Szerző: Nagy Krisztina
A belföldi turizmus Magyarországon az utóbbi években több társadalmi és gazdasági nehézséggel szembesült: a megemelkedett árak, az infláció, valamint a lakosság csökkenő vásárlóereje mind hozzájárul ehhez. A szálláshelyek drágulása és a szezonális túlterheltség tovább rontja a helyzetet, miközben a COVID-járvány utóhatásai is érezhetőek. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős infrastrukturális és turisztikai fejlesztés valósult meg uniós támogatással, különösen vidéki térségekben.
Bár a kormányzati kommunikációban gyakran bírálat éri Brüsszelt és az Európai Uniót, ritkán esik szó arról, hogy Magyarországon az elmúlt években rengeteg olyan beruházás történt, amelyek jelentős része, vagy akár teljes egészében EU-s kohéziós forrásokból valósult meg. Ezek között számos olyan projekt is szerepel, amely közvetlenül a hazai turizmust célozta, a látogatók számának növelését, a szolgáltatások fejlesztését vagy a természeti és kulturális értékek jobb elérhetőségét.
Komplex turisztikai beruházások Északkelet-Magyarországon
A belföldi turizmus fejlesztése az elmúlt években kiemelt szerepet kapott Magyarországon, különösen a vidéki térségek felzárkóztatása, a helyi közösségek támogatása és a gazdaság élénkítése érdekében. A turisztikai célú beruházások rendkívül sokrétűek voltak: magukba foglalták az infrastruktúra fejlesztését, a fürdőhelyek korszerűsítését, az ökoturizmus és aktív turizmus támogatását, valamint a kulturális örökséghez kötődő látványosságok megújítását is. Emellett jelentős figyelem irányult a családbarát és élményalapú szolgáltatások kialakítására, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai utazók minőségi kikapcsolódási lehetőségek közül választhassanak.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb turisztikai beruházása a miskolci Avason történt, ahol sorra valósultak meg nagy volumenű fejlesztések: a 1,5 milliárd forint uniós és hazai forrásból megvalósult „Történelmi Avas turisztikai fejlesztése” program keretében teljes körűen megújult az Avasi kilátó, valamint környezete. Az ikonikus Avasi kilátó köré új közösségi épület épült, míg a Horváth-tetőn egy modern játszótér és kapcsolódó komfortpontok szolgálják a helyiek és a látogatók kényelmét. Ezekkel a beruházásokkal Miskolc zöldterületei és kirándulóhelyei vonzóbbá váltak az aktív pihenésre, sportolásra és családi kikapcsolódásra vágyók számára.
A felújítás során statikai megerősítést és energetikai korszerűsítést végeztek a kilátó épületén, kicserélték a közönségforgalmi terek burkolatát, festést kaptak a belső felületek, és az emeleti zárt vendéglátóhelyet modern alu-üveg szerkezettel látták el a panoráma teljes élményéért. A nyitott kilátóteraszon új burkolat és látványelemek jelentek meg, míg művészeti miniatűrök idézik meg Miskolc építészeti és történelmi értékeit. A fejlesztés részeként megújult a Bortanya is, amely az Avasi Borangolás központi helyszíne, és a több mint 900 pince és borház között kiemelkedő szerepet tölt be a helyi és az érkező vendégek számára.
Az elmúlt években több mint 3 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett Mezőkövesdre is, amelynek köszönhetően jelentős turisztikai fejlesztések valósultak meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdőben. A fürdőt fedett élménymedencével, kalandparkkal és rendezvénytérrel bővítették, továbbá korszerűsítették az uszodát is. A fejlesztés részeként többek között új termál- és hidegvízkutak, tározók, hőcserélők, hőszivattyúk, gáztalanító és hőhasznosító rendszerek, valamint egy napelempark létesült, továbbá megvalósult a medencék vízforgató- és víztechnológiai rendszereinek felújítása, az erős- és gyengeáramú hálózat korszerűsítése, valamint a vezérlő, irányítástechnikai és informatikai rendszerek telepítése.
