Egy jó falat nemcsak örömet okoz, de a vidéki térségek jövőjét is formálhatja – legalábbis ez derült ki az EUSAIR 10. éves fórumán megrendezett workshopon, ahol a mediterrán étrend került a fenntartható fejlődés középpontjába.
A „Mediterrán étrend és kulturális turizmus mint a helyi fenntartható fejlődés eszköze” című szakmai műhelybeszélgetés a 10. alkalommal megrendezett EUSAIR Fórum egyik leginnovatívabb eseményének bizonyult. A részt vevő délkelet-európai országok – köztük Olaszország, Horvátország, Görögország és Albánia – minisztériumai, az Európai Bizottság szakpolitikusai és turisztikai, agrár- és kulturális szervezetek képviselői közösen keresték a választ: hogyan válhat a hagyományos gasztronómia a klímabarát gazdaság hajtóerejévé?
Több mint diéta: a mediterrán étrend mint életforma és politikai eszköz
A mediterrán étrend már régen nem csupán egészséges étkezési minta – ma már kulturális identitás, fenntarthatósági modell, sőt gazdaságfejlesztési eszköz is. Az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánította, a FAO pedig a világ egyik legfenntarthatóbb étrendjeként tartja számon.
Az étrend középpontjában a szezonalitás, a biológiai sokféleség tisztelete, a helyi alapanyagok, a hagyományos feldolgozási módszerek és a közösségi étkezés áll. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mediterrán étrend összeköti az egészséget a környezetvédelemmel, és remek eszköze lehet annak, hogy új életet leheljünk a vidéki térségekbe – különösen akkor, ha ezt kulturális és ökoturisztikai ajánlatokkal is összekapcsoljuk.
Az EUSAIR új cselekvési terve: fókuszban a fenntartható turizmus
A találkozón bemutatták az EUSAIR (Adriai–Jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia) frissített cselekvési tervét, amely új hangsúlyokat hoz. A fenntartható turizmus pillérén belül a mediterrán étrend immár mintaprojektként szerepel. A célok ambiciózusak, de világosak:
- A helyi, biogazdálkodásból származó és eredetvédett élelmiszerek népszerűsítése,
- A vidéki és agrárturizmus erősítése a régióban,
- A kulturális tájak, a gasztronómiai hagyományok és a biodiverzitás védelme,
- Az ökoturizmus fejlesztése az elavult tömegturizmus helyett,
- Hálózatépítés a gazdák, vendéglátók, kulturális szereplők és turisztikai vállalkozások között.
Ez a stratégiai irány egyenes folytatása az EU Zöld Megállapodásának és a „Farmtól a villáig” élelmiszerpolitikai koncepciónak, és jól illeszkedik a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési menetrendhez.
A konyhától a világörökségig: mit tud nyújtani a régió?
Az Adriai–Jón-tengeri térség kivételes adottságokkal rendelkezik: 72 UNESCO világörökségi helyszínnel, 44 szellemi kulturális örökségi elemmel és gazdag kulináris hagyománnyal bír. A cél, hogy ezek az értékek ne pusztán látnivalók legyenek, hanem gazdasági erőforrásokká is váljanak.
Az olyan EU-s programok, mint az Interreg Adrion, pénzügyi hátteret biztosítanak ehhez. Kiemelt szerepet kapnak a tematikus platformok, élő laboratóriumok és nyílt innovációs központok, amelyek lehetővé teszik az együttműködést turisztikai szolgáltatók és élelmiszeripari szereplők között. Ez a széttagolt szektorokat holisztikus modellekbe kapcsolja, elősegítve a tudásátadást és a fenntartható innovációt.
Íz, identitás és ellenálló képesség – együtt egy tányéron
A legfontosabb üzenet? A mediterrán étrend nemcsak étkezési döntés, hanem stratégiai eszköz lehet a régió jövőjének alakításában. Összekapcsolja az egészséget a gazdasági rugalmassággal, a kulturális örökséget a környezetvédelemmel, és valódi közösségi értékként pozicionálja az élelmiszerkultúrát.
Ahogy Európa a 2026-os fenntartható turizmus stratégiájára készül, az Adria–Jón-tengeri térség már most példát mutat: hogyan lehet a gasztronómiából átfogó vidékfejlesztési és környezetvédelmi modellt építeni – jó ízléssel, közösségben, jövőbe mutatóan.
(Forrás: ec.europa.eu)
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
