió eurót tudtak felszabadítani a befagyasztott forrásokból.
A Bizottság által engedélyezett átcsoportosítás során 395 millió euró olyan programokból kerülne át, amelyekhez a magyar kormány jelenleg nem jut hozzá, mivel az Európai Bizottság szerint a magyar felsőoktatást szabályozó törvény nem felel meg az uniós elvárásoknak. A maradék 150 millió euró pedig a felsőoktatáshoz kapcsolódó, nem befagyasztott programokból kerülne az új prioritások alapján kialakított célokhoz.
Fagyos hangulat az EU-s források körül
Magyarország ellen jelenleg is folyamatban van a jogállamisági kondicionálási eljárás. A Tanács 2022 decemberében döntött a magyar kohéziós források 55 százalékának befagyasztásáról, ami körülbelül 6,3 milliárd eurót érint. A Covid Helyreállítási Alap pénzeiből pedig további 10 milliárdot fagyasztottak be. A döntés hátterében olyan aggályok állnak, mint a rendszerszintű korrupció kockázata, a jogállamiság megsértése, valamint az akadémiai szabadság és az LGBTQ+ jogok megsértése. A befagyasztott uniós források összes értéke Magyarország esetében jelenleg körülbelül 19 milliárd euróra tehető, ami az ország GDP-jének mintegy 16 százalékát teszi ki.
Többszáz milliárd forintnyi forrás továbbra is befagyasztva marad, a magyar felsőoktatás korábbi átalakítása miatt. A magyar kormány ugyanis 2021 óta majdnem az összes magyar felsőoktatási intézmény, köztük 21 egyetemet szervezett ki állami fenntartás alól, az úgynevezett “közérdekű vagyonkezelő alapítványok” irányítása alá. Ezen alapítványok kuratóriumaiba Orbán a kormányhoz és a Fideszhez közel álló személyeket ültetett, amit az Európai Bizottság nem nézett jó szemmel, mert szerintünk ez veszélyezteti az akadémiai szabadságot és az átláthatóságot. A helyzet következtében több mint 30 magyar felsőoktatási intézmény veszítette el a hozzáférést a Horizon Europe és Erasmus+ programokhoz. A korlátozás jelentős hatással van a magyar kutatókra és hallgatókra, különösen a pályakezdő kutatókra.
Nemzetközi reakciók és aggályok
A Financial Times a múlt héten arról írt, hogy a Bizottság azért engedheti át 550 millió eurót Magyarországnak, hogy Orbán Viktor ne vétózza meg az Oroszország elleni 19. uniós szankciós csomagot. A szankciós csomag többek között az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának betiltását is tartalmazza 2027 januárjától. Az Európai Bizottság azonban tagadta, hogy bármiféle “adok-kapok” ügylet zajlana. Olof Gill bizottsági szóvivő hangsúlyozta, hogy objektív kritériumok alapján dönt a Bizottság arról, hogy hozzájuthat-e Magyarország a befagyasztott uniós pénzek egy részéhez.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő, aki Orbán Viktor egyik leghangosabb kritikusa Brüsszelben, elítélte a döntést és jogi lépésekkel fenyegetett.
„A Bizottságnak soha nem lett volna szabad feloldania ezeket az alapokat. Azért fagyasztották be őket, mert Orbán lebontotta a jogállamiságot – és semmi sem változott”
– jelentette ki Freund.
Rájár a rúd a magyar kormányra
Magyarország nemcsak a kohéziós források befagyasztásával szembesül, hanem további pénzügyi szankciókkal is. Az Európai Bíróság 2024-ben 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra a menekültügyi jogszabályok megsértése miatt, valamint napi egymillió eurós bírságot, amíg Budapest nem teljesíti az ítéletet. Ez a bírság 2025 februárjára már elérte a 443 millió eurót.
Az Európai Bizottság tervei szerint a következő hétéves költségvetési ciklusban még szigorúbb jogállamisági feltételeket kívánnak bevezetni. Az új Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek (NRP) keretében pedig minden kifizetést a jogállamiság feltételek betartásához kötnének.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
