91 éves korában elhunyt Sofia Corradi, olasz oktatáskutató, az Erasmus-program kezdeményezője. Corradi, akit sokan csak „Erasmus Mamának” hívtak, a római Roma Tre Egyetem professzoraként egész életét annak szentelte, hogy a tanulás jogát alapvető emberi jognak tekintsék. Az általa megálmodott Erasmus-program az elmúlt évtizedekben több millió európai hallgatónak tette lehetővé, hogy tanulmányai egy részét külföldön végezze, ezzel is elősegítve az európai együttműködést és mobilitást.
A program ötlete személyes tapasztalatból született: 1959-ben Corradi a Columbia Egyetemen szerzett mesterfokozatot, ám az olasz egyetemek nem ismerték el a külföldi végzettségét. Ekkor fogalmazódott meg benne egy olyan rendszer gondolata, amely lehetővé teszi az európai felsőoktatási intézmények közötti együttműködést és a végzettségek elismerését. Sofia Corradi életét és munkásságát megírta 2015-ös „Erasmus and Erasmus Plus. The International Mobility of University Students” című kötetében, ahol az európai hallgatói mobilitás fejlődését dolgozta fel, kiegészítve személyes tapasztalataival és szakmai elemzéseivel.
Az Erasmus-program 1987-ben indult el az Európai Közösség támogatásával, majd 2014-ben Erasmus+ néven bővíwtették ki, ezzel eddig összesen 16 millió európainak adva lehetőséget a külföldi tanulásra. A program sikerét jelzi, hogy az új Erasmus+ program költségvetését az Európai Bizottság 40,8 milliárd eurós keretre javasolta bővíteni a 2028–2034-es időszakra, ami jelentős növekedés (+56%) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó 26,2 milliárd euróhoz képest.
Sofia Corradi munkásságát több elismeréssel is díjazták, köztük a Charles V.-díjjal és az Olasz Köztársaság Érdemrendjének parancsnoki fokozatával. Életműve az európai oktatási integráció egyik legfontosabb alapkövének számít, és máig meghatározza az uniós oktatáspolitika nemzetközi mobilitást ösztönző irányait.
A magyar tanulók kimaradnak?
A 2024-es tanévtől a modellváltó magyar egyetemek hallgatói már nem vehetnek részt az Erasmus+ programban, miután az Európai Bizottság közel három éve felfüggesztette a részvételüket. Hiába nyújtott be törvénymódosítást a magyar kormány, a felülvizsgálat során az Európai Bizottság úgy határozott, hogy még mindig nem kezelik megfelelően a “KEKVA” (közérdekű vagyonkezelő alapítványok) kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat. A döntés oka az volt, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban kormányzati szereplők is helyet kaptak, ami felvetette a politikai befolyás gyanúját. Bár azóta a miniszterek lemondtak ezekről a pozíciókról, a helyzet nem rendeződött, így idén ismét egyetlen magyar hallgató sem utazhatott ki az érintett intézményekből az Erasmus keretében. A kormány alternatívaként létrehozta a Pannónia Programot, amely magasabb ösztöndíjakat ígért, de a nemzetközi együttműködések száma még elmarad az Erasmus-hálózattól.
(Forrás: ilmessaggero.it)
