Új alapokra helyezik 2027-től a magyarországi uniós fejlesztéseket érintő, EU jövőbeli kohéziós politikáját, mely hosszú távú beruházási eszköz, aminek hatékonysága az eredményekre való összpontosítással növelhető. Felkérték ezért a Bizottságot, hogy tegye eredményorientáltabbá ezt a politikát, alkalmazzon tényeken alapuló megközelítést, és egyszerűsítse a nyomonkövetési és értékelési rendszereket. A cél az, hogy jobban mérhetők legyenek a beruházások, valamint hogy erősítsék a szakpolitikai beavatkozások hatásvizsgálatát.
Magyarország uniós csatlakozása óta a hazai területfejlesztési politika forrásait döntően az Európai Unió kohéziós politikája biztosítja, ezért a fővároson kívül a kisebb- és nagyobb vidéki városok ezerszállal kötődnek az EU-hoz. A települések támogatáshoz juthatnak az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és az Igazságos Átmenet Alap révén, amelyeket a gazdaság, az energiahatékonyság, a kkv-k technológiafejlesztése, a közlekedési infrastruktúra, a munkaerőpiac, az oktatás és a hátrányos helyzetű csoportok támogatására fordíthatnak.
A kohéziós politika célja a tagállamok közötti és az azokon belüli területi egyenlőtlenségek csökkentése. A Tanács ezt erősítené jobban a jövőben úgy, hogy szorosabbá tenné – a nemzeti, regionális és helyi hatóságok és érdekelt felek aktív bevonásával – a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézióra vonatkozó koordinációt.
A Tanács a következtetésekben emlékeztet a kohéziós politika alapjaira és alapelveire, ideértve a megosztott irányítást, a többszintű kormányzást, a partnerséget, valamint az emberközpontú és helyi alapú megközelítést. Ezzel összefüggésben a kohéziós politikának továbbra is kulcsszerepet kell játszania az Európán belüli regionális egyenlőtlenségek mérséklésében.
(Forrás: kecsup.hu)
