A parajdi sóbányát 2025. május 5-én zárták be a megáradt Korond-patak okozta beszivárgás miatt. Bár beavatkozásokat és sürgősségi munkálatokat végeztek, a május 27–29. között keletkezett heves áradások teljesen elárasztották a bányát.
A parajdi sóbánya katasztrófája kapcsán – ahogyan az lenni szokott a természeti katasztrófák, váratlan veszteségek vagy megmagyarázhatatlan események esetében – a konteógyárak azonnal beindultak: szinte pillanatok alatt terjedtek el különböző hajmeresztő összeesküvés-elméletek a közösségi médiában és egyes híroldalakon.
Van, aki szerint a katasztrófát szándékosan okozták, hogy egyes magyar és osztrák érdekcsoportok kezébe kerüljön a román sókitermelés, egyesek orosz háborút és isteni beavatkozást emlegetnek, mások szerint magánérdekek vagy a NATO érdekei állnak a háttérben, míg akadnak, akik hódokat tesznek felelőssé a katasztrófáért. Bár ezek az elméletek gyakran szenzációhajhász címekkel, spekulációs hangulatú narratívával és bármiféle bizonyíték nélkül jelennek meg, mégis rengetegen elhiszik, terjesztik őket.
„Egy magyar civil szervezet évekkel ezelőtt megakadályozta a Korond-patak elterelését, emiatt pusztult el a sóbánya”
A szenzációhajhász stílusáról és botrányos témafelvetéseiről híres tévés személyiség, Dan Diaconescu sem maradt le a konteóversenyben: egy Facebookon megosztott videóban arról beszél, hogy bizonyítékai vannak ,,a parajdi sóbánya elleni merényletről, amely Románia büszkesége volt”. A videóban Diaconescu azt állítja, hogy a bánya elleni sorozatgyilkosság első lépése 2011-ben történt, amikor a román állam egy magyar civil szervezetet, Cholnoky Jenő Földrajzi Társaságot nevezte ki a parajdi sóbánya felügyeletére, és ezzel a bánya feletti román állami ellenőrzést gyengítette.
Diaconescu a videóban bemutat egy dokumentumot, amely állítása szerint bizonyítja, hogy a civil szervezet 2013-ban leállította a Salrom – Románia legnagyobb sókitermelő állami vállalata – beruházását, amelynek célja a beszivárgás elleni védelem kiépítése volt, valamint a Korond-patak elterelése.
A szóban forgó dokumentum egy környezetvédelmi engedély megszerzéséhez összeállított dokumentáció része, amelyben a civil szervezet figyelmeztetett a projekt védett területre gyakorolt lehetséges negatív hatásaira. A magyar szervezet valóban elnyerte 2011-ben a Korond-Parajd Természetvédelmi Gondnokság keretében a Sószoros Természetvédelmi Terület kezelését, és a terület őrzőjeként megakadályozta a Korond-patak elterelését. Azonban ez a dokumentáció nem támasztja alá a civil szervezet felelősségét.
A szervezet elnöke, Imecs Zoltán cáfolta, hogy bármi közük lett volna a katasztrófához. Imecs elmondta, csupán véleményezési kötelezettségük volt a Parajd környéki védett területen tervezett munkálatok kapcsán, jogilag a társaság nem hozhatott döntéseket. ,,A gondnokság ilyen helyzetben nem tud jogilag határozni, csak véleményt mondhat, a döntés a felsőbb szervek, a környezetvédelmi ügynökség, a minisztérium kezében van. A hatályos jogszabályok értelmében bármilyen, a védett területeken tervezett tevékenységhez – legyen az építkezés, fejlesztés vagy bármilyen beavatkozás – a terület hivatalos gondnokának véleményét is ki kell kérni. Ezt történt a Korond-patakra tervezett gátépítés esetében is” – nyilatkozta Imecs a Krónikának.
Diaconescu állítása szerint a civil szervezet kolozsvári székhelyű, de budapesti vezetésű. A szervezet valóban Kolozsváron van bejegyezve, de semmi jel nem mutat arra, hogy budapesti kézben lenne. A szervezet elnöke, Imecs Zoltán a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Földrajz karának oktatója.
Az Osztrák-Magyar Monarchia és egy használhatatlan sóbánya esete?
,,A parajdi sóbánya pusztulásának tétje. Ki akarja megszerezni Románia erőforrásait?” címmel jelent meg a realitate.ro-n is egy cikk, melyek első mondata így hangzik: „A parajdi sóbánya áradása újra előtérbe hozta azokat a súlyos vádakat, amelyek szerint Ausztria és Magyarország igyekeznek megszerezni Románia természeti erőforrásait” ,ezzel kijelölve az elmélet főmozzanatait.
Amennyiben bárkiben is felmerült az a költői kérdés, hogy mit kezdenének egy elárasztott, használhatatlan sóbányával a magyarok?, a válasz már érkezik is más konteós híroldalaktól:
„A magyarok szándékosan tönkretették a sóbányát, hogy egy másikat hozzanak létre”
Egy rgnpress.ro-n megjelent cikk nem áll le itt a spekulációval, hanem a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság vélt sóbányaromboló akcióját összefüggésbe hozza egy magyarországi vállalkozással, amely nemrég elnyerte egy másik, Kolozs megyei sóbánya sókitermelői jogát. A cím a következő: ,,Miután egy magyar civil szervezet lerombolta a parajdi sóbányát, Magyarország kihasználja az alkalmat, és piacra dob egy Romániában vásárolt sóbányát”. A cikkből megtudjuk, hogy Európa leghatékonyabb és legmodernebb sóbányáját készül megnyitni a Kolozs megyei Virágosvölgyben (Valea Florilor) egy magyar családi vállalkozás, a Salt-Veres Zrt., miután tavaly elnyerte a kitermelési jogot. Nem nehéz azt kiolvasni az irományból, hogy a magyar vállalkozás összefüggésben áll a parajdi sóbánya pusztulásával.
