Szerző: Malatinszky Dávid
Az EU költségvetése komoly támogatást nyújt energiahatékonyság növelését célzó programokra. A magyar kormány a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programja (KEHOP) leginkább a közintézmények energiahatékonyságának javítását finanszírozta, a KEHOP Plusz keretében pedig már a lakossági projekteket is támogatja, túlnyomó részben EU-s pénzből.
EU-s pénzből lett olcsóbb a kormányhivatalok fűtése
A 2014–2020-as időszakban a magyar kormány Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programja (KEHOP) 1 milliónál is több lakos árvízvédelmének javítását, 340 ezer fő számára fejlettebb vízellátást, valamint évente 1,5 millió tonna CO₂-kibocsátás csökkentését tűzte ki célul. A programot 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) és a Kohéziós Alap forrásaiból finanszírozták. A KEHOP 18 milliárd forintos kerettel támogatta az önkormányzati és közintézményi épületek energetikai korszerűsítését. A program keretében számos olyan beruházás valósult meg, ami javította a közintézmények energiahatékonyságát hőszigeteléssel, fűtési rendszerek modernizációjával és napkollektorok telepítésével.
Egyetemi kampuszokat is felújítottak az EU-s forrásoknak köszönhetően. A Pannon Egyetem veszprémi kampuszán 2023 novemberében adták át a 975 millió forintos fejlesztést, amely keretében teljes egészében felújították 10 emeletes „I” épületet és a tornacsarnokot. A homlokzatokon 42 cm-es hőszigetelési réteget tettek és a nyílászárókat is kicserélték. Hőszivattyús rendszert is telepítettek, amely 6 darab 340 kW-os egységből áll és évente 1,2 GWh energiát takarít meg. A Soproni Egyetem biomassza-alapú fűtési rendszere 2,26 milliárd forintos beruházással készült, azonban a projektnél 17%-al túllépték a tervezett költségkeretet. A Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Kórházának 2020-ban befejezett projektje során 139 millió forintból cserélték ki a homlokzati nyílászárókat, és 94%-os hatásfokú kondenzációs kazánokat telepítettek. A fejlesztésnek köszönhetően az épület energiaigénye 38%-kal csökkent. Az Óbudai Egyetem 2017-ben indított 324 millió forintos felújítása homlokzati hőszigetelést, nyílászárócseréket és a fűtési rendszerek modernizációját is érintette. A beruházás során a régi gázkazánokat is lecserélték új, 94%-os hatásfokú kondenzációs egységekre.
Számos közoktatási intézmény is átesett korszerűsítésen. A Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolájában 224 db hőszigetelő ablakra cserélték le a régi nyílászárókat. A 16 cm-es homlokzati szigetelés és a tető hő- és vízszigetelése a beruházás részét képezte. 160 millió forintból megvalósuló felújítás során a régi gázkazánokat kondenzációs egységekre cserélték. Az Ózdi Szakképzési Centrum Bródy Imre Technikumának 1969-ben épült épületében 2022-ben 160 millió forintból modernizálták a nyílászárókat és a fűtési rendszert.
Nem csak iskolák és egyetemek újultak meg európai uniós forrásból. A magyar kormány saját hivatalait is uniós milliárdokból újította fel az évek során. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 1,34 milliárd forintos beruházása során például 3 helyszínen végeztek átfogó felújításokat. A szolnoki Ady Endre út 35. szám alatti épületben geotermális hőszivattyút telepítettek, amely 65%-os primer energia-megtakarítást biztosított. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Tatai úti telephelyén pedig 120 millió forintból korszerűsítették a fűtési rendszert, és 37 kW-os napelemeket helyeztek el.
Budapesten a Fővárosi Önkormányzat 904 millió forintból újította fel a Városháza elektromos hálózatát. A projekt keretében függőleges kábelgerincet és szünetmentes tápegységet építettek, amely 15%-os villamosenergia-megtakarítást tesz lehetővé.
