Language Switcher
EN English Flag
Language Switcher
EN English Flag

Miért január 1-jén kezdődik az év – és miért mindig a rómaik?

Ha ma valaki azt mondja, „újév”, automatikusan január 1-re gondolunk. Tűzijáték, pezsgő, fogadalmak. Pedig ez az egész meglepően friss találmány – történelmi léptékkel mérve legalábbis. Az emberiség nagy részének ugyanis hosszú évszázadokon át eszébe sem jutott, hogy az év pont január elején kezdődjön.

Amikor az év márciusban indult – és a tél „nem számított”

Az ókori római naptár eredetileg tíz hónapból állt, és márciustól decemberig tartott. Innen jönnek a ma is használatos hónapnevek furcsaságai: az október az „októ” (nyolc), a november a „novem” (kilenc), a december pedig a „decem” (tíz) szóból ered. Matematikailag ma már semmi nem stimmel, de a logika akkoriban világos volt.

A téli időszak – nagyjából január elejétől február végéig – egyszerűen kimaradt. “A rómaiak úgy voltak vele: sötét van, hideg van, nem terem semmi, nincs mit adminisztrálni. Minek velük számolni?” – jegyzi meg Hannah Fry matematikus a Rest is Science Youtube csatorna videójában.

Ha a spanyolok nem lázadnak fel még mindig márciusban ünnepelnénk. További érdekességek a videóban.

Két új hónap, de a régi évkezdet

A rendszer azonban nem volt túl praktikus. A holdciklusok, az évszakok és a vallási ünnepek egyre inkább elcsúsztak egymástól, ezért a rómaiak elkezdtek máshonnan tanulni. A görögök és az egyiptomiak már rájöttek, hogy 12 holdhónap nagyjából lefedi a napévet.

Kr. e. 713 körül – a hagyomány szerint Numa Pompilius római király idején – megszületett január és február. Előbbit Janusról, a kétarcú, múltba és jövőbe néző istenről nevezték el, utóbbit pedig a megtisztulás és a halottak hónapjának szánták. Az év viszont továbbra is márciusban kezdődött. Január és február csak afféle előszoba volt.

Egy spanyol lázadás mindent megváltoztatott

Fry elmesélése szerint a fordulat egészen profán okból jött. Kr. e. 153-ban Hispánia területén lázadások törtek ki, és a római hadsereg élére új konzulokat kellett kinevezni. A szabályok szerint viszont ezt csak az év elején lehetett megtenni – ami akkor még március 1. volt. Várni kellett volna hónapokat. A rómaiak azonban nem a szabályt módosították, hanem az évet.

Így lett január 1. hivatalosan is az év kezdete. Praktikus döntés volt, és mivel Janus a kezdetek istene volt, még szimbolikusan is passzolt.

Julius Caesar naptára majdnem pontos, de jött Gergely pápa

Később Julius Caesar is belenyúlt a rendszerbe: Kr. e. 46-ban bevezette a julián naptárt, amely már jóval pontosabban követte a napévet, és megtartotta január 1-jét évkezdetnek. A birodalom terjeszkedésével ez a naptár egész Európában elterjedt. Egy apró hiba azonban maradt benne: a számítás évente körülbelül 11 és fél percet tévedett. Ez elsőre nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly csúszást okozott. Az ünnepek rossz évszakra estek, a húsvét kiszámítása egyre problémásabb lett.

A megoldás végül XIII. Gergely pápától érkezett. 1582-ben bevezette a gregorián naptárt, amely finomította a szökőévek szabályát, aminek a lényega a 400-zal való osztás lett (ezért nem volt szökőév például 1900, de 2000 igen), és végleg január 1-jét rögzítette újévként.

Nem mindenki lelkesedett. A katolikus országok gyorsan átvették, a protestáns és ortodox államok viszont húzták az időt. Nagy-Britanniában és az amerikai gyarmatokon például csak 1752-ben tértek át, addig ott március 25-én ünnepelték az újévet.

Újév januárban – de nem mindenhol

Ahogy Európa gazdasági és politikai súlya nőtt, a gregorián naptár globálissá vált. Kína 1912-ben vezette be hivatalosan, de közben megmaradt a holdújév is. És ez nem kivétel.

Ma is rengeteg kultúra ünnepel máskor újévet:

  • a kínai, koreai és vietnámi újév január vége és február között van,
  • a zsidó újév, a Rós Hásáná szeptember–októberre esik,
  • a perzsa újév, a Nowruz a tavaszi napéjegyenlőséghez kötődik,
  • Etiópiában pedig szeptemberben kezdődik az év.

Január 1. tehát inkább kompromisszum, mint örök igazság

A január 1-jei újév nem természeti törvény, nem vallási parancs, és nem is ősi hagyomány. Sokkal inkább egy sor praktikus döntés, politikai szükséglet és naptári javítás eredménye. De ha már így alakult: legalább Janus miatt jól hangzik. És ad egy okot arra, hogy minden év elején újrakezdjünk – még akkor is, ha a naptár nem mindig így mutatta.

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN AZ EUROFOCUS CSAPATA! 🎉🎉🎉
Latest news
Related news