Szerző: Malatinszky Dávid
Pusztaszabolcson is felpörgött a politikai élet az elmúlt három évben. A Fejér megyei kisváros közéletének középpontjában egy több száz millió forintos uniós támogatás áll, amelyet először „megnyertek”, azonban egy nappal később elvették a várostól, végül 2025-ben, fideszes vezetés alatt újra megítélték a településnek. A korábbi független polgármester szerint mindezt azért, mert távol akarta tartani a várost a pártpolitikai csatározásoktól.
Bocsi, az a pénz a Fideszé
Zsuffa Erzsébetet 2019-ben választották Pusztaszabolcs polgármesterének. A saját megvallása szerint keresztény-konzervatív meggyőződésű Zsuffa független jelöltként indult a helyi választásokon. 2022 elején Pusztaszabolcs városa Velencével konzorciumban pályázatot nyújtott be a TOP Plusz program „Élhető települések” felhívására. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszt az Európai Unió 2021-2027-es költségvetéséből finanszírozza, azonban a pénzek sorsáról – vagyis, hogy ki kaphat és ki nem – nem Brüsszelben döntenek. Az EU-s pénzek túlnyomó többségéről nemzeti hatáskörben, a magyar hatóságok által születhet döntés. A két település közös pályázata azonban elsőre sikeresnek bizonyult. Az összesen közel 600 millió forintos EU-s támogatásból Pusztaszabolcs 300 millió forintot kapott volna különféle fejlesztésekre. A tervezett beruházások között szerepelt kerékpárút építése, járda kialakítása az állomásig, egy 800 méteres futópálya megépítése, valamint különféle zöldterület-fejlesztések is. A projekt különösen fontos volt a város számára, mivel a megnövekedett kamionforgalom miatt sürgősen szükség volt biztonságos gyalogút kialakítására a vasútállomásig. A kerékpárút pedig összeköthette volna az Akácfa utcai vasúti átjárót a vasútállomással, jelentősen javítva a helyi közlekedési viszonyokat. A siker öröme azonban csupán egy napig tartott.
„Egyszerűen eltűntünk a lista tetejéről. Még a sort se szedték ki, az ott van most üresen”. – mesélte a Válasz Online-nak Zsuffa Erzsébet volt polgármester. A támogatás visszavonásáról semmilyen hivatalos magyarázatot nem kaptak a város vezetői. Zsuffa Erzsébet akkor azt mondta:
“olyan város márpedig nem nyerhet, amelynek vezetője nem fotózkodik a fideszes
jelölttel”.
Mészáros Lajos, a térség országgyűlési képviselője megkeresésére feltételezésnek nevezte, amit Zsuffa Erzsébet állít, vagyis hogy a pályázatról már 2022-ben megszületett a pozitív döntés. Ehelyett arról beszélt, tudomása szerint csak most lett elbírálva a három évvel ezelőtti pályázat. Kifizetés pedig még nem történt. – Előfordul, hogy egy-egy pályázat elbírálása évekig elhúzódik.
Ez a feltételezés különösen érdekes annak fényében, hogy nem csak Pusztaszabolcs járt így – a szintén független vezetésű Pátka is hasonló sorsra jutott, őket is levették a nyertesek listájáról egy nappal az eredményhirdetés után.
A 2023 májusi képviselő-testületi jegyzőkönyv szerint Zsuffa Erzsébet hivatalosan is kért tájékoztatást a visszavonás okairól, de érdemi választ nem kapott, sőt a Pénzügyminisztérium osztályvezetőjének információi szerint pedig a pályázatnak „jó minősítése és nagyon jó pontozása” volt.
’24-ben jött a váltás
A 2024-es önkormányzati választáson Tüke László, a Fidesz-KDNP jelöltje 53 százalékot kapott és legyőzte a független Zsuffa Erzsébetet. 2025 júliusában pedig, alig egy évvel a választások után ismét előkerült az EU-s támogatás ügye, hiszen Tessely Zoltán és Mészáros Lajos fideszes országgyűlési képviselők, Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés fideszes elnöke, valamint a két érintett település, Velence és Pusztaszabolcs polgármestere hivatalosan bejelentették, hogy a két település megkapja a támogatást a „Komplex infrastrukturális fejlesztés Velencén és Pusztaszabolcson” című projektre.
