Szerző: Nagy Krisztina
Magyarországon sok oktatási intézmény már hosszú évek óta súlyos infrastrukturális problémákkal küzd: elavult épületek, rossz műszaki állapot, hiányzó korszerű eszközök nehezítik a tanulók és pedagógusok mindennapjait. Az állami források szűkössége miatt az iskolák többsége nem jut elegendő támogatáshoz, így az oktatás színvonala gyakran az elhanyagolt környezet miatt is visszaesik. Ebben a helyzetben jelentettek fontos segítséget az Európai Unió által nyújtott fejlesztési források, amelyekből az elmúlt években számos iskola és közintézmény megújulhatott, korszerűbbé és élhetőbbé vált.
Az Európai Unió egyik legfontosabb célja a tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése. Ennek eszközeként működik a kohéziós politika, melynek központi elemei a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Ezek az alapok jelentős támogatásokat biztosítanak Magyarországnak, különösen a fejlettebb régiókhoz képest hátrányosabb helyzetű területeken.
Bár a nyilvánosságban gyakran a visszaélésekről, korrupciógyanús ügyekről vagy túlzott költségekkel megvalósult fejlesztésekről hallani, kevesebb szó esik azokról a beruházásokról, ahol az uniós források valóban kézzelfogható változásokat eredményeznek.
A pedagógusbérek még mindig siralmasak, de néhány oktatási intézmény állapota már kevésbé
Az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg különböző uniós támogatások segítségével több hazai oktatási intézményben is. Debrecen, Pécs, Kazincbarcika, Kecskemét és más városok óvodái, bölcsődéi, iskolái korszerűsödtek, energetikai és akadálymentesítési beruházásokon estek át, miközben új technológiákat és eszközöket is kaptak. Ezek a projektek nemcsak az intézmények műszaki állapotát javították, hanem a tanulók és pedagógusok komfortját, biztonságát és a XXI. századi oktatási környezet megteremtését is szolgálják.
Kazincbarcikán az elmúlt években két uniós projekt keretében összesen közel 670 millió forintos fejlesztés valósult meg helyi óvodáiban, a gyermekek komfortjának növelése, az energiahatékonyság javítása és a környezettudatos működés elősegítése érdekében. A beruházások részben a TOP Plusz program forrásaiból valósultak meg. Az első projektben a Csokonai úti Székhely Óvoda, a Százszorszép és a Napsugár Tagóvodák újultak meg 325 millió forint vissza nem térítendő támogatásból, amit Kazincbarcika további 109 millió forint önrésszel egészített ki. A korszerűsítések során megtörtént az épületek hő- és tetőszigetelése, a nyílászárók cseréje, valamint a fűtési és világítási rendszerek modernizálása.
A második ütemben, szintén egy TOP-pályázat révén, a Mesevár és a Nefelejcs Tagóvoda fejlesztése valósult meg több mint 240 millió forint értékben, ugyanezen célok mentén. Bár eredetileg az Egressy Béni Művelődési Központ is része lett volna ennek a projektnek, az erre szánt forrásokat végül az óvodai fejlesztések kapták meg, a kulturális központ pedig más uniós támogatásból újult meg.
Több vidéki iskola épülete is uniós támogatásból megújult meg: például ugyancsak Kazincbarcikán, az egyik ikonikus oktatási intézmény, az Irinyi János Református Oktatási Központ és Kollégium az elmúlt években teljes körű felújításon esett át, ez szintén európai uniós támogatással valósult meg. A fejlesztés célja az volt, hogy az épület – amely korábban vegyipari főiskolaként is működött – megfeleljen a modern energetikai és kényelmi elvárásoknak, miközben megőrzi történelmi tekintélyét és városképi jelentőségét.
A korszerűsítés részeként kicserélték a nyílászárókat, új fűtési rendszert építettek ki, az épület teljes hőszigetelést kapott, és napelemeket is telepítettek, amivel nemcsak energiahatékonnyá, de fenntarthatóbbá is vált az intézmény működése. Az iskolai környezet ezzel jelentősen komfortosabb lett mind a diákok, mind a pedagógusok számára. A fejlesztés közel 250 millió forint uniós támogatásból valósult meg, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében.
A Pécsi Tudományegyetem három gyakorlóiskolája is – a PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1. számú Általános Iskolája, a Deák Ferenc Általános Iskola és a Babits Mihály Gimnázium – átfogó infrastrukturális fejlesztésen esett át 2023 végéig, teljes egészében az Európai Unió kohéziós forrásaiból. A 800 millió forintos, 100%-ban vissza nem térítendő támogatás révén az iskolákban csaknem száz tanterem újult meg, sor került energetikai korszerűsítésre, valamint jelentős eszközbeszerzésre is.