Felpörgetnék a lakossági fejlesztéseket
A 2021–2027-es költségvetési ciklusában indított KEHOP Plusz program körülbelül 1600 milliárd forint forrást biztosít a környezet és energiahatékonyság fejlesztését célzó projektekre. A program 30%-kal nagyobb kerettel rendelkezik és így radikálisan új elemeket is tartalmaz a korábbi KEHOP-hoz képest. A támogatások nem csupán a klímaválság kezelését, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését is célul tűzték ki, miközben a digitális innovációk és a regionális együttműködések kerültek előtérbe. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszt 85%-ban uniós forrásból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA) és az Igazságos Átmenet Alap támogatásával finanszírozza a magyar kormány. Ez utóbbi, az Igazságos Átmenet Alap is az újdonságok közé tartozik, melynek 110 milliárd forintos keretével a klímasemlegesség társadalmi költségeit enyhítené az EU. Ebből elsősorban a szénbányászatot érintő régiók átállását segítik. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyék geotermikus projektekre és átképzési programokra használhatják fel a forrásokat. A KEHOP Plusz keretében uniós támogatással továbbra is folytatja a kormány a közintézmények, az iskolák és egyetemek energetikai korszerűsítését. A Semmelweis Egyetem energiahatékonysági fejlesztésének megvalósításához szükséges tervezés 735 millió forintos támogatásból valósult meg. Az Egyetem fejlesztési stratégiája kiterjedt az energiaellátás és az energiagazdálkodás feltételrendszerének kialakítására, a jövőbeni energiaigények és a számításba vehető energiaforrások tartós összhangjának biztosítására, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére. Egészségügyi intézmények energetikai korszerűsítése fordítanak a támogatásból. A program keretében például Budapesti egészségügyi intézmények energetikai korszerűsítésére 2,6 milliárd forint támogatást adott az EU. A budapesti intézményeket érintő projekt az Országos Kórházi Főigazgatóság vagyonkezelésében lévő intézmények energiafelhasználásának csökkentését célozza energiahatékonysági fejlesztésekkel és megújuló energiaforrások hasznosításával. A fejlesztés három helyszínt érint a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetet, a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetet és a Budapesti Szent Margit Kórházat.
A magyar kormány 66,82 milliárd forintos keretet biztosít az Otthonfelújítási Programban szintén nagyrészt EU-s forrásból. A háztartások energiahatékonysági beruházásait támogató program kamatmentes kölcsönökkel és vissza nem térítendő támogatásokkal segítené a magyar háztartásokat. A program célja, hogy akár 20 ezer lakás energetikai korszerűsítését segítse elő, főleg a kevésbé fejlett régiókban, mint a Dél-Alföld vagy Észak-Magyarország. A támogatható tevékenységek közé tartozik a külső falak és tetőtér hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, valamint a fűtési rendszerek modernizációja. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházás összegének 50%-át is elérheti.
Továbbra is tüske a köröm alatt
2022 végén az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus keretében döntött úgy, hogy a Magyarországnak járó uniós felzárkóztatási (kohéziós) források egy jelentős részét felfüggeszti. A döntés hátterében rendszerszintű korrupciós kockázatok, közbeszerzési problémák, valamint a jogállamiság területén tapasztalt hiányosságok állnak. A Bizottság javaslata szerint a három legnagyobb operatív program – a Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz és a KEHOP Plusz – forrásainak 65 százalékát kellett volna zárolni, azaz összesen 7,5 milliárd eurót, vagyis több mint 3000 milliárd forintot. Végül a bizottsági javaslatnál kevesebb, azonban így is igencsak jelentős összeget nagyjából 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be, amely a három említett operatív program 55 százalékát teszi ki. Ez a döntés a magyar kormány KEHOP Plusz programja esetében is azt jelenti, hogy a teljes forráskeret több mint feléhez egyelőre nem fér hozzá Magyarország.
Alapvetően a KEHOP Plusz az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezéshez, az energiahatékonyság növeléséhez, a megújuló energiaforrások hasznosításához, valamint a vízgazdálkodási, árvíz- és belvízvédelmi fejlesztésekhez nyújt támogatást. A források befagyasztása azonban számos, már előkészített vagy megkezdett beruházást érinthet. A Civaqua 2 debreceni vízgazdálkodási fejlesztés folytatása is bizonytalanná vált. A debreciner.hu azt írta, hogy mivel program egyik fő forrása a Kohéziós Alap, így a fejlesztések elindítása vagy folytatása csak a források felszabadulásával lenne lehetséges. Hasonlóan problémába ütköznek az iskolák, kórházak, önkormányzati és állami épületek energiahatékonysági felújításai, ahol napelemes rendszerek telepítése, távhőrendszerek korszerűsítése szerepelt az eredeti tervekben. A zöld és digitális átállást célzó beruházásokhoz szánt előfinanszírozás (pl. 29,8 milliárd forint) ugyan megérkezett, de ez csak töredéke a teljes programra szánt összegnek. A Helsinki Bizottság 2024-es összesítése szerint körülbelül 1 milliárd euró kifejezetten energiahatékonyság fejlesztésére szolgáló uniós forrás van jelenleg is befagyasztva.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