A most megítélt támogatás összege 596 millió forint, amelyből Pusztaszabolcs 290 millió, Velence pedig 306 millió forint fejlesztési forrásban részesül. A fejlesztések nagyrészt megegyeznek az eredeti 2022-es tervekkel: kerékpárút és járda építése, amely összeköti az Akácfa utcai vasúti átjárót a vasútállomással, 800 méteres futópálya kialakítása, zöldterületek átalakítása és fejlesztése több ponton, modern hulladékgyűjtési rendszer bevezetése, valamint sportinfrastruktúra bővítése. Mészáros Lajos kormánypárti országgyűlési képviselő Facebook-oldalán köszönetét fejezte ki Molnár Krisztiánnak, Tüke Lászlónak és a többi fideszes politikusnak és azt írta:
„A mostani eredmény ismét megerősíti: az összefogás – akár települések, akár választókerületek között – valódi, kézzelfogható eredményeket szül. Közösen többre vagyunk képesek!”
Zsuffa Erzsébet is örömét fejezte ki, hogy végül megkapta a település a pályázaton 2022-ben is megnyert összeget, azonban állítása szerint azt pletykálják, hogy módosítani kell a pályázat műszaki tartalmát.
„Nem ér annyit már a közel 300 millió, mint 3 évvel ezelőtt” – fogalmazott megkeresésünkre Zsuffa.
NER-ben lenni
„Az embereknek joguk van tudni, mi történhet egy várossal a Nemzeti Együttműködés Rendszerében csupán azért, mert merészelt független polgármestert választani fideszes helyett” – nyilatkozta Zsuffa.
A Magyar Hang kérdésére Mészáros Lajos helyi országgyűlési képviselő elmondta
„a polgármester asszony bizonyára félreértett valamit”.
Majd a a pályázati eredmény bejelentő eseményen nem köszönte meg az előző, független városvezetésnek, helyette a köszönetet mondott az összes jelenlévő párttársának, akiknek semmi közük nem volt a három évvel ezelőtti sikeres pályázáshoz.
Nem egyedi esetről van szó, hiszen hasonlóan járt az akkor független vezetésű Pátka is, ahol komplex, klímabarát fejlesztés tárgyában nyújtottak be pályázatot 355 millió forint értékben és szintén lekerültek a győzteseket kihirdető listáról, tehát az adminisztrációs hibát minden bizonnyal ki lehet zárni. Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint viszont „véletlenül” került fel Velence, Pusztaszabolcs és Pátka is a győzteseket kihirdető listára. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy éppen három független vezetésű településtől vonták vissza a nekik megítélt forrásokat. A Fidesz többször élt hasonló eszközökkel ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal szemben az elmúlt évek során. A helyi iparűzési adó elvonásával és szolidaritási hozzájárulással sarcolt nem egy ellenzéki vezetésű nagyvárost is a kormánypárt.
A TOP Plusz program és a politikai befolyás
A TOP Plusz program hivatalosan politikától független európai uniós forrás, amelynek célja a helyi önkormányzatok település-fejlesztési projektjeinek támogatása. A program többek között olyan célokat határoz meg, mint élhető, klímabarát és gondoskodó megye. A gyakorlatban azonban – ahogyan Pusztaszabolcs esete is mutatja – a források elosztása nem mentes a politikai szempontoktól, hiszen a pénzek jelentős része nem közvetlenül az önkormányzatokhoz érkezik az EU-tól, hanem a kormányhoz, akik döntenek a pénzek elosztásáról. A Magyarország ellen zajló európai uniós eljárások miatt ezen pénzek nagy része befagyasztásra került.
A jelenlegi fideszes vezetés természetesen saját sikerként tünteti fel a támogatás elnyerését. Tüke László polgármester hangsúlyozta, hogy köszönettel tartozik az országgyűlési képviselőknek és a vármegyei elnöknek, akik „mindvégig azért dolgoztak, hogy Pusztaszabolcs számára ne vesszen el ez a jelentős kormányzati forrás”. Pusztaszabolcs 2017 és 2019 között, a korábbi fideszes városvezetés alatt öt különböző sikeres TOP pályázatból csaknem 530 millió forint európai uniós támogatást nyert a pályázati weboldal szerint. A 2024-es önkormányzati választások óta eltelt időszakban, immáron újra fideszes városvezetés alatt pedig ismét megkapta a már egyszer megítélt 300 millió forint EU-s támogatást a település. Zsuffa Erzsébet független polgármestersége alatt a volt polgármester elmondása szerint egyszer nyert a település TOP-os pályázaton, ekkor a Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztés című projektre 401 millió forintot kapott az önkormányzat.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