A projekt során az oktatási terek és közös helyiségek, mint folyosók, mosdók, tanári szobák esztétikai és funkcionális felújítása mellett a Babits gimnázium sportudvarán új futópálya is létesült. Mindhárom iskolában modern, mozgatható iskolabútorokat, sporteszközöket és hangszereket szereztek be, amelyek elősegítik a korszerű, projektalapú oktatás megvalósítását. Emellett az épületekbe összesen 35 klímaberendezést telepítettek, javítva ezzel a tanulók és pedagógusok komfortérzetét.
Az informatikai fejlesztés keretében 59 interaktív okostáblát, valamint laptopokat, projektorokat és asztali számítógépeket kaptak az intézmények. Ezek nemcsak a diákok mindennapi tanulását segítik, hanem a PTE tanárszakos hallgatóinak módszertani képzését is támogatják. A fejlesztések közvetlenül több mint 1740 tanulót érintenek, és hozzájárulnak a XXI. századi oktatási környezet megteremtéséhez.
Nem csak iskolák, de óvodák, bölcsődék is megújultak az elmúlt években az uniós támogatásoknak köszönhetően. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében például csaknem 4 milliárd forint értékű támogatásból újul meg öt debreceni óvoda és bölcsőde. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat 83%-ban az Európai Unió, 17%-ban pedig a hazai kormány biztosítja. A beruházások célja az elavult épületek korszerűsítése, energetikai fejlesztése és teljes körű akadálymentesítése, amelyre az intézmények műszaki állapota és a gyermekeket fogadó funkciójuk miatt kiemelten nagy szükség van.
A felújítások során nyílászárókat, hőszigeteléseket, víz- és csatornavezetékeket, valamint padló- és falburkolatokat cserélnek, illetve megújuló energiaforrásokat és energiatakarékos világítást is beépítenek. Különösen jelentős fejlesztés várható az Angyalkert Óvodában, ahol a teljes vízvezeték-hálózat és a szaniterek cseréje is megtörténik. Az intézmények működését a jövőben korszerű, környezetbarát technológiák és jobb infrastrukturális feltételek jellemzik majd, ami a dolgozók számára komfortosabb munkakörnyezetet, a gyermekeknek pedig biztonságosabb, tanulásra és játékra alkalmasabb helyszíneket biztosít.
A kecskeméti Csipcsirip Bölcsőde is megújult, felújítása során összesen 1,1 milliárd forintos beruházás valósult meg, amelyből 809,6 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból, míg 291 millió forint a kecskeméti önkormányzat hozzájárulásából származott. A projekt a széchenyivárosi intézmény korszerűsítését célozta.
Pécsett is fontos, oktatási intézményre vonatkozó infrastrukturális fejlesztés valósult meg: 157,5 millió forintból újították fel a Köztársaság téri óvodát. A beruházás jelentős része, 131 millió forint, európai uniós támogatásból származott a TOP program keretében, amelyet még a 2019 ősze előtti városvezetés nyert el. Az önkormányzat 26,5 millió forint önerővel járult hozzá a projekthez.
A felújítás keretében az épület teljes energetikai korszerűsítésen esett át: új fémlemez tetőt kapott napelemekkel, a korábban használt azbesztpalás fedést eltávolították, valamint külső és belső hőszigetelést is kapott az óvoda. 137 nyílászárót cseréltek le korszerűbb, hőszigetelt ablakokra, megújult a fűtési rendszer is, modern radiátorokat és termosztatikus szelepeket szereltek fel. Emellett teljesen felújították a villamos hálózatot, új burkolatok kerültek a csoportszobákba, mosdókat újítottak fel, és belső festésre is sor került. A projekt az akadálymentesítés terén is előrelépést hozott: új parkoló, akadálymentes WC és rámpa, valamint infokommunikációs tájékoztató jelek segítik a közlekedést.
Kecskeméten is számos oktatási intézmény újult meg uniós forrásokból az elmúlt évek során. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) segítségével a 2014–2020-as időszakban több mint 7,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból végeztek fejlesztéseket. Céljuk az volt, hogy a város óvodái, bölcsődei és iskolái korszerűbbek, energiahatékonyabbak és komfortosabbak legyenek. Ennek érdekében megújultak a nyílászárók, felújították a homlokzatokat, új melegítőkonyhákat alakítottak ki, továbbá javították a dolgozók munkakörülményeit, például új öltözőkkel és nevelői szobákkal. Több helyszínen kapacitásbővítés is történt, így több gyermek elhelyezését biztosítva.
