Szerző: Hraskó István
Amíg Brüsszel volt az egyik „főellenség”, a kormányzati szereplők és a kormánypárti polgármesterek, képviselők szerették „elmismásolni”, elhallgatni beszédeikben, közösségi oldalaikon, hogy egy-egy projektet teljes egészében vagy nagy részben az Európai Unió finanszírozott és a saját sikerükként mutatták be. Pedig az Európai Parlament és a Tanács részletesen szabályozza a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs kérdéseket, és ha a kedvezményezett – önkormányzat, intézmény – nem tesz eleget ezirányú kötelezettségeinek, akkor akár a támogatás legfeljebb 3 százalékát is visszavonhatják.
„Az EU támogatás ismertetésének elmulasztása a beszédek során a szabályok megsértésének tekinthető, azonban ezt az adott körülmények alapján kell meghatározni” – áll az Európai Bizottság közleményében. Megnéztük ezeket a bizonyos szabályokat és néhány uniós finanszírozású projektet, hogyan kommunikálnak az érintett magyar felek, mennyire próbálják titkolni, láthatatlanná tenni az EU támogatását.
„A tagállamokban a programhatóságoknak, a kedvezményezetteknek és az érdekelt feleknek fel kell hívniuk a figyelmet az uniós támogatás eredményeire, és ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a közvéleményt. Az átláthatósági, kommunikációs és láthatósági tevékenységek alapvetően fontosak ahhoz, hogy az uniós tevékenységek helyi szinten láthatók legyenek, és azoknak valós, pontos és naprakész információkon kell alapulniuk” – az Európai Parlament és a Tanács közös, 2021 júniusi rendelete általánosságban így szól a kérdésről.
És hogy miért fontos ez az Uniónak? A kohéziós finanszírozás minden évben több ezer projektet támogat Európa-szerte, a mindennapokban ezek testesítik meg a legkézzelfoghatóbb módon a tagállamok polgárai számára az Európai Unió létét, működését. Ezeknek az építkezéseknek, programoknak, fejlesztéseknek a bemutatása, a róluk való híradás, kommunikáció hívhatja fel leghatékonyabb módon az emberek figyelmét arra, hogy az Európai Unió milyen előnyökkel jár életükre nézve.
És – mint ahogy az az Európai Bizottság által a tagállamoknak készült iránymutatásból kiderül – a kommunikációs és láthatósági követelmények nemcsak tanácsok, kérések: jogilag kötelező erejűek, és konkrét kérdésekre vonatkozó iránymutatással egészülnek ki.
A kohéziós politika kommunikációjának erősítése mellett erős érv volt, hogy a 2016 júniusában tartott véleménynyilvánító népszavazáson a Egyesült Királyság lakói többségében az Európai Unióból való kilépés mellett voksoltak. Itthon a Széchenyi 2020 brand nagyon futott, de ennek főként a kormány látta hasznát – míg hazai programtervezet ismertsége 71 százalékos volt, azt már csak a válaszadók 35 százaléka tudta, hogy a pályázatok részben vagy egészben uniós forrásból valósultak meg.
Nem árt azt sem tudni, hogy a már említett EP-ET rendelet arra is kitér: ahhoz, hogy az említett követelmények végrehajthatók legyenek, a programhatóságok és az Európai Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy korrekciós intézkedéseket alkalmazzanak. Utána pedig pénzügyi szankciókkal élhetnek, ha a kommunikáció terén valaki nem tartja be a szabályokat. Ez az előző, 2014-2020-as időszakhoz képest változás, szigorítás.
A kommunikáció és az EU láthatóságának növelése általános kötelezettség. A programok többsége esetében a részletes szabályok bizonyos fokú arányosságot tartalmaznak, de ez érthető is: azokkal a projektekkel szemben, amelyek nagyobb támogatást kapnak, a kommunikációs elvárások is magasabbak.
A kommunikációs és láthatósági kiadások általában az elszámolható költségek közé tartoznak, szóval az Európai Unió még ki is fizeti a „reklámozását”. Mégis általában azok az üzenetek maradnak el, amelyek egyébként pénzbe sem kerülnének (viszont a legtöbb emberhez eljuthatnának) – mint mondjuk az uniós forrás megemlítése egy zárórendezvényen, sajtótájékoztatón. A szabályok ismeretét és betartását a nemzeti irányító hatóságnak kell(ene) biztosítania, ez elég nagy önállóságot ad a tagállamoknak.
A már többször említett EP-ET rendelet egyrészt részletesen meghatározza, hogy az Unió emblémáját – azúrkék mezőben tizenkét aranysárga csillag – miként lehet használni „Az Európai Unió támogatásával” vagy „Az Európai Unió társfinanszírozásával” szöveggel együtt. Itt olyan részletekre kitérnek, mint betűtípus, szabványszínek, szöveg elhelyezése, más logó vagy nemzeti zászló használata. Minden egyes tagállam kommunikációs koordinátort nevez ki a támogatásokkal kapcsolatos láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekre vonatkozóan. Témánk szempontjából a legfontosabbak a kedvezményezettek feladatai. Ez általában egy önkormányzat, intézmény, egyesület. A hivatalos honlapján, vagy ha van, közösségimédia-oldalain „a támogatás mértékével arányos rövid leírást” kell közölni a projektről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Európai Uniótól kapott pénzügyi támogatást. „Az Unió által fizetett támogatást kiemelő, jól látható nyilatkozat szerepeltetése” a nyilvánosság vagy a résztvevők tájékoztatására szánt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon. Jól látható tartós táblák vagy hirdetőtáblák kihelyezése az Unió emblémájának megfelelő feltüntetésével, amint megkezdődik az építkezés, felújítás, üzembe helyezés. Egyes projekteknél – amelyeket az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból finanszíroznak – akkor kell tábla, ha az összköltség meghaladja az 500 ezer eurót (jelenleg kb. 200 millió forint). Más projekteknél (Európai Szociális Alap Plusz) már 100 ezer euró (40 millió forint) összköltség fölött is szükséges táblát kitenni. Egyéb projekteknél elegendő egy minimum A3-as méretű poszter vagy azzal egyenértékű elektronikus kijelző is. Stratégiai fontosságú és 10 millió eurót (4 milliárd forint) meghaladó összköltségű beruházások esetében – igény szerint – kommunikációs rendezvény vagy tevékenység szervezése.
Cikk folytatása: Mi lesz, ha a kötelezettségeket nem teljesíti a kedvezményezett?
(Forrás: Kecsup Hírek)
