Szerző: Gulyás Erika
Van egy nyugdíjas paradicsom az Európai Unióban, sőt, egész Európában: Luxemburg nyugdíjasai Európa legfiatalabbjai és leggazdagabbjai közé tartoznak, az átlagos nyugdíjas életkora 62 év. Az országnak sikerült fenntartania a 2351 eurós minimális nyugdíjat a külföldi munkavállalók folyamatos beáramlásának köszönhetően. De a bulinak hamarosan vége lehet. Mivel a népesség növekedése megtorpant és a nyugdíjalap kimerül, Luc Frieden miniszterelnök egy klasszikus európai megoldást alkalmaz: emeli a nyugdíjkorhatárt – évente három hónappal.
Ez azt jelenti, hogy még a leggazdagabb országok sem kerülhetik meg a matematikát. 2040-re Dánia lakóinak 70 éves korukig kell dolgozniuk, így ők lesznek Európa legidősebb munkavállalói. 2006 óta Dániában a nyugdíjkorhatár automatikusan emelkedik a várható élettartammal. A közelmúltban a szociáldemokraták megkérdőjelezték ezt a törvényt, de eddig kevés eredménnyel.
A szakszervezetek szerint a luxemburgi kormány reformtervei felrúgják a korábbi ígéreteket, ezért visszalépnek minden tárgyalástól, és azzal vádolják a konzervatív miniszterelnököt, hogy megöli a társadalmi párbeszédet és terhet ró a már így is munkanélküliség, lakhatási gondok és szegénység sújtotta fiatalokra, ezért tüntetéseket terveznek. De ez nem Párizs; Luxemburg a nyugodt tárgyalásokat részesíti előnyben az utcai zavargásokkal szemben – és végül várhatóan visszatér a tárgyalóasztalhoz.
Ugyanakkor Luxemburgban az öregségi nyugdíjakra fordított átlagos kiadások közel 11-szer magasabbak voltak, mint Bulgáriában, ami nagyon durva különbség. Még ha Luxemburgot mint kiugró értéket figyelmen kívül is hagyjuk, az uniós átlag még mindig majdnem hatszor magasabb maradt a Bulgáriában mértnél.
Szlovénia 2035-től vezetné be a 67 éves nyugdíjkorhatárt. A szlovén kormány elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvénytervezetet, amely 2028-tól évente három hónappal emelné a nyugdíjkorhatárt, és 2035-től a 40 év jogosultsági idővel rendelkezőknél 62 évre, a legalább 15 év jogosultsági idővel rendelkezők esetében pedig 67 évre emelne.
Az Eurostat adatai szerint az öregségi nyugdíjak a kontinensen mind nominálisan, mind vásárlóerő-paritásonként (PPS) jelentősen eltérnek. Az adatok egyszerűsítése érdekében az Euronews Business az éves nyugdíj-jövedelmeket 12 hónappal elosztva havi összegekre számította át.
Egy korábbi összefoglaló szerint 2021-ben az egy kedvezményezettre jutó átlagos havi bruttó öregségi nyugdíjkiadások az EU-n belül igen eltérőek voltak, a luxemburgi 2575 eurótól a bulgáriai 226 euróig, míg az uniós átlag 1224 euró volt.
Magyarországon az egyik legalacsonyabb a havi járandóságok összege, méghozzá nemcsak az EU-ban, de egész Európában is. A havi magyar átlagnyugdíj a vizsgált időszakban 398 euró volt.
Euróban mérve 39%-kal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, illetve a csehektől évről-évre egyre jobban leszakadtunk. Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re épphogy elmaradnak a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.
Ennél kisebb havi juttatást csak Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában kaptak a nyugdíjasok 2021-ben, derül ki az egy kedvezményezettre jutó átlagos havi bruttó öregségi nyugdíj-kiadásokat összesítő elemzésből. Ennek tükrében az sem meglepő, hogy Magyarországon az emberek 30 százaléka, vagyis kevesebb mint egyharmada érzi úgy, hogy meg tud majd élni a nyugdíjából.
A vásárlóerő-paritáson mért, abszolút értékben vett impozáns nyugdíjemelkedést árnyalja, ha hazánk eredményeit összehasonlítjuk a régiósakkal. Bár 2004-ben még lényegében megegyeztek a magyar és a lengyel adatok, 2023-ra már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok.
A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37%-kal magasabbak voltak az itthoniaknál, a csehek pedig tovább növelték előnyüket. A szlovák nyugdíjasok ugyanakkora nyugdíjat kapnak, mint a magyarok. Összességében a vásárlóerő-paritáson számított magyar nyugdíjak az EU-s átlag 52%-áról (2004) 45%-ra (2021) estek vissza, ezzel a 23. helyen álltunk a 27 tagország közül 2021-ben, írta a GKI elemzése.
Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy nyugdíjkorrekciós törvényt sürget a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas Tagozata. Úgy vélik, méltó nyugdíjakra, korszerű nyugdíjrendszerre és megfelelő egészségügyi ellátásra szorul a hazai nyugdíjas társadalom. A szervezet nyugdíjkorrekciós törvény kidolgozását és a vegyes indexálás visszaállítását követeli. A NYUSZET (Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa) nyílt levélben követelte az előrehozott nyugdíjkorrekciót.
Korábban több nyugdíjas szervezet javasolta már a járulékplafon visszaállítását, hogy ezzel korlátozzák az irreálisan magas és az alacsony nyugdíjak közötti különbséget. Többször konkrét, kidolgozott írásos szakmai javaslatot is letettek a döntéshozók asztalára azt kérve, hogy kezdjenek el közösen kidolgozni egy, az inflációt, a béremelést és a most nyugdíjba vonulók anyagi ellátásának mértékét is kiszámíthatóan követő rendszert, ám a címzettek még csak válaszra sem méltatják leveleiket, írja a portfolio.hu.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