Az ERFA célja a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése és az életminőség javítása, Kecskemét pedig jól példázza, hogy ezeket a forrásokat lehet a helyi közösségek érdekében használni.
Bár az országos politikai kommunikációban ritkán említik, ezek a fejlesztések jelentős részben uniós támogatásból valósultak meg. A 2021–2027-es ciklusban újabb források állnának rendelkezésre, ám jelenleg az Európai Bizottság a támogatások több mint felének kifizetését felfüggesztette átláthatósági és jogállamisági aggályok miatt.
Több vidéki közintézményt is felújítottak uniós forrásból
Az oktatási intézmények mellett több közintézményt is felújítottak uniós pénzből. Szentlőrincen és Ormosbányán jelentős közintézményi fejlesztések valósultak meg, melyek során nemcsak az épületek műszaki állapota javult, hanem a helyi közösségek életminősége is emelkedett. A TOP+ program és az Európai Unió támogatásával megújult önkormányzati épületek, sportközpontok energetikai korszerűsítése nemcsak a fenntarthatóságot szolgálja, hanem csökkenti az üzemeltetési költségeket.
Szentlőrincen például 200 millió forint értékű energetikai korszerűsítés valósult meg önkormányzati épületeken a TOP+ program keretében. A projekt részeként a Művelődési Központ, a könyvtár, a konyha és egy önkormányzati épület újult meg. A költségvetésből 195 millió forint uniós (kohéziós, ERFA) forrás, míg 5 millió forint hazai támogatás volt, utóbbit a Baranya Vármegyei Önkormányzati Hivatal biztosította, így Szentlőrinc önrészt nem fizetett.
A beruházás során hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtés-korszerűsítés, hőszivattyú és napelemek telepítése történt. A helyi védettségű épületeken a homlokzat eredeti megjelenését megőrizték: fa nyílászárók kerültek beépítésre, a hőszigetelés pedig belső oldalon valósult meg. A korszerűsítés célja az üzemeltetési költségek és CO₂-kibocsátás csökkentése, valamint a munkakörülmények javítása volt. A több mint 6000 lakosú városban a Művelődési Központ kiemelt közösségi szerepet tölt be, évente több mint 50 rendezvénynek és heti rendszerességű kluboknak ad otthont.
Siklóson, a Tenkes kapitánya írójáról, Örsi Ferencről elnevezett művelődési ház felújítása is az Európai Unió támogatásával valósul meg. A siklósi önkormányzat 2022-ben a TOP program keretében 300 millió forintnyi, 100%-os intenzitású támogatást nyert el. A felújítás ez év március közepén kezdődött, és a munkálatok során megújulnak a művelődési ház belső terei, többek között felcsiszolják és lakkozzák a nagyterem parkettáját, korszerűsítik a világítást, felújítják a mosdókat és a karzatot, valamint eszközbeszerzés is történik a közösségi rendezvények támogatására. Ezen felül a parkolóhelyek fejlesztése is része a projektnek, amely nemcsak az autósok, hanem a biciklisek igényeit is figyelembe veszi.
A felújítás csak egy része a „Közösségi célú fejlesztést és közlekedést érintő komplex program megvalósítása Siklós városában” című nyertes uniós projektnek. A 300 millió forintos támogatásból közlekedésfejlesztési beruházások is megvalósulnak.
Ormosbányán, az 1500 lakosú borsodi településen a sportközpont felújítása közel 300 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg. A fejlesztés célja az önkormányzati tulajdonban lévő intézmény modernizálása volt, hogy a helyi közösség számára korszerű sportolási lehetőségeket biztosítson. A projekt során teljes körűen megújult a futball- és futópálya, új kosárlabda- és csökkentett méretű kézilabdapálya létesült, valamint teqball-pálya is épült gumiburkolattal. A meglévő helyiségekben fitnesz- és edzőtermet alakítottak ki, kültéri pihenőt, főzőhelyet, ülőpadokat, továbbá új játszóteret is kialakítottak a gyermekek számára.
A fejlesztés nemcsak a sportpályákat érintette, hanem az épület működéséhez szükséges infrastruktúrát is modernizálták. Megvalósult a kiszolgáló helyiségek hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, az elektromos hálózat fejlesztése, valamint hőszivattyús fűtésrendszert is beépítettek. A projekt része volt a tárgyi eszközbeszerzés és a térítésmentes parkolási lehetőséget biztosító infrastruktúra kialakítása is.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
