Szerző: Pálinkás János
Az elmúlt években jelentős változás ment végbe a magyar kerékpáros infrastruktúrában. A pumpapályák, más néven pumptrackok egyre több településen jelennek meg, elsősorban európai uniós források felhasználásával. Nemrég adtak át egyet Sátoraljaújhelyen is. Ezek a speciális kerékpáros létesítmények új lehetőségeket teremtenek a sport népszerűsítésében, bár építésük és fenntartásuk komoly kihívásokat is jelent az önkormányzatok számára.
A pumpapálya egy szilárd burkolatú, zárt körpálya, amelyet hullámok, dombok és döntött kanyarok jellemeznek. A különlegesség abban rejlik, hogy a felhasználóknak nem kell pedálozniuk – a testsúly ritmikus “pumpálásával”, vagyis a hullámok tetején történő fel-le mozgással lehet lendületet szerezni és fenntartani a sebességet.
A létesítményeket nemcsak kerékpárosok használhatják. BMX-szel, mountain bike-kal, rollerrel vagy gördeszkával is lehet rajtuk sportolni, ami széles felhasználói kört tesz lehetővé. A pályák két alapvető típusban készülnek: a médium pályák inkább a gyakorlott felhasználóknak, míg a multifunkcionális változatok minden korosztály és képességi szint számára alkalmasak.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország élenjáró térségei közé tartozik a pumpapályák építése terén. A dokumentált fejlesztések között szerepel Sajóbábony, Encs, Miskolc több pontja – az Avastetőn és a Factory Arénában -, Tiszaújváros, Edelény, Szendrő és Bodrogkisfalud. Ezek a létesítmények különböző méretűek és célcsoportot szolgálnak ki, de mindegyik az Országos Bringapark Program keretében valósult meg, európai uniós források bevonásával.
A fejlesztések mögött az Országos Bringapark Program áll, amely 2020 óta működik. 2025-ben 47 új létesítmény építését támogatták közel 1,5 milliárd forint értékben, miközben a beruházások teljes költsége 2,5 milliárd forint. A program hat év alatt összesen 3,7 milliárd forint támogatást nyújtott, amelyből 186 bringapark létesülhetett országszerte. A támogatás intenzitása általában 60 százalék, de hátrányos helyzetű településeknél elérheti a 80 százalékot is. Kerékpáros pumpapálya esetében a maximális támogatás 40 millió forint lehet. A pályázók között önkormányzatok, sportegyesületek és civil szervezetek egyaránt megtalálhatók. A program végrehajtását a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) szakmai felügyelete alatt végzik. A szervezet ellenőrzi a tervezési és kivitelezési folyamatokat, biztosítva a minőségi megvalósítást.
Szeptember óta Sátoraljaújhelyen is
2025 májusában kezdték el megépíteni és nyár végére el is készült, azóta már ünnepélyesen át is adták a sátoraljaújhelyi pumpapályát, amely több szempontból is kiemelkedik a hazai létesítmények közül. A 43,5 x 41 méteres alapterületen 873 négyzetméter aszfaltozott felület és 332 méter nyomvonal található. A pálya különlegessége, hogy Magyarországon elsőként integrátak bele “medence” (pool) elemet, amely a skateparkokban használatos forma.
A létesítmény 78 millió forintba került, amelyből közel 40 millió forintot az Aktív Magyarország program finanszírozott. A projekt része egy ennél jóval nagyobb, 1 milliárd forintos európai uniós fejlesztésnek, az “Aktív turisztikai hálózafejlesztés a Bodrogközben” elnevezésű programnak, melynek döntő részét az Európai Unió finanszírozza.
A sátoraljaújhelyi pumpapark átadási ünnepségen Révész Máriusz, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium aktív Magyarországért felelős államtitkára a mozgás fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy a gyerekek naponta 7-7,5 órát töltenek képernyő előtt. Bánné Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy “Sátoraljaújhelyen a sport területén is komoly fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években, a térség kerékpárútjai mellett kiemelte a városi uszoda, a jégcsarnok valamint a Zempléni Kalandparkot szerepét.” Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere arról beszélt, hogy “a pumpapálya kialakításával egy találkozási pontot is létrehoztak és a terveik szerint jövőre már három szakág versenyét is megrendezhetik ott. Jelezte, a pálya mindenki számára ingyenesen használható, de a védőfelszerelés viselése kötelező.” Az ünnepség végén látványos bemutatót tartottak a helyi sportolók és a létesítményt építő Northern Lines munkatársai, bemutatva a pálya lehetőségeit és a különböző használati módokat.
A beszédek azonban egy fontos tényt nem emeltek ki kellőképpen: a létesítmény európai uniós források nélkül nem jöhetett volna létre. A projekt költségeinek több mint felét az EU-s támogatás biztosította.
Az európai uniós támogatás elnyerése komoly kötelezettségekkel jár. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell a pálya 5 éves fenntartását, ingyenes használat biztosítását, és évente legalább két ingyenes rendezvény szervezését. A MAKETUSZ a fenntartási időszakban évente ellenőrizheti a létesítményeket. Ez a rendszer biztosítja, hogy a közpénzből – elsősorban EU-s forrásokból – megvalósult beruházások valóban közösségi célokat szolgáljanak. Ugyanakkor kérdéses, hogy az önkormányzatok hosszú távon képesek lesznek-e ezeket a kötelezettségeket teljesíteni, különösen a gazdasági helyzet változásával.
A program sikerességét árnyalja néhány kérdés. Az építési költségek jelentősek – a sátoraljaújhelyi példa alapján négyzetméterenként közel 90 ezer forint -, és a fenntartási költségek sem elhanyagolhatók. Kérdéses, hogy ezek a létesítmények valóban elérik-e a kitűzött céljaikat, vagyis hosszú távon hozzájárulnak-e az aktív életmód népszerűsítéséhez. A helyi vezetők gyakran nem hangsúlyozzák kellőképpen az európai uniós finanszírozás szerepét. A sátoraljaújhelyi átadás is jó példa erre – bár a projekt költségeinek felét EU-s források fedezték, ez a tény nem kapott kellő figyelmet a ceremónián. Szamosvölgyi Péter az átadóról beszámolt a Facebook-oldalán, még a #PolitikaiEredmény hashtaget is használta, talán elvárható lett volna azt is megemlíteni, hogy honnan van a finanszírozás.
(Forrás: Borsod24)
