Szerző: Nagy Krisztina
Október 20-án két, egymástól független olajipari baleset is történt a térségben: hétfő éjjel a Mol százhalombattai finomítójában tűzeset keletkezett, amelynek okait azonnal vizsgálni kezdték, néhány órával korábban pedig a romániai Petrotel–Lukoil üzemet rázta meg egy kisebb robbanás, amely során egy 57 éves férfi megsérült és kórházba került.
A százhalombattai tűzeset híre gyorsan bejárta a magyar médiát. Orbán Viktor közzétett egy bejegyzést Facebookon, melyben konkrétan felveti annak a lehetőségét, hogy Ukrajna áll a százhalombattai tűzeset mögött: ,,A nyomozás gőzerővel zajlik. Még nem tudjuk, hogy baleset, üzemzavar, vagy külső támadás áll a háttérben. (…) A lengyel külügyminiszter azt tanácsolta az ukránoknak, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket. Reméljük nem erről van szó.” Gulyás Gergely kormányszóvivő sem zárta ki az ukrán támadás lehetőségét, így nyilatkozott a kormányinfón: ,,Alaposan ki kell vizsgálni, mert azt nem tudjuk, hogy volt-e bármilyen elkövetés, de az biztos, hogy sok felbujtó volt, beleértve a lengyel külügyminisztert is, aki a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának szükségességéről beszélt”
Október 22-én Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter nyilvános vitába keveredett Szijjártó Péterrel az X-en, és egy Szijjártónak címzett bejegyzésben reményét fejezte ki, hogy az ukrán drónerők működésképtelenné teszik a Barátság kőolajvezetéket, másnéven a Druzsbát. A bejegyzésben ez állt: ,,Péter, büszke vagyok a lengyel bíróságra, amely kimondta, hogy egy megszálló szabotálása nem bűncselekmény. Sőt, remélem, hogy bátor honfitársadnak, Magyar őrnagynak végre sikerül működésképtelenné tennie a Putyin háborús gépezetét tápláló olajvezetéket, és Horvátországon keresztül jutsz olajhoz.”
Bár a kormányzati narratíva lengyel felbujtást sejtet, Sikorski október 22-én tette közzé az említett posztot, azaz a két olajipari incidens megtörténte után.
A kormánypárti sajtóban is sejtelmes utalások, sugalmazások vagy konkrét felvetések láttak napvilágot, miszerint a robbanások mögött „ukrán szál” húzódhat, és nem lehet véletlen, hogy 24 óra leforgása alatt két hasonló eset is történt a térségben. A világgazdaság például eképpen fogalmaz az MTI közleményére hivatkozva: ,,Egyelőre nem világos, mi történt, egy forgatókönyvet sem lehet kizárni. Természetesen történhetett műszaki meghibásodás, ahogy emberi mulasztás is. Azonban az elmúlt hetekben felerősödő, kifejezetten az energetikai infrastruktúrát ért orosz, illetve ukrán katonai műveletek miatt az is felmerülhet, hogy adott esetben valamilyen szervezett akció húzódik meg a háttérben.” A hír terjedésével egyidőben a közösségi médiában is megjelentek az összeesküvés-elméletek és ukránok érintettségét felvető spekulációk is.
A MOL a kivizsgálást követően, rendkívüli sajtótájékoztató keretein belül megerősítette, hogy nem szabotázs okozta a tüzet, illetve a százhalombattai tűzeset nem áll semmilyen összefüggésben a romániai robbanással.
A romániai balesetről a Világgazdaság így írt az MTI közleményre hivatkozva: ,,Egyelőre nem világos, mi történt, egy forgatókönyvet sem lehet kizárni. A robbanás mindenesetre egy olyan üzemben következett be, amelynek a tulajdonosa az egyik legnagyobb orosz olajcég.” De más kormányközeli lapokban is felvetik az ukrán szabotázs lehetőségét, és hosszasan ecsetelik, hogy a Ploiești-i kőolajfinomító orosz kézben áll.
A román olajfinomítót már október 17-én leállították karbantartási és ellenőrzési munkák miatt, így a létesítmény nem működött az eset idején. A Petrotel-Lukoil olajfinomító közzétett egy Facebook-bejegyzést, amelyben leírják, hogy a balesetet egy csatornafedél felcsapódása okozta egy gyűjtőaknánál. A detonációt nem követte tűz.
A történteknek a román média nem szentelt akkor hangsúlyt, mint a magyar: a nagyobb román hírportálok röviden számoltak be róla, az ügy helyi jelentősége is korlátozott maradt, feltehetően azért, mert az ország közvéleményét továbbra is a napokkal korábban, Bukarestben történt, halálos áldozatokat követelő gázrobbanás tartja lázban.
A két olajipari baleset után az orosz propaganda egy hamis pozsonyi robbanásról is beszámolt
A magyarországi és romániai, orosz kötelékű finomítókban történt robbanások után október 22-i jelentések egy újabb tűzesetről számoltak be egy szlovákiai, a Druzsba kőolajvezetékhez köthető finomítóban, Pozsony mellett. A Kreml-párti sajtóban megjelent cikk azzal indít, hogy „Európa-szerte egymás után égnek az olajfinomítók. Mi történt a szlovákiai finomítóval, mely más finomítók égtek le, és ki gyanakszik Ukrajnára?” Egy másik cikkben ez áll: ,,Korábban Szergej Goncsarov, az Alfa Terrorelhárító Egység Veteránjainak Nemzetközi Szövetségének vezetője a NEWS.ru-nak azt nyilatkozta, hogy Ukrajna szabotázsakciókat követhetett el magyar és romániai olajfinomítókban.”
A kyivindependent.com elemzése az esetről kitér arra, hogy az orosz álhírek egy CZNews Info nevű weboldal cikkére hivatkoznak. A ,,forrás cikk” elején egy frissítés felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy az incidens hírét hivatalosan nem erősítették meg.
A LetsData dezinformációkra specializálódott csapata szerint a narratívát széles körben terjesztették oroszbarát médiaszereplők, akik egy „Ukrajnát szabotázzsal vádoló tágabb narratíva” kontextusába helyezték. A magyarországi és romániai robbanásokat ezután az állítás alátámasztására használták fel. A LetsData szerint a narratíva elsősorban a Facebookon és cseh nyelvű fiókok között terjedt, de más platformokon, nevezetesen a Telegramon és az X-en is megjelent, angolul, szlovákul és oroszul. Bár a szlovák olajtársaság, a Slovnaft teljes mértékben tagadta a tüzet, a történet ennek ellenére gyorsan elterjedt.
Magyarország és Szlovákia az egyetlen EU-tagállam, amely még mindig olajat kap az orosz vezetéken keresztül, ezzel magyarázható, hogy a Kreml-párti propaganda épp egy pozsonyi robbanásról kezdett el álhíreket terjeszteni.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