A Zsóry Gyógyfürdő energetikai korszerűsítése az uniós támogatású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) program keretében valósul meg, és már nagyon szükséges volt, mivel az elmúlt 10 évben nem történt energiahatékonysági vagy megújuló energiára épülő fejlesztés. A meglévő, elavult rendszer hosszú távon fenntarthatatlanná vált, ezért a beruházás célja egy gazdaságosabb, modern alapinfrastruktúra kiépítése, a turizmus fellendítése.
A beruházások célja a turisztikai infrastruktúra korszerűsítése és az egészségtudatos életmód támogatása volt, ami nemcsak a turistákat vonzza, de a helyiek életminőségét is javítja. A gyógyvíz minősítésének köszönhetően a fürdő továbbra is meghatározó szereplő a hazai gyógyturizmusban, miközben a térség, a szomszédos Bogácshoz hasonlóan, egyre fontosabb célponttá válik. Az uniós források nemcsak a turizmust, hanem a helyi egészségügyi és ipari fejlesztéseket is segítették, hozzájárulva Mezőkövesd térségi központtá válásához.
Az elmúlt években Sárospatakon is jelentős turisztikai fejlesztések valósultak meg, elsősorban uniós források felhasználásával. A TOP Plusz program keretében megvalósuló beruházások célja a történelmi és természeti értékek, például a Rákóczi-vár és a Megyer-hegyi tengerszem vonzerejének növelése, valamint a látogatói élmény javítása volt. A Megyer-hegyi tengerszem környezetének rendezése és megközelíthetőségének javítása 388,7 millió forintba került, amelyből 306,7 millió forintot uniós támogatás fedezett. A Rákóczi-vár fejlesztésére 2,659 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a város, amelyhez a magyar kormány 398,81 millió forintos önrésszel járult hozzá. E beruházások a kulturális örökség megőrzését és a turisztikai infrastruktúra modernizálását célozták.
Nagy jelentőségű volt a „Bodrog varázsa” elnevezésű víziturisztikai fejlesztés is, amely a folyóparti infrastruktúra bővítésére és a vízisportok népszerűsítésére koncentrált. Sárospatak célja, hogy modern szolgáltatásokkal és élményekkel gazdagítsa turisztikai kínálatát, miközben megőrzi egyedi természeti és történelmi értékeit. Az uniós támogatások hatékony felhasználása nemcsak a város látogatottságát növelte, hanem hozzájárult a helyi gazdaság élénkítéséhez és új munkahelyek létrehozásához is.
A kettős turisztikai fejlesztéseké a jövő
Két, szintén észak-magyarországi szomszédostelepülés, Kondó és Mályinka is a TOP Plusz program keretében fog turisztikai fejlesztéseket megvalósítani. A beruházásokat teljes mértékben uniós támogatás fedi le, és két, egymást kiegészítő beruházás fog megvalósulni 198 millió forintos értékben: Kondón egy modern, élményalapú turisztikai látogatóközpont épül, multifunkciós kiállító- és információs terekkel, míg Mályinkán egy közösségi foglalkoztató és rendezvényhelyszín jön létre, játszó- és pihenőzónákkal. A fejlesztésekhez korszerű parkoló, kerékpár- és túraút-csatlakozás, valamint akadálymentes infrastruktúra is társul, hogy a falvak a Bükk északi lábánál húzódó túra- és bringás hálózat természetes „kapuvárosai” legyenek. Az építkezések már zajlanak, az átadást 2025 második felére tervezik.
A projekt célja, hogy fenntartható módon növelje a térség vendégforgalmát, erősítse a helyiek életminőségét. A kettős fejlesztés tudatos tervezés eredménye: a két helyszín közti 15 km-es távolság miatt a látogatók egyetlen nap alatt bejárhatják mindkettőt, vagy hosszabb tartózkodásra is visszatérhetnek, miközben felfedezik a Harica-patak menti ösvényeket, a Bükk panorámáját és a környék természeti kincseit.
