Szerző: Malatinszky Dávid
Simon projekt néven EU-s támogatásból valósított meg felzárkóztatási programot Hódmezővásárhely önkormányzata. Az eredményekről Márki-Zay Péter polgármestert kérdeztük.
Az uniós finanszírozás jelentősége különösen hangsúlyos Hódmezővásárhely esetében, amely a megyei jogú városok bevételei alapján készült rangsorban 25 város közül a 23. helyen áll, vagyis bevételeit tekintve az ország harmadik legszegényebb megyei jogú városa. Márki-Zay Péter polgármester szerint a város 1,5 milliárdos saját forrásból betervezett fejlesztési kerete ugyan a középmezőnybe sorolja a várost. A Simon projektet teljes egészében az Európai Szociális Alapból és hazai központi költségvetési forrásból finanszírozták, és több hónapon keresztül biztosított sokszínű szolgáltatásokat a város hátrányos helyzetű lakosai számára.
A szegregáltság elleni küzdelemre elkötelezett városban a projekt a különböző társadalmi csoportok közötti kapcsolódási pontok megtalálására, az elszigeteltség csökkentésére, az egymástól való tanulás lehetőségének megteremtésére és az érzékenyítésre fókuszált. Az így létrejött közösségek és kapcsolati hálók még a projekt lezárása után is tovább tudtak működni.
Márki-Zay Péter polgármester értékelése szerint nehéz meghatározni, hogy a rengeteg tevékenység közül mennyi konkrét haszna van az egyes projekteknek, de reményeik szerint ezek összessége együtt gyakorol pozitív hatást a településen.
„A felzárkóztató projektek hatékonysága általában nagyon alacsony, de egyetlen megmentett, megváltoztatott család is felbecsülhetetlen értéket, eredményt képvisel”
– mondta el lapunknak a polgármester.
Hódmezővásárhely saját forrásból is sokat költ az esélyegyenlőségre, felzárkóztatásra, roma kultúrára és szociális segélyekre. Az esélyegyenlőségi saját programok mellett működik a városban a Petra modellprogram, amely 50 fő gyermek számára biztosít intenzív fejlesztési szolgáltatást egy éven keresztül. A program óvodások prevenciós iskola-előkészítő foglalkozásait, általános iskolai alsó tagozatos gyakorló csoportokat és tehetséggondozó foglalkozásokat tartalmaz.
Kuruczné Tóth Vivien projektvezetőként kiemelte, hogy a képzések célja olyan alapismeretek átadása volt, amelyeket a résztvevők további tanfolyamok elvégzésével az adott szakterületen hasznosítani tudnak. A képzések ingyenesek voltak, de korlátozott létszámmal indultak, ezért az első öt-öt jelentkező kerülhetett be az egyes programba. A projekt keretében három különböző szakmában indított tanúsítványt adó képzéseket az önkormányzat, amelyek elvégzésével lehetőség nyílt a munka világába történő visszavezetésre. Az alap kézápolásos (manikűr), svédmasszázs és alap sminktechnikák képzéseken egyenként öt-öt résztvevő sajátíthatta el az adott szakma alapjait.
Szakma mellett közösségépítés
A projekt több, a közösségi élet javítását célzó programelemet is megvalósított. A tehetségfejlesztési mentorprogram és az esélyegyenlőségi facilitátor program révén személyre szabott fejlesztést biztosítottak a résztvevők számára. Az egyéni, személyre szabott tanácsadások keretében mood management és érdekérvényesítési technikákkal foglalkoztak, amelyek az életminőség javítását szolgálták.
Az ingyenes foglalkozások között főzéses workshopokat szerveztek 20 fővel, valamint szabás-varrás technikák oktatását 10 fővel. Ezek a gyakorlati képzések nemcsak új ismereteket adtak át, hanem közösségépítő hatásúak is voltak. A projekt lezárásaként nyilvános rendezvényeket szerveztek, amelyeken az egyes elsajátított technikákat mutathatták be a résztvevők nagyközönség előtt. 2023. június 17-én az Árpád utcai Népművészeti házban tartottak családi napot, ahol a megtanult ételek elkészítését és a vásárhelyi hímzések technikáit mutatták be.
Kuruczné Tóth Vivien projektvezető szerint nagy érdeklődés övezte a programokat a célcsoport körében, hiszen különböző korosztályok, beteg gyermeket és felnőttet ápolók, valamint egészséges emberek, hátrányos helyzetben élők találták meg a közös hangot. További jelentősebb összegű európai uniós támogatások megszerzésével és felhasználásával építeni lehetne a korábbiakban elért eredményekre, továbbfolytatni a megkezdett tevékenységeket új projektelemekkel bővítve. A hátrányos helyzetű lakosság nagyobb, szélesebb körű csoportjainak bevonását tervezik a jövőben.
A projekt tapasztalatai alátámasztják, hogy az esélyegyenlőségi programok hatékonysága nemcsak a forrás nagyságán múlik, hanem a helyi igényekre szabott, közösségi alapú megközelítésen és a különböző társadalmi szereplők összefogásán. Hódmezővásárhely példája azt mutatja, hogy még nehéz körülmények között is lehet sikeres európai uniós projekteket megvalósítani, amelyek hosszú távon is pozitív hatással vannak a helyi közösségre.
Politikai nehézségek és diszkrimináció
Márki-Zay Péter polgármester szerint óriási hátrányt jelent a pályázati folyamatok során, hogy ellenzéki vezetésű a település. Hazai forráshoz egyáltalán nem jutnak, és a korábban megítélteket sem hagyták felhasználni. A kormányzat zaklatása, és az akadályoztatás sem példátlan a különböző hatóságok részéről.
A megyében az új ciklus forrásait az előző hét évhez képest az ellenzéki városoknál lecsökkentették, azokat átcsoportosították a fideszes településekre. A polgármester elmondása szerint az INTERREG uniós pályázatokon is van magyar bíráló a kormány részéről, így azokról is rendszeresen lemaradnak.
Különösen szemléletes példa a Versenyképes Járások program esete, ahol a járás 500 millió forint forrásából Hódmezővásárhely egyetlen fillért sem kapott. Márki-Zay szerint az ország 174 járása közül ez csak a vásárhelyiben történt így, és ezt Lázár János építési és közlekedési miniszter dönthette el a háttérben.
A polgármester hangsúlyozta, hogy sajnos két uniós pénzügyi ciklus között vannak, azaz a 2014-2021-es ciklus projektjei már kifutottak, az újabb, 2021-2028-as ciklus pályázatai pedig még csak most kerülnek elfogadásra, leszerződésre a megyei jogú városok esetében. A kormány nagyon elhúzta a folyamatot, miközben lehetetlenül szoros határidőket kap a város.
Márki-Zay összehasonlította Hódmezővásárhely helyzetét a hasonló méretű és helyzetű romániai Torda testvérvárossal, akik 300 milliárdnyi uniós pénzt költöttek fejlesztésre az elmúlt alig néhány évben. Ez Romániában nem kiugró, más testvértelepülések is hasonlóan jelentős összeget használtak fel lakosságarányosan.
