Az Európai Unió különböző forrásokból támogatja a tagállamok, avagy a tagállamok egy részének legkülönfélébb fejlesztéseit, beszerzéseit, beruházásait, avagy éppen kutatásait. Ugyanakkor egy korábbi pécsi pályázati siker azt is megmutatta, hogy egyes esetekben nem csupán a már konkrét pályázati programokra, hanem adott esetben előkészítésre is lehet forrást szerezni.
Aláírták azt a támogatási szerződést, amely szerint a 2021-2027-es európai uniós ciklusban Pécsnek összesen 80 millió forint áll rendelkezésére a TOP Plusz program keretében megvalósítandó fejlesztések előkészítő feladatainak ellátására, adta hírül 2023 májusában a pécsi önkormányzat. A 80 milliós összeg természetesen nem aprópénz, jelentős támogatás, ugyanakkor egy Pécs nagyságrendű városban általában több száz, akár több milliárd forintos nagy pályázatokban szoktak gondolkodni. Az ezen nagyságrendhez képest szerényebb összeg viszont pályázati előkészítésre már kifejezetten fontos és e tekintetben jelentős támogatás is.
Pécs és az uniós támogatások, illetve a pályázati előkészítési forrás kapcsán annak idején megjegyezte azt az önkormányzat, hogy a program megvalósítására felhasználható keretösszeget a Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága határozta meg, amit egy együttműködési megállapodásban hivatalosan is deklarált Pécs számára. Konkrét fejlesztések viszont csak akkor indulhatnak ennek keretében, amennyiben megjelennek a felhívások, amelyre Pécs is jogosult lesz pályázati kérelmet benyújtani.
Az európai uniós támogatások akkori és ma is tartóan a jelenlegi ciklusa a 2021–2027-es programozási időszak, amelynek keretében a Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága a TOP Plusz program keretein belül megjelentette a TOP PLUSZ–1.3.1-21 – Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák támogatása című pályázati felhívást.
Ennek a felhívásnak az alapján hivatalosan is elindulhatott Pécs fenntartható városfejlesztését szolgáló dokumentumainak kidolgozása. A felhívás keretében első körben a dokumentumok elkészítését finanszírozó forrás elnyeréséhez a városoknak el kellett készíteniük a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájukat (FVS), valamint ki kellett dolgozniuk a TOP Plusz program terhére a következő hét évben megvalósítani tervezett fejlesztéseik programját, a TOP Plusz Városfejlesztési Programtervet (TVP), amelyet Pécs városa egy online kérdőíves felmérésre építve készített el.
A döntést, hogy benyújtják a „Pécsi városfejlesztés 2021–2027” című pályázatot, 2022 nyarán, a pécsi közgyűlés hozta meg, nem sokkal később 2022 őszén aztán a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. a támogatási kérelem összeállítását követően megküldött a támogató szervezetnek. A TOP PLUSZ–1.3.1-21-BA1–2022-00003 azonosítószámú projekt így aztán még egy kicsit később, 2022 decemberében, kohéziós forrásokból, még pontosabban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, illetve és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatásban részesült.
A Pécs részére nevesítetten rendelkezésre álló 80 millió forintos támogatási keret a ciklushoz kapcsolódó előkészítő feladatok ellátására szól, abból készült el a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia, továbbá a FVS-ben kitűzött célok megvalósításához szükséges településfejlesztési stratégiai dokumentumok is.
A projekt része volt a Városi zöld menetrend alapján kidolgozandó városi zöld finanszírozási keretrendszer készítése is, valamint a város energiafelhasználásának átfogó energetikai felmérése is, avagy éppen a Kerékpárforgalmi Hálózati Terv (KHT) felülvizsgálata.
Azt előkészítés időszaka azért is kiemelten fontos, mert Pécs összesen 23,5 milliárd forintnyi fejlesztési forrást használhat fel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében fenntartható városfejlesztési- és fenntartható energiahatékonysági projektek, fenntartható humán-, valamint fenntartható humán infrastrukturális fejlesztések megvalósításra az európai uniós támogatási keretből.
(Forrás: szabadpecs.hu)
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
