Szerző: Bakos András
El lehet indulni túrabakancsban is, esőkabáttal, kullancsriasztóval felszerelkezve, hogy megismerjük az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőtömbjét, a Gúthi erdőt. Vagy be lehet jelentkezni az emeletes látogatóközpontba, ahol rövid idő alatt sokkal több növénnyel, állattal, kultúrtörténeti emlékkel ismerkedik meg a vendég, mint a fák között bóklászva.
A Facebookon közzé tett felhívásnak megfelelően telefonon jelentkeztünk be augusztus elsejére, péntekre megnézni a kiállítást. Aznap rövidített nyitva tartás mellett, délig több csoportot is vártak, 9-től volt szabad időpont. Bár bicikliúton el lehet jutni odáig, kerékpártárolót nem sikerült találni az épületet körbenézve. Hátul, a konyhában dolgozók kedvesen fölajánlották, tegyük le a bringát ott, náluk.
A belépőjegy felnőttnek 2000 forint, a tárlatvezetés ingyenes. Először a vadászható fajokat bemutató maketthez vezetett a központ munkatársa. Ez a kiállítás megérintheti azokat is, akik egyébként idegenkednek a preparált állatok látványától.
Negyven négyzetméternyi berendezett élőhelyen tizenhat vadfaj összesen negyven példánya mutatkozik be. Nem csak állnak és néznek üveges szemmel, hanem azt teszik, amit a természetben „szoktak”. A két dámbika verekszik, a dolmányos varjú és a szarka elhullott állatból eszeget, a róka a felröppenő fácán után kap. A diorámához írt szöveg szükségszerűen vadászszempontú, így arról értesülünk, hogy „a borz éppen a földön fészkelő fajokat pusztítja”. A vaddisznókonda – kan, koca, malacok – tagjai abban a pillanatban figyelhetők meg, amikor „a kukoricásban vadkárt okoznak”. A kiállítás a tervezéstől a kivitelezésig Piros Edit preparátor munkája. Ő szüleinek éttermében látott először állatpreparátumokat, 2015-ben tett vadászvizsgát, aktívan vadászott is, egyéves képzést végzett, majd autodidakta módon tanulta meg, hogyan lehet minél élethűbben bemutatni az állatokat. Nemzetközi preparátorversenyeken díjazták a munkáit.
Megtudjuk, hogy mivel Magyarországon nincs kiszolgáló iparág, külföldről kell beszerezni a legtöbb anyagot, így a „dermoplasztikusok által megalkotott műtesteket”. Alapesetben azok is csak állnak és néznek, így az adott faj mozgáskultúráját és anatómiáját ismerve olykor több száz darabra kell szétvágni, majd összeilleszteni újból, faragni, csiszolni a testet, hogy hiteles legyen a kigondolt mozdulat. A fej izomzata agyagból készül. A bőrt rögzíteni kell a testen, és aztán azokat a részeket, ahol elveszítette eredeti színét – az orron, a szájszélen, a szemhéjon – be kell festeni.
A másik teremben a fotókkal, érintőképernyős tájékoztató pultokkal ellátott kiállítást, végül a vetítőteremben kaptunk egy 3D-s szemüveget a természetfilmhez. Ez a Gúthi-erdő növény- és állatfajait veszi sorra, a földben lakó darazsakat is.
A fotós, videós kiállítóterem, amennyire egy laikus megítélheti, ugyanilyen alapos. A filmek a természet mellett a vidék történeti, néprajzi értékeit is bemutatják: élethűen beöltözött honfoglalók lovagolnak, állatbőrökbe bújt ősemberek settenkednek a Gúthi-erdőben, amelynek akkor még biztosan nem ez volt a neve.
Bevisz az erdőbe
Sokaktól nyilván idegen ez a steril megoldás, viszont biztonságos, bevételt termel, és aki ott járt, megtudja, mire számíthat, ha elmegy az erdőbe is.
Az Erdei Harmónia Látogatóközpontot 2023. január 26-án adták át Nyíradony közelében, a Debrecentől vezető 471-es főút mellett (Európa Park 3.). Ez a TOP-1.2.-15-HB1-2016-00015 azonosítószámú projekt, az Európai Unió mintegy félmilliárd forintos támogatása mellett a magyar állam 330 milliót adott rá. A konzorciumot, amely építtette, a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület vezette, tagja a Ligetaljai Kerékpáros Közhasznú Egyesület, a Nyíradonyi Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság és a Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Közhasznú Egyesület. Az avatáson a haon.hu tudósítása szerint
Lázár János építési és közlekedési miniszter többek közt arról beszélt, a kormány kiemelt feladata, hogy támogatással segítse az ilyen helyi értékek föltárását, bemutatását, megbecsülését. Oláh Gábor pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár szerint ezt a támogatást itt „példaértékűen használják fel”, „olyan beruházások készülnek el, amelyek valóban hasznosak a lakosok számára”. Csetnek Tünde Tímea, a Gúth-Keled Egyesület elnöke külön megköszönte a munkát Tasó László országgyűlési képviselőnek (Fidesz–KDNP), aki „alapítóként elindította az civil szervezetet és meghatározta annak céljait, és azóta is figyelemmel kíséri annak működését”. Az első végzettségét tekintve erdész politikusnak nyilván lehetett köze ahhoz, hogy pont ilyen létesítmény épült oda, és hogy ezt a természeti kincset egy másik, szintén uniós forrásból támogatott létesítmény is bemutatja a város másik végén, a Gencsy-kúria. Tasó László beszédéből az derült ki, hogy a látogatóközpont létrehozásához „rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek más területekről”.
A központban kiállítótermek vannak, mozi- és szemináriumterem, előadó- és rendezvénytér, játékszoba, kinti játszótér, parkoló, fényerdő, ahol „titokzatos tájakon, zenei aláfestés kíséretében” lehet sétálni. Ez valószínűleg sötétben látványos. Idén májustól kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken tart nyitva a központ kiállítása 9-től 16 óráig.
Az épület nem csupán kiállítótér, konferenciák, családi, baráti programok helyszínének is szánják. A honlap elindításakor látható némafilmen menyasszony, vőlegény, násznép látható a Széchényi program logója mellett.
„Azon szerencsés pár lehettünk, akik elsőként tarthatták itt az esküvőjüket. És nem bántuk meg!” – így kezdődik egy élménybeszámoló a látogatóközpont Facebook-oldalán. Az ételek finomak, bőségesek voltak, mindenki segítőkész, a gyerekek is találtak maguknak játszóhelyeket, az „erdőközeli gyönyörű zöld természet” pedig a fotózás szempontjából jött jól. „Ne kerüljön rá sor, de ha legközelebb is esküvőt tartanánk, biztosan az Erdei Harmóniára esne a választásunk! Köszönjük!” – zárul a bejegyzés.
A megnyitóról született tudósítás szűkszavúan megemlítette a konyhát, amelyet nem csak a központbeli rendezvények ellátására építettek. Vállalkozás működteti, amely 2023-tól itt főz az államilag finanszírozott szociális étkeztetést igénybe vevő nyíradonyiak számára. A város képviselő-testülete a napokban úgy döntött, ez az ellátás idén szeptember elsejétől ismét az önkormányzati konyhához kerül. A 2024-ben hivatalba lépett ellenzéki városvezetés információink szerint nem is értette, miért kellett egyáltalán a látogatóközponthoz kiszervezni ezt a szolgáltatást.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