Vadna és Bánhorváti is közösen, uniós forrásból valósít meg turisztikai célú beruházásokat, összesen közel 200 millió forint értékben, amelyet teljes egészében a TOP Plusz keretéből nyertek el. Vadnán egy akadálymentesített turisztikai központ és pihenőhely épül, amely rendezvények fogadására, kirándulók kiszolgálására és hosszabb tartózkodás biztosítására is alkalmas lesz. A beruházás a korábban is aktívan működő Vadna Park turisztikai szerepére épít, és célja, hogy természetbarát infrastruktúrával még több látogatót vonzzon a.
Bánhorvátiban ezzel párhuzamosan egy szabadidőpark létesül, amely játszótérrel, sportolásra alkalmas területtel, padokkal és zöldfelületekkel szolgálja majd a helyieket és a turistákat egyaránt. Mindkét fejlesztés a kerékpáros és túrázó látogatók igényeire reagál, illeszkedve a már meglévő útvonalakhoz és természeti látványosságokhoz, mint a Lázbérci-víztározó vagy a Damasa-szakadék.
A két település együttműködése az előző településpárhoz hasonlóan, tudatos turisztikai megfontolás eredménye: a fejlesztések egymást kiegészítve, egységes turisztikai régióként kívánják bemutatni a térséget. A látogatók akár egyetlen nap alatt bejárhatják mindkét helyszínt, de a kiépülő infrastruktúra hosszabb ott-tartózkodásra is ösztönöz. A vadnai központ ideális kiindulópont lehet Bánhorváti felé irányuló túrákhoz, míg a szabadidőpark közösségi térként is szolgálja a falu életét.
Fellendülni látszik a belföldi ökoturizmus és a kerékpáros turizmus
Magyarországon az ökoturizmus az elmúlt években jelentősen fellendült, ami nemcsak a természetközeli kikapcsolódást kereső turistáknak kedvez, hanem hozzájárul a természeti értékek megóvásához és a vidéki közösségek gazdasági megerősödéséhez is.
Az elmúlt években Miskolctapolcán jelentős beruházások zajlottak, a városrész fejlesztése során különös figyelmet fordítottak a természeti környezet megőrzésére és bemutatására, ötvözve azt a turisztikai infrastruktúra korszerűsítésével. Közel 1,3 milliárd forintnyi uniós támogatásból valósult meg a „Zöld város kialakítása” elnevezésű projekt, amelynek keretében az ősparkban új, aszfaltozott sétányokat létesítettek, modern pavilonokat és utcabútorokat telepítettek, valamint nagyszabású zöldfelület-fenntartási munkákat végeztek gyepesítéssel, új növények ültetésével. A parkban több kétoldalas, tematikus, háromdimenziós és interaktív tábla áll játékos formában a látogatók rendelkezésére, továbbá egy digitális totemoszlopon érintőképernyős információs felület, valamint 15 bronz miniszobrocska, amelyek a város kulturális és természeti értékeit mutatják be.
A felújítások fontos része volt a Csónakázó-tó rehabilitációja is, ahol a vízminőség javítása mellett a biodiverzitás növelése zajlott. Kiemelt fejlesztésként megújult az Akropolisz Szabadtéri Színpad infrastrukturális háttere, így a Miskolci Egyházközség által üzemeltetett helyszín immár magasabb technikai igényű előadások befogadására is alkalmassá vált. A „Zöld város” program Miskolctapolca mellett kiterjedt a belvárosra és az Avas történelmi részére is, mindezzel támogatva a helyiek és a turisták aktív, természetközeli szabadidő-eltöltését.
