(Forrás: ec.europa.eu)
Az Európai Bizottság radikális reformot javasol az uniós kohéziós politika terén, hogy a támogatási rendszer gyorsabban és célzottabban reagálhasson a 2021 óta jelentkező válságokra. A változások révén a tagállamok szabadabban csoportosíthatnák át a forrásokat stratégiai területekre – mint a védelem, a vízgazdálkodás, az energetika és a lakhatás –, miközben megőrzik a politika alapvető célját: az európai régiók közötti felzárkóztatást.
Az Európai Bizottság javaslatot tett a kohéziós politika átfogó korszerűsítésére annak érdekében, hogy az uniós támogatások hatékonyabban reagáljanak a 2021 óta jelentkező új kihívásokra. A reform célja, hogy a tagállamok rugalmasabban és célzottabban használhassák fel a 2021–2027-es ciklusban rendelkezésre álló forrásokat – legyen szó technológiai fejlesztésről, védelmi beruházásokról, vízgazdálkodásról vagy megfizethető lakhatásról.
A jövő kihívásaira szabott támogatáspolitika
A Bizottság új irányelvei lehetővé tennék a tagállamok számára, hogy a már megítélt forrásokat átcsoportosítsák azokra a területekre, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik. Ilyen például a stratégiai technológiák fejlesztése, a védelem, az energiaellátás biztonsága, valamint a társadalmi jólét megerősítése.
A javaslat célja nem csupán a gazdasági növekedés támogatása, hanem az is, hogy az EU felkészült legyen a geopolitikai feszültségek, a klímaváltozás és a társadalmi kihívások közepette is. Mindez úgy történne, hogy közben nem sérül a kohéziós politika eredeti célja: a régiók közötti különbségek csökkentése és a felzárkóztatás elősegítése.
Technológia, innováció, biztonság
A reformcsomag egyik sarkalatos pontja, hogy a jövőben a nagyvállalatok is jogosultak lehetnek uniós támogatásra, amennyiben fejlesztéseikkel elősegítik az EU stratégiai célkitűzéseit – például az energetikai átállást vagy a technológiai önállóságot. Ezzel párhuzamosan nagyobb szerepet kaphatnak a védelmi ipart érintő beruházások, különös tekintettel az Ukrajna melletti kiállásra és a ReArmEU nevű új kezdeményezésre, amely az európai védelmi kapacitások megerősítését célozza.
A Bizottság hangsúlyozza: a védelmi célú kohéziós beruházások teljes mértékben önkéntesek, a tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek ezekről. Ugyanakkor a keleti határrégiók – amelyek fokozottan ki vannak téve a geopolitikai feszültségeknek – arányosan nagyobb pénzügyi támogatást kaphatnak az új prioritások mentén.
Zöldebb Európa – vízbiztonság és energiaátállás
A javaslat másik fontos pillére az éghajlatváltozásra adott válaszok megerősítése. Az egyre gyakoribb aszályok és vízhiány miatt a vízgazdálkodás a reform egyik kulcsterülete lett. A Bizottság célja, hogy a tagállamok korszerűsítsék vízügyi infrastruktúráikat, biztosítva ezzel a lakosság ellátását és a gazdaság működését.
Emellett kiemelt szerepet kap az energiaátmenet támogatása is. A reform ösztönözné az energiahálózatok közötti összekapcsoltságot, az elektromos töltőinfrastruktúra kiépítését és a csúcsterhelés kezelésére alkalmas rendszerek fejlesztését – ezek mind elengedhetetlenek a tiszta, fenntartható mobilitás eléréséhez.
Lakhatás és társadalmi jólét – célkeresztben a mindennapok
A Bizottság kiemelt figyelmet fordít a megfizethető lakhatás kérdésére is, amely ma már sok uniós polgár számára jelent súlyos problémát. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a tagállamok az Európai Beruházási Bankkal együttműködve magán- és közfinanszírozást kombináljanak, így akár meg is duplázhatják a lakásépítésre szánt kohéziós forrásokat.
A cél: 7,5 milliárd euróról 15 milliárdra növelni az erre a célra mozgósított összegeket, különösen a nagyvárosokban és azokban a régiókban, ahol súlyos a lakáshiány.
Több rugalmasság, kevesebb bürokrácia
A tervezett módosítások végső célja a rugalmasság növelése. A tagállamok például átcsoportosíthatnak forrásokat a helyreállítási alapból (RRF) a kohéziós programokba, ha egyes projekteket nem tudnak időben megvalósítani. További könnyítés, hogy stratégiai jelentőségű fejlesztések esetén akár a teljes költség 30 százaléka előfinanszírozható lenne, uniós forrásból, nemzeti hozzájárulás nélkül.
Európa készen akar állni
A Bizottság által előterjesztett javaslatok világos üzenetet hordoznak: az Európai Unió nem nézheti tétlenül a világban zajló gyors változásokat. Legyen szó biztonságról, éghajlatról, energiáról vagy lakhatásról – az uniós kohéziós politika a jövőben sokkal rugalmasabban, célzottabban és hatékonyabban válaszolhat a felmerülő kihívásokra. A következő hónapokban dől el, hogy a tagállamok mennyire nyitottak a változásra – és hogy az uniós források valóban képesek lesznek-e ott segíteni, ahol a legnagyobb a szükség.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
