Szerző: Vigh Frodó Gergely
Hosszú, sárga, kötött pályán közlekedik, egy koncert után pedig alig lehet felférni rá, mi az? – szólhatna a találós kérdés. És erre a budapesti 1-es villamos tökéletes válasz lenne. A Fehérvári út és Kelenföld vasútállomás közötti szakasz európai uniós forrásoknak köszönhetően épült meg.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) még 2016-ban, az Etele út / Fehérvári út állomás kialakításának befejezése után egy évvel írta ki a közbeszerzési eljárást, a fejlesztésre az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programon belül került sor 2017 novembere és 2020 februárja között. A járat már 2019 júliusában használható volt, teljes kivitelezésére viszont 2019 decemberéig kellett várni. Az újonnan megépülő, három további megállót magában foglaló 1,7 kilométeres szakaszra a BKK 8 milliárd forint uniós támogatást kapott,
Az Etele téri végállomásnak köszönhetően létrejött az összeköttetés az 1-es villamosvonal, a budai fonódó 19-es és 49-es villamoshálózat, az M4-es metró, a vasút és a helyi, regionális, valamint távolsági autóbuszvonalak között. A BKK szerint ennek köszönhetően az elővárosokból érkezők hamarabb eljuthatnak Dél-Pestre, illetve a kelenföldi lakótelepen élők könnyebben elérhetik a belváros felé közlekedő járatokat.
A vonal fejlesztése előtt a XI. kerület olyan csomópontjait, mint a kelenföldi vasútállomás, a Bikás park vagy az Etele és Fehérvári utak kereszteződése, csak a 103-as jelű autóbusszal lehetett megközelíteni, a villamosvonal kiépítésével viszont kevesebb átszállásra van szükség.
A 103-as busz eredetileg Kelenföld vasútállomás és a Népliget között közlekedett, amelynek útvonalát 2015-ben az Etele tér és a Hengermalom úti megállóhely közé csonkították. 2019-től a járat az 1-es villamos Etele téri végállomása okán csupán félóránként közlekedett, majd 2022 augusztusában, társadalmi egyeztetés után megszűnt.
A villamost rendszeresen használó utasok többségében elégedettek a járattal, ugyanakkor az 1-es villamosvonal azok számára is fontos, akik nagyon ritkán ülnek fel erre a járatra. Egy egyetemista, István annyit mondott:
„[a]z 1-es villamosnak annyi értelme van, mint a 4-6-osnak, csak ez hosszabb. Ugyanúgy egy nagy kört tesz, csak ez éppen a külvárosi részeken. Annyi a titka, hogy nem végállomás és végállomás között kell utazni rajta.”
István inkább alternatív közlekedési módokat választ. Amennyiben Óbudán van dolga, az albertfalvai vasútállomástól nem messze lévő Savoya Parktól induló, a Bécsi útig közlekedő 17-es villamosra száll fel, viszont amennyiben az időjárás megfelelő, inkább kerékpározik. Ugyanakkor úgy gondolja, van értelme a vonalnak. Egyszer utazott rajta, de állítása szerint akkor a Rákóczi híd és az Etele téri végállomás között tele volt a szerelvény.
A 45 éves Mária is alternatív közlekedési módokat választ, inkább a Déli pályaudvar felől utazik Óbudára. Azt mondta, az 1-es villamos vonalának az útvonal mentén lévő irodaházak (például az Infoparknál vagy az Árpád híd pesti hídfője mentén lévők) miatt van értelme, ugyanakkor a villamost inkább a kőbányai szakaszon használják leginkább. Hozzátette, a kötöttpályás közlekedés Budapesten gyors és biztonságos, emiatt úgy érzi, érdemes volt Kelenföldet integrálni egy körjáratba is.
Helga (39) is csak egyszer utazott az 1-es villamoson, a napirendjéből kiesik a járat. Ugyanakkor ő is ideálisnak tartja, hogy megáll a kelenföldi vasútállomásnál is a villamos, amelynek megállója könnyen észrevehető és megközelíthető helyen épült meg.
Az 1-es villamos a Fehérvári úti kereszteződés és az Etele tér közötti szakasza Budapest egyik legnagyobb lakótelepének több problémáját is megoldotta. Kevesebb átszállással, gyorsabban tudnak eljutni az emberek kedvelt vagy fontos helyeikre, átszállás nélkül pedig több, nagyobb dél-pesti csomópontot is elérhetnek, közvetlenül a vasúttól. Csökkent a környék zajszennyezettsége is, mindemellett az új szakaszon 500 fát és 11 cserjét ültettek, a megállók között a villamos pedig füves felületen közlekedik.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
