Szerző: Malatinszky Dávid
Az Európai Parlament költségvetési bizottsága a 2028 – 2034-es költségvetési időszakra vonatkozó javaslata szerint minden EU-s pénz kifizetését jogállamisági feltételekhez kötnék.
Jegelt milliárdok
A 2018-ban indított 7. cikk szerinti eljárás következményeként (amelyet azért indított az Európai Parlament, mert Magyarország megsértette az alapvető EU-s értékeket és jogokat) három kohéziós operatív programból több mint 6 milliárd eurót fagyasztottak be, a Covid Helyreállítási Alapból pedig további 10 milliárd euró vár arra, hogy az Orbán-kormány teljesítse a pénzek lehívásához szükséges 27 úgynevezett szupermérföldkövet. 2024 elején ráadásul Magyarország végleg elvesztett a kohéziós pénzekből származó 1 milliárd eurónyi összeget. A többi forrás sorsa továbbra is képlékeny. A Helyreállítási Alapból származó forrásokat például 2026-ig lehet folyósítani, utána elvesznek.
A Friedrich Merz-vezette új német kormány koalíciós dokumentumaiból kiderült, hogy sokkal szorosabbra fognák a gyeplőt az EU-s pénzek kifizetését illetően, a Népszava pedig nemrégiben arról írt, hogy a szuverenitásvédelmi törvény miatt további EU-s pénzek kifizetését tarthatják vissza.
Több pénz, szigorúbb feltételek
Most fontos fordulópontjához érkezhetett az Európai Unió költségvetési politikája, ugyanis az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága (BUDG) által április 23-án elfogadott, a következő költségvetési ciklusra (2028-2034) vonatkozó jelentés sokkal szigorúbban venné figyelembe a jogállamiságot az EU-s pénzek szétosztásánál. Az Európai Parlament közleményében azt írják:
„A jogállamiság tiszteletben tartása nélkülözhetetlen az EU költségvetésének szabályszerű, átlátható és eredményes felhasználásához.”
A képviselők hangsúlyozták, hogy a jogállamiság elveinek megsértése közvetlenül veszélyezteti az uniós források hatékony és átlátható felhasználását, ezért a jövőbeni költségvetési keretben a jogállamiság védelme és érvényesítése kiemelt prioritást kell, hogy élvezzen. A jelentést elfogadó képviselők egyetértettek abban, hogy a jelenleg is működő jogállamisági feltételrendszer, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság felfüggessze az uniós források kifizetését azokban a tagállamokban, ahol rendszerszintű problémák merülnek fel a jogállamiság terén, meg kell erősíteni és még szorosabb kapcsolatot kell teremteni a jogállamisági feltételek és a pénzek kifizetése között.
A jelentésben arra is kitérnek, hogy az uniós források végső kedvezményezettjeit, vagyis az önkormányzatokat, civil szervezeteket és vállalkozásokat nem szabad, hogy hátrány érje, akkor sem, ha a nemzeti kormány adott esetben a jogállamisági problémák miatt nem részesül EU-s pénzből. A sajtóközleményben azt írják, biztosítani kell, hogy a végső kedvezményezettek közvetlenül is hozzáférjenek a pénzügyi támogatáshoz.
A képviselők azt írják, hogy az Európai Uniónak szüksége van további pénzügyi forrásokra, hogy növelni tudja a versenyképességét és fedezni tudja védelmi kiadásait. Carla Tavares szocialista európai parlamenti képviselő szerint:
„Hatalmas, állami és magánberuházásokra van szükség nemcsak az EU stratégiai autonómiájának előmozdításához, hanem a zöld megállapodás céljainak eléréséhez is.”
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
