Szerző: Malatinszky Dávid
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események Magyarországon is komoly kihívásokat jelentenek. Ezek közül az árvizek különösen veszélyeztetik a Tisza-menti településeket. A 2022 októberében átadott Tisza-Túr árvíztározó egy kiemelkedő jelentőségű infrastrukturális projekt, amely a Felső-Tisza térségében javítja az árvízvédelmet és hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.
A Tisza- projekt
A Tisza-Túr árvíztározó beruházás teljes költsége 112,5 millió euró volt, amelyből mintegy 95,7 millió eurót az Európai Unió Kohéziós Alapja biztosított a 2014-2020-as programozási időszak Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programja (KEHOP) keretében. A Tisza-Túr árvíztározó egy 42 millió köbméter kapacitású víztározó, amelyet összesen 24,7 kilométer hosszúságú gátrendszer határol. A tározót egy csaknem 11 méteres északi töltés, egy 6,7 méteres déli töltés, valamint a Túr folyó jobb partján húzódó 7 méteres gát veszi körül. A projekt részeként megépült egy vízbeeresztő, egy leeresztő, 11 híd, és helyreállítottak 47 méter vízi csatornát is. A tározó illeszkedik a Vásárhelyi árvízvédelmi terv továbbfejlesztett változatához és a magyar-ukrán árvízvédelmi fejlesztési programhoz, amelyek célja az egyre növekvő árvízszintek kezelése.
A jelenlegi adatok alapján szélsőséges időjárási eseményeknél 60-70 centiméterrel csökkenti a vízszintet, és több mint 130.000 lakos védelmét biztosítja. A projekt a kisebb áradások és a közlekedési infrastruktúra elöntésének megelőzésében is segít, ami időt és költséget takarít meg az utazók számára, mindemellett mérsékli a nagy árvizek jelentette fenyegetést. Ugyanakkor a projekt az aszályos időszakokban is segítséget nyújthat. A beruházás részét képezik ugyanis olyan vízpótlási feladatok, amelyek a Palád-Csécsei és az Alsó-Öreg-Túr vízfolyásokat érintik, és elősegítik mezőgazdasági célú és ökológiai vízellátást az igen száraz időszakokban.
Az uniós források jelentősége Magyarország fejlődésében
2004 óta, amikor Magyarország csatlakozott ez Európai Unióhoz, a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy több támogatást kap az ország, mint amekkora összeget befizet az EU kasszájába. A 2014-2020-as költségvetési ciklusban az ország 21,9 milliárd euró kohéziós támogatást kapott, azért, hogy az ország gazdasági versenyképessége érdemben javulni tudjon. Az EU kohéziós politikája öt fő célkitűzést támogat, köztük a zöldebb, karbonmentes Európát, amely a párizsi megállapodás szerint a klímaváltozás elleni küzdelembe is beruház. A Kohéziós Alap különösen támogatja a környezetvédelmi beruházásokat, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat. A Tisza-Túr árvíztározó projekt kiváló példa arra, hogyan járulnak hozzá az uniós források Magyarország infrastrukturális fejlődéséhez és környezetvédelmi céljaihoz. Az ilyen beruházások nemcsak közvetlen előnyöket biztosítanak (árvízvédelem, vízgazdálkodás), hanem közvetett gazdasági hatásaik is jelentősek: elősegítik a regionális gazdasági fejlődést és hozzájárulhatnak a térség népességmegtartó erejének növeléséhez. A Tisza-Túr árvíztározó által biztosított árvízvédelem alapvető feltétele a térség gazdasági fejlődésének.
Hosszútávú célok
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a környezeti fenntarthatóság előmozdítása mellett a projekt jelentősen hozzájárul az EU árvízi irányelvéhez való megfeleléshez is. Az uniós források tehát nemcsak gazdasági fejlődés lehetőségét teremtik meg, hanem elősegítik a társadalmi kohézió erősödését és a környezeti fenntarthatóság megteremtését is Magyarország számára. A Tisza-Túr árvíztározó is azt mutatja, hogy a jól megtervezett, uniós támogatással megvalósuló infrastrukturális beruházások többszörös hozadékkal járnak: védik a lakosságot, az anyagi javakat, támogatják a gazdasági fejlődést és segítik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