A dél-alföldi Izsákon, a Kolon-tó közvetlen közelében is ökoturisztikai fejlesztések valósultak meg, itt épült fel a Fürkésző Oktatóközpont, amely a Natura 2000 vizes élőhelyek bemutatását célzó pályázat keretében, 527 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg. A központ a természetjárók és diákcsoportok számára is hasznos funkciót lát el: túrázóknak induló- és pihenőhelyként, diákoknak pedig természetközeli „tanteremként” szolgál. A létesítmény legkülönlegesebb része a hétállomásos digitális tanösvény, amely interaktívan mutatja be a Kolon-tó élővilágát, tájtörténetét, növény- és állatfajait, valamint a környék tanösvényeit és túraútvonalait.
A Fürkésző Oktatóközpont nem önálló fejlesztésként valósult meg: a projekt része volt a Duna–Tisza közi régió több ökoturisztikai helyszíne fejlesztésének is, így a szegedi Fehér-tó, a Vörös-mocsár bemutatóhelyei és a Nagyszéksós-tói információs pont is megújult vagy újonnan jött létre. A fejlesztések célja, hogy a védett területek természeti értékeit korszerű, élményszerű módon mutassák be a nagyközönségnek, különös figyelemmel a környezeti nevelésre és az ökoturizmus fenntartható erősítésére. Az izsáki központ megnyitását 2025 nyarára tervezik.
A Baranya Megyei Önkormányzat is uniós támogatásból fejlesztett: Siklós és Villány 500 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az ERFA kohéziós alap keretében, ami 85%-os támogatási intenzitás mellett összesen mintegy 590 millió forint fejlesztést tesz lehetővé. A program célja a térség aktív és ökoturisztikai vonzerejének növelése, különösen a Villányi-hegység természeti értékeinek bemutatásával és fenntartható hasznosításával.
A beruházás jelentős része Siklós környékén valósul meg: a Csodabogyó tanösvény új pihenő- és tűzrakóhelyekkel, esőbeállókkal és mellékhelyiségekkel bővül, valamint erdei játszótér létesül; az 1848 méter hosszú tanösvényt a máriagyűdi kegyhelytől indítják; a Fekete-hegyen új kilátó épül, és hozzá kapcsolódó túraútvonalakat jelölnek ki. A fejlesztések révén országos jelentőségű létesítmény jön létre, amely várhatóan növeli a látogatószámot, hosszabb tartózkodást és magasabb helyi fogyasztást, ezáltal erősítve a térség gazdasági és turisztikai vonzerejét.
Siklós környékén más turisztikai fejlesztések is megvalósultak, például új kerékpárutak is épültek: egy majdnem 2,4 km hosszú külterületi kerékpárút 350 milliós uniós támogatásból épült meg. A TOP Plusz program kereteiben megvalósított fejlesztés 100%-ban EU-s forrásból történt. Az út Máriagyűdöt köti össze Villánnyal, és amellett, hogy a helyiek közlekedését is könnyíti, illetve szabadidős lehetőségeket is biztosít, a turizmus szempontjából is jelentős, hiszen a borturizmus révén sokan látogatnak a környékre.
Kazincbarcika és Vadna között is új kerékpárút épült, amely előrelépést jelent mind a helyiek mindennapi közlekedésében, mind a térség turisztikai vonzerejének növelésében. A fejlesztés a TOP Plusz program keretében, több mint 330 millió forint uniós forrásból valósult meg. A projekt célja az volt, hogy biztonságos, korszerű kerékpáros összeköttetést hozzanak létre Kazincbarcika és a népszerű turisztikai célpont, a Vadnai-tó környéke között .
Az elmúlt években 1,7 milliárd forintnyi uniós forrás érkezett Miskolctapolcára is a TOP Plusz program révén, amelyből több mint 3 kilométernyi útszakaszt újítottak fel. A pályázat részeként a kerékpáros turizmusnak is kedvező fejlesztések is megvalósultak: a felújított szakaszokon külön kerékpársávok és bicikliutak épültek, ami a napi közlekedést és a turisztikai biciklis forgalmat is egyaránt kiszolgálja.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
