(Forrás: kecsup.hu)
A polgárok politikai döntéshozatalba való bevonása alapfeltétele a valódi közösségi igények kielégítéséhez vezető döntéseknek. Erre Kecskeméten is nagy szükség volna: a lakosság részvétele a városfejlesztési tervezésben elmélyíthetné a demokratikus döntéshozatalt, közelebb hozhatná a kecskemétiekhez az Európai Uniót, és lehetőséget teremtene az uniós politika értelmezésére. A magyar kormány az Unió kritikájáig már eljutott, de odáig nem, hogy elutasítsa annak pénzügyi támogatását.
A kohéziós politika összetett rendszer, amely több kormányzati szintet foglal magában, az európaitól a helyi szintig. Bár a szakértők és hivatalnokok alakítják a politikát, a helyi közösségek tagjai érzik annak közvetlen hatásait, így ők tudják legjobban, mi szolgálja régiójuk és városuk érdekeit – így Kecskemétét is. Ezért elengedhetetlen volna, hogy a polgárok aktívan részt vegyenek a kohéziós politika alakításában és megvalósításában.
Európa-szerte számos innovatív módszerrel ösztönzik a polgárok részvételét, például nem formális oktatási módszerekkel az iskolákban, ötletbörzékkel, nyilvános konzultációkkal, polgári zsűrikkel és bizottságokkal, kutatóséták során végzett felmérésekkel, polgári sorsolásokkal és polgári panelekkel. Ezeket a megközelítéseket alkalmazzák többek között területi stratégiák kialakításánál, városi beruházásokban egy zöldebb Európáért, fenntartható városi mobilitás előmozdításában, kulturális kezdeményezésekben, infrastrukturális projektekben és részvételi költségvetési folyamatokban.
Katalóniában a „Parlem de pressupostos” (Beszéljünk a költségvetésről) kezdeményezés célja az volt, hogy összegyűjtsék a polgárok, valamint a szociális és területi szereplők véleményét a költségvetési politikák preferenciáiról és prioritásairól. Az olaszországi Lazio régióban több kistelepülésen tesztelték a területi stratégiák polgári nyomon követését. A Monithon projekt célja a közbeszerzési adatok rendelkezésre állásának javítása és a közbeszerzési szerződések jobb nyomon követése, csökkentve ezzel a korrupciót.
Ehhez hasonló módszerrel készült el Kecskemét klímastratégiája 2020-2021-ben, amelyre a kohéziós alapból az EU 19,9 millió forint támogatást nyújtott. A projekt célja volt a klímaváltozás hatásainak kezelése, és az ezt megalapozó dokumentum elkészítése a városi lakosság bevonásával, figyelemfelhívó akciókkal, képzésekkel és médiakampányokkal erősítve a klímatudatosságot.
A projekt részeként olyan eseményekre került sor, mint „Kecskemét legszebb kertje 2021”, „Kecskemét legszebb erkélye 2021” és „Kecskemét legzöldebb irodája 2021”. Arra is ösztönözték a helyi közösséget, hogy környezetbarát megoldások alkalmazását mutassák be. Az esőkert volt az egyik ilyen kiemelkedő innovatív módszer, amellyel a Zöld Küldetés Egyesület hasznosította a városi csapadékvizet a Gerlice utcában. Azóta több esőkertet építettek a civilek, hozzájárulva ezzel a fenntartható városi környezet kialakításához.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