Több hasonló cikk is megjelent, amelyek erőteljesen sugallják, hogy az új, magyar vezetésű sóbányának a jövőbeli sikere érdekében rombolták le a magyarok a parajdi sóbányát egy sok éve zajló, többszereplős stratégiai terv során. Ezt az elméletet a Gazeta de Cluj nevű kolozsvári lap is terjeszti, de az evz.ro-n is megjelent egy cikk ,,Magyarország stratégiai lépése Románia szívében. Egy felbecsülhetetlen értékű kincs terve” címmel, illetve a stiripesurse.ro-n ,,Magyarország kihasználja Románia lustaságát: vettek egy sóbányát, és átalakították Európa legnagyobbjává” címmel.
A virágosvölgyi sóbánya magyar kézbe kerülésének híre valóban igaz, a vállalkozás tulajdonosának fia, Veres Márton a portfolio.hu-nak adott interjút pár napja, melyben kifejti, hogy Európa egyik legmodernebb sóbányáját szeretnék létrehozni. Az a felvetés azonban alaptalan, hogy a Cholnoky Jenő Földrajzi Társasággal összejátszva rombolták volna le a parajdi sóbányát.
„Maga Isten árasztotta el a sóbányát, hogy ne lehessen NATO-bázissá alakítani”
A parajdi sóbánya kapcsán más, hajmeresztő konteók is terjedtek a közösségi médiában. Az egyik népszerű konteó szerint a parajdi sóbányából NATO-bázist akartak létesíteni, ami az idei évre tervezett Oroszország elleni háborút készítette volna elő. De Isten ezzel nem értett egyet, és közbelépett: elárasztotta a NATO-bázissá alakuló bányát.
Az összeesküvés-elmélet egy Nadabaica Catalin nevű, 6,5 ezer követővel rendelkező felhasználótól származik, és május 30-án jelent meg a Facebookon. A posztban ez olvasható:
,,Csak hogy tudjátok:
A parajdi sóbányát NATO-logisztikai központtá akarták alakítani, amelyet bezártak volna a látogatók elől, és parancsnoki irodákkal, valamint minden szükséges felszereléssel láttak volna el, hogy működőképes legyen az idén esedékes Oroszország ellen készülő háborúra, amelyet a NATO tervezget.
Arról senki sem beszél, hogy a bányában kábel- és hálózati infrastruktúra kiépítése zajlott fúrásokkal, és még az esőzések előtt a bánya már el volt árasztva egy hatalmas földalatti vízárammal. Ez akkor történt, amikor a munkálatok során rábukkantak egy föld alatti folyóra.
Most egy közeli felszíni folyóra fogják az áradást, de a bánya már napokkal korábban veszélybe került, és ezt eltitkolták. Lehetséges, hogy a felszíni folyó is hozzájárult a bajhoz, de ne feledjétek: Isten létezik, és nem alszik… Egyszerűen nem értett egyet ezzel!
2024-ben a Korond-patakot elterelték ezen a munkálatok érdekében, és azóta kétszer is elárasztotta a bányát, most pedig ismét. Ez jól mutatja a „mérnökök” hozzáértését… Vagy közvetlen szabotázs történt, vagy Isten nem akarta, hogy NATO-logisztikai központ legyen belőle.”
A posztot több mint 240 ember osztotta meg. A hozzászólások között olyan elképesztő elméletek is olvashatók, mint hogy ugyanilyen NATO-bázis épül a tordai sóbányánál is, ezért zárták be két hétre tavaly nyáron, vagy hogy a Bucsecs-hegységben is van egy kisebb, de szigorúan őrzött, titkos NATO-bázis. Egy másik kommentelő megfigyelte, hogy Moldvában naponta „kamionok és konténerek” haladnak a Szeret határátkelő felé, ami szintén a NATO-megszállást bizonyítja. Másvalaki arra hívja fel a figyelmet, hogy ezt a háborút, és a katonai bázist már 15 éve készítik elő, de olyan kommentelő is akad, aki szerint már 35 éve.
A poszt egy Călin Georgescut támogató Facebook-csoportban is feltűnt, ami nem meglepő, hiszen a volt államelnök-jelölt maga is gyakran osztott meg olyan tartalmakat, amelyekben különböző konteókat népszerűsít. Georgescu egyébként a 2024-es román elnökválasztás első fordulóját meglepő eredménnyel nyerte meg, majd később a választási kampány orosz befolyásoltságának gyanúja miatt idén májusban megismételték a választást, és eltiltották az indulástól.
„A hódok a hibásak”
Néhány hód felelős a parajdi katasztrófáért – állítja Bogdan Ivan, a PSD minisztere. Ivan szerint néhány hód okolható a parajdi katasztrófáért. Ivan tagadja, hogy a Salrom tehetne a katasztrófáról – ami nem meglepő, hiszen a cég igazgatótanácsának elnöke, Nicolae Cîmpeanu, szintén a PSD politikusa Buzăuból, vagyis párttársak.
Több, Romániában környezeti helyreállítással foglalkozó szervezet is kimutatta, hogy nincsenek hódok a környéken, és ha mégis élnének, a törvény lehetővé teszi az áttelepítésüket.
(Szerk: LJ/NK)
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
