Szerző: Babos Attila, forrás: szabadpecs.hu
Vannak szavak , melyeket úgy használunk, hogy valójában nem vagyunk pontosan tisztában a jelentésükkel. Ha azt mondjuk, hogy “uniós pénzek”, akkor még csak-csak érthető, hogy olyan pénzügyi forrásról beszélünk, amelyet az EU nyit meg, vagy zár el Magyarország számára. De ha azt mondjuk, hogy “kohéziós alap”, akkor ez a többség számára kínaiul van.
Kohéziós erőnek nevezzük a szilárd anyag atomjai, vagy a folyadék molekulái között fellépő vonzóerőt. Maga a jelenség a kohézió, írja a lexikon. Az elnevezés a latin cohaero szóból ered, melynek jelentése összetartani, összetapadni, együtt maradni. Ez magyarázza a Kohéziós Alap rendeltetését is, a cél az uniós országok összetartása.
Az Európai Unió Kohéziós Alapját 1994-ben állították fel, vagyis tavaly volt harminc éve, hogy elindították, így története még az EU legnagyobb bővítése előtti időre nyúlik vissza, – hazánk is akkor, 2004-ben lett az EU tagja. A Kohéziós Alap az EU Kohéziós Politikájának legnagyobb pénzügyi tartóoszlopa, s mint ilyen kiemelten fontos ügyet szolgál, ezért költ rá évről évre, ciklusról ciklusra igen jelentős összeget, több tíz milliárd eurót az EU.
A Kohéziós Alapból Magyarország is részesülhet, részesült és részesül is (a kétségtelenül létező elvonások ellenére), de az nem áll rendelkezésre minden EU-s tagállam számára. Csak olyan tagországok (és ezen tagországokban működő gazdasági társaságok) pályázhatnak a Kohéziós Alapra, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az uniós átlag 90%-ánál kevesebb.
Így a 2021 és 2027 közötti programozási időszakban az alábbi 15 ország jogosult a Kohéziós Alapból származó finanszírozásra: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A Kohéziós Alap (Cohesion Fund) az érintett uniós tagállamok környezetvédelemmel vagy transzeurópai (részben közlekedési) hálózatokkal kapcsolatos projektjeinek nyújt támogatást. A Kohéziós Alapot az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának (azaz összetartásának) megerősítése céljából hozták létre, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében.
A 2021 és 2027 közötti uniós programozási (költségvetési) időszakban az alábbiakra nyújt támogatást a Kohéziós Alap:
környezeti beruházások, beleértve a fenntartható fejlődéssel és az energiával összefüggő olyan területeket, amelyek környezeti előnyökkel járnak;
a közlekedési infrastruktúrához tartozó transzeurópai hálózatok (TEN-T);
technikai segítségnyújtás
Az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósítását célzó projektek esetében a Kohéziós Alap hozzájárulást nyújthat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területekhez is. Energiahatékonyság, megújuló energia, közlekedés, ideértve a tiszta városi közlekedést és a tömegközlekedést. Budapest, Debrecen, Pécs is ezen fejlesztési forrásokon keresztül tudott komoly beruházásokat megvalósítani. A Kohéziós Alap két konkrét célkitűzést támogat: a zöldebb, karbonszegény és körforgásos gazdaságot, valamint a jobban összekapcsolt Európát.
A kohéziós politika határozza meg azon tevékenységek listáját is, amelyeket a Kohéziós Alap a 2021 és 2027 közötti időszakban nem támogathat. Ide tartozik az atomerőművek leszerelése vagy építése, a repülőtéri infrastruktúra (a legkülső régiók kivételével) és bizonyos hulladékkezelési (pl. hulladéklerakókkal kapcsolatos) műveletek. A Kohéziós Alap ezenkívül nem támogathat lakhatási beruházásokat, kivéve, ha azok az energiahatékonyság vagy a megújuló energia használatának előmozdításával kapcsolatosak.
A 2021 és 2027 közötti időszakban az Európai Unió (2018-as árakon, tehát a valuta 2018-as értékében kifejezve) 42,6 milliárd eurót különít el a Kohéziós Alap számára. A Kohéziós Alapnak (csakúgy mint az ERFA-nak, azaz az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak) támogatnia kell a nemzeti, a regionális és a helyi, a határon átnyúló és a városi mobilitást is. Ennek során mindkét alapnak figyelmet kell fordítania a biztonságnak – különösen a meglévő hidak és alagutak biztonságának – a fokozására.
A fentiekből látható, hogy a mostani árfolyamon számítva 8 és félezer milliárd forintnak megfelelő összeg valóban jól szolgálhatja az eredeti célt, az uniós országok összetartását.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
