Szerző: Malatinszky Dávid
A magyar régiók továbbra is jelentős kihívásokkal küzdenek a fejlesztési mutatók tekintetében. A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti folyamatos konfliktus már több milliárdnyi fejlesztési forrás elvesztéséhez vezetett.
A felzárkózásra szánt pénzek
A kohéziós források felhasználásának legfontosabb célterületei között az infrastruktúra-fejlesztés, a versenyképesség növelése, az innováció és a társadalmi befogadást elősegítő programok. A hátrányos helyzetű régiók számára az európai uniós kohéziós források elvileg lehetőséget teremtenek a felzárkózásra, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére.
„Az EU kohéziós politikai forrásait kulcsfontosságú lehetőségnek látom a regionális fejlesztés támogatásában, különösen a gazdaságilag és társadalmilag lemaradó régiókban”
– mondta Schwarcz-Kiefer Patrik, a Régiók Bizottságának tagja és Baranya megyei közgyűlési képviselő.
A gyakorlatban azonban ezek a térségek számos akadállyal szembesülnek, amelyek miatt a támogatások nem, vagy csak korlátozottan érik el őket, így a kívánt hatás is elmarad. A rendszer továbbra is erősen központosított, korlátozott lehetőséget biztosítva a helyi önkormányzatok számára a döntéshozatalban. A források a gyakorlatban bár a regionális fejlesztés támogatására jöttek létre, azonban a fejlettebb régiók forrásfelvevő képessége lényegesen erősebb, mint a hátrányos helyzetű területeké. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságilag erősebb térségek jobb infrastruktúrával, magasabb humán tőkével, nagyobb önrésszel és fejlettebb pályázati kapacitással sikeresebben pályáznak az uniós forrásokra, a kisebb önkormányzatok pedig gyakran küzdenek az adminisztratív terhekkel és kapacitáshiánnyal, így gyakran nem férnek hozzá a kohéziós forrásokhoz.
A magyar kormány ellen jelenleg is folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárás miatt ráadásul Magyarország végleg elvesztett 1 milliárd euró értékű kohéziós forrást és további 5 milliárd euró pedig még mindig be van fagyasztva.
„Ennek a helyzetnek nagyon is valós következményei vannak, nemcsak gyakorlati szinten, ahol a projektek a finanszírozás hiánya miatt késnek vagy törlésre kerülnek, hanem rendszerszinten is. Az EU-támogatás hiánya hozzájárul a romló gazdasági környezethez, különösen az olyan hátrányos helyzetű régiókban, mint Baranya”
– hangsúlyozta a bizottság tagja.
Schwarcz-Kiefer szerint az Európai Bizottságnak közvetlenül kellene támogatnia a helyi önkormányzatokat, intézményeket és vállalkozásokat célzott forrásokkal, szükség esetén megkerülve a központi kormányzatot. A hosszú távú siker eléréséhez, a helyi közösségek közvetlen bevonása kulcsfontosságú, mert csak így érhető el, hogy az EU-forrásokat úgy használják fel, hogy az valóban tükrözze a helyi igényeket és prioritásokat.
„Nem leépíteni kell, hanem meg kell reformálni a kohéziós politikát, hogy jobban működjön. A közvetlen is segíthetne a bizalom a források hatékonyabb felhasználásának biztosításában.” – mondta.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
