Balázs Péter, EU biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere és a CEU egyetemi tanára elemezte az uniós bővítés lehetőségeit, az uniós döntéshozatal nehézségeit, a hatáskörök leosztását és ezek koordinálását nemzeti és uniós szinten, valamint a lehetséges ukrán és török csatlakozást.
Szétesés nincs
Balázs Péter, Magyarország első európai biztosa volt az EU-vízió vendége, aki kifejtette, hogy az Unió nem vette időben tudomásul a bővülést és még mindig ragaszkodik a korábban kialakított, jól működő keretekhez, amelyeket most feszeget.
Magyarország európai uniós csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából indult az interjúsorozat, amelyben Dull Szabolcs, a Telex volt főszerkesztője szakértőkkel beszélget arról, mit adott nekünk Brüsszel, hol tart jelenleg az uniós politika és intézményrendszer, valamint hogyan formálódnak a közösség távlati céljai.
Az első adásban Balázs Péter, EU biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere és a CEU egyetemi tanára elemezte az uniós bővítés lehetőségeit. 2024-ben inkább a bővítést látja reálisabbnak, mivel
„a szétesést sokszor jósolták, de még soha nem következett be”.
A döntés a tagállamoktól függ, vagyis hogy mikor és kik azok, akik a bővítést támogatják. Hozzátette az Európai Unió 6 tagról 27-re gyorsan bővült, – egy kilépő volt, de most is egy tucat ország áll sorba a tagságért.
A magyar csatlakozással kapcsolatban Balázs úgy látja, hogy „mi nagyon akartuk, Magyarországon egy nagyon erős többsége volt a csatlakozásnak”. Akkoriban az EU is nyitott volt, és néha a tagállamok még sürgették is a folyamatot és nem volt külső hatalom, amely ellenezte volna, így a három tényező pozitív volt és egy irányba mutatott. Látta a csatlakozási, gazdasági és jogharmonizáció nehézségeit, amelyet populista, eu-szkeptikus politikai erők meglovagolnak, de ez a tagállami alkalmazkodási folyamat részének tartja.
Orbán Viktor esetleges kilépési tervével kapcsolatban kifejtette, hogy Orbán nem szereti ha őt bírálják, de az uniós alapok pénzei, a kedvező munkaerőpiaci hatások és a nagyszínpadi szereplés lehetősége miatt nem valószínű, hogy ki tudná vezetni az országot az EU-ból, hiába szavazná meg a parlament, mert
„nem valószínű, hogy a közvélemény jóvá hagyna egy ilyen döntést. Annyira belenőttünk az Unióba, annyi magyar van külföldön és olyan szoros a kapcsolatunk az ottdolgozó százezrekkel, és annyian látjuk ennek az előnyeit, hogy nem tudná ezt ilyen könnyen keresztül vinni.”
Az interjú további részében az uniós döntéshozatal nehézségeit, a hatáskörök leosztását, ezek koordinálást nemzeti és uniós szinten, és a lehetséges ukrán és török csatlakozást elemzi Balázs Péter.
