A friss Eurobarométer-felmérés szerint az európai polgárok többsége még mindig viszonylag elégedett hazája igazságszolgáltatásának függetlenségével. A magyar válaszadók csupán 7 százaléka ítélte meg nagyon jónak az igazságszolgáltatás függetlenségét, és 31 százalékuk szerint is inkább jó – ez összesen 38 százalékos pozitív megítéltséget jelent, jóval az uniós átlag alatt. Az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás szerint az EU-s állampolgárok 54 százaléka tartja jónak a bíróságok és bírák függetlenségét – 13 százalékuk nagyon jónak, 41 százalékuk inkább jónak. Ugyanakkor minden harmadik megkérdezett szerint a nemzeti igazságszolgáltatás inkább vagy nagyon rosszul teljesít ezen a téren. Az uniós átlag érdemben nem változott az előző évhez képest, de több országban – például Olaszországban, Szlovéniában vagy Finnországban – kifejezetten javult a közbizalom.
A legmagasabb elégedettségi szintet a skandináv és közép-európai országokban mérték: Finnországban 89, Ausztriában 87, Dániában pedig 81 százalék értékelte jónak a bírói függetlenséget. A skála másik végén többnyire az uniós bővítési térség országai szerepeltek, de az EU-n belül is több tagállamban – így Lengyelországban, Bulgáriában vagy Magyarországon – a negatív vélemények dominálnak.
A magyar közvéleményben tehát továbbra is mély a bizalmi válság a bíróságok függetlenségét illetően. A megkérdezettek több mint egyharmada (38%) szerint rossz a helyzet, és különösen sokan vannak – 24 százaléknyian –, akik nem is kívántak válaszolni a kérdésre. A negatív percepciók mögött – a többi ország válaszadóival összhangban – elsősorban a kormányzati és politikai beavatkozás áll. A magyar válaszadók 75 százaléka mondta azt, hogy ez „nagyon erősen” vagy „inkább” hozzájárul rossz véleményükhöz. Szintén gyakran elhangzott érv volt a bírói függetlenséget intézményes szinten gyengítő státuszbeli problémák említése.
A magyarok bizalma a bíróságok függetlenségében hullámzó képet mutat az elmúlt években. 2023-ban mindössze 3% mondta azt, hogy nagyon elégedett a hazai igazságszolgáltatással, és csak 32% sorolta azt az „inkább jó” kategóriába. Egy évvel később némi optimizmus látszott: a „nagyon jó” válaszok aránya 5%-ra, az „inkább jó” 36%-ra nőtt, vagyis mintha halványan nőtt volna a bizalom. A 2025-ös adatok viszont már nem ezt erősítik: ismét csökkent az elégedettek aránya – a „nagyon jó” válaszok visszaestek 7%-ra, az „inkább jó” pedig 31%-ra süllyedt.
A legbeszédesebb talán az, hogy egyre többen egyszerűen nem válaszolnak: míg 2023-ban a válaszadók harmada (33%) mondta azt, hogy nem tudja vagy nem akar véleményt mondani, 2025-re ez az arány 24%-ra csökkent – de még mindig majdnem minden negyedik ember inkább nem nyilatkozik. Ez önmagában is jelzi: sokan nem érzik úgy, hogy lenne értelme hinni a rendszer függetlenségében, vagy egyszerűen nem akarnak nyilatkozni, mi is történik pontosan a bíróságokon.
Ez a bizalomhiány különösen érdekes annak fényében, hogy az Európai Bizottság is visszatérően jogállamisági problémákra figyelmeztet Magyarországgal kapcsolatban. A jelentések szerint a kormány évek óta fenntartja a veszélyhelyzeti állapotot, ami rendeleti kormányzással jár, és jelentősen korlátozza a demokratikus kontrollt. Emellett a korrupcióellenes intézmények gyengesége, valamint a közbeszerzések versenyének hiánya is strukturális problémára utal – ezek a területek közvetetten, de tartósan aláássák a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás elveit.
Az uniós intézmények ennek megfelelően pénzügyi eszközökkel is igyekeznek nyomást gyakorolni. Jelenleg több mint hatmilliárd eurónyi forrás – köztük a Helyreállítási Alap támogatásai – befagyasztva maradnak, mivel a magyar kormány nem teljesítette a jogállamisági feltételeket. A kohéziós alapokból szintén több milliárd euró kifizetése van felfüggesztve, és a jelek szerint a Bizottság még a migrációs szabályok megsértése miatt kiszabott bírságokat is ezekből vonja le. Ezek a döntések nem elszigetelten születtek, hanem a hosszú ideje fennálló intézményi és rendszerszintű problémák következményeként.
Az Eurobarométer adatfelvétele arra is rákérdezett, hogy az állampolgárok mit tartanak a pozitív ítéletek alapjának. Azok, akik szerint országukban független a bírósági rendszer, leggyakrabban a bírók státuszát és pozícióját emelték ki (77%), valamint azt, hogy nem tapasztalnak politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlást. Ezzel szemben azok, akik kritikusan látják a helyzetet, döntő többségben (78%) éppen a politikai befolyásoltságot említik fő indokként – Magyarország esetében ez az arány még az uniós átlagnál is magasabb.
A bizalom kérdése tehát nem pusztán technikai vagy adminisztratív kérdés, hanem mélyen politikai és társadalmi természetű. A jogállamiság és a hatalmi ágak elválasztásának elve nem csak elméleti tétel: a közbizalom megléte vagy hiánya alapvetően befolyásolja, hogyan működik egy demokratikus rendszer a mindennapokban.
Forrás: Eurobarometer
