Szerző: Malatinszky Dávid
Andrey Novakov, az Európai Néppárt (EPP) Kohéziós Monitoring Csoportjának elnöke, európai parlamenti képviselő interjút adott az EU kohéziós politikájának jelenlegi helyzetéről és a 2027 utáni többéves pénzügyi keret (MFF) tárgyalásainak várható irányairól.
Mi az a Kohéziós Monitoring Csoport?
Az EU költségvetésének egyik kirívóan gyenge pontja a kommunikáció. Az állampolgárok helyi szinten legtöbbször nem is tudják, mire mennyi pénzt fordít az EU. 2022-ben ezért indította el az Európai Néppárt a Kohéziós Monitoring Csoportot, amely 2022 decemberében szervezte meg első eseményét, ahol európai parlamenti képviselők mutatták be régióik kohéziós projektjeit. A monitoring csoport 2023 és 2024 között Horvátországba, Szlovéniába, Portugáliába, Spanyolországba, Romániába és Ukrajnába is kohéziós missziókat szervezett.
„A helyi EU-s beruházások bemutatása és elmagyarázása a legerősebb érv az euroszkepticizmus ellen”
– fogalmazott Novakov.
Mit mondanak a számok?
A közép- és kelet-európai tagállamok GDP-je 1995-ben az EU-átlag 43%-át tette ki, 2023-ra azonban már körülbelül 80%-ra emelkedett. 2022 végéig több mint 75.000 vállalat működött együtt kutatóintézetekkel, és körülbelül 37 000 vállalat vitt új termékeket a piacra az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásának köszönhetően. Az EU segítségével 7,8 millió háztartás jutott hozzá jobb szélessávú internethez. A foglalkoztatás terén is komoly támogatást nyújtott az EU. Több mint 2,2 millió vállalkozás kapott támogatást, ami körülbelül 370 ezer munkahely létrehozásához vezetett. Az energiahatékonyság terén 550 000 háztartásban javultak a körülmények, a megújuló energia kapacitása pedig 6000 MW-tal nőtt 2022 végéig, a klímaváltozás hatásainak mérséklésre nyújtott támogatásoknak köszönhetően pedig 29 millió ember élete van kevésbé kitéve áradásoknak, miközben 2022-ig újabb 8,3 millió ember számára biztosította a megfelelő minőségű vízellátást az EU kohéziós alapja.
A következő évek nehézségei
A képviselő szerint adódtak azért problémák, többek között a jelenlegi, 2021-2027-es hosszútávú költségvetés nagyon lassú adaptálása, illetve a Helyreállítási Alap pénzeinek felhasználási ütemezése miatt. Ez utóbbi komoly késedelmeket is okozott a kohéziós pénzek felhasználásában, mivel a tagországok a rövid felhasználási időkeret miatt a helyreállításra szánt pénzek elköltését részesítették előnyben. A 2025-re szánt kohéziós pénzek csupán 10%-át hívták le a tagállamok 2025 júniusáig. Novakov szerint a COVID-19, az energiaválság, az Ukrajna elleni orosz agresszió, az infláció és a természeti katasztrófák valódi stressztesztnek bizonyultak a kohéziós politika számára.
„Az EU-nak soha többé nem szabad versengő eszközöket bevezetnie, mert ez hátráltatja a végrehajtást és az általános pozitív megítélést a helyszínen”
– hangsúlyozta a konzervatív EP-képviselő.
Mi van veled Magyarország?
Novakov Magyarországgal kapcsolatban kiemelte, hogy az EU több tízmilliárd eurót fektetett be eddig az országban, ami szerinte közvetlenül a magyar vállalkozásokat, állampolgárokat, közösségeket és a gazdaságot erősítette. Az életminőség az elmúlt évtizedben 34%-kal nőtt a GDP adatok alapján az EU-tagságnak köszönhetően. A jogállamiság kérdésével kapcsolatban azonban kiemelte, hogy
„a szabályok mindenkire vonatkoznak”.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az EU nem a kedvezményezetteket bünteti és a jelenlegi helyzet sem a magyaroknak, sem az EU-nak nem előnyös, majd hozzátette:
„Igen, ez nem egy tökéletes Unió, de teljesít”.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
