Miközben Európa a zöld átállás, a digitális fejlődés és az ukrajnai háború következményeinek kezelése körül forog, a háttérben zajlik egy kevésbé látványos, de annál fontosabb folyamat: az uniós makroregionális stratégiák végrehajtása. Az Európai Bizottság friss jelentése szerint ezek a régiókon átívelő együttműködések kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU tagállamai és szomszédjai közösen válaszoljanak az éghajlati, gazdasági és társadalmi kihívásokra.
Jelenleg négy ilyen stratégia működik: a Balti-tenger, a Duna, az Adriai–Jón-tenger és az Alpok régióját lefedő programok. Ezek összesen 19 EU-s és 10 nem uniós országot kapcsolnak össze, több mint 360 millió embert érintve. A cél: helyi szinten is érzékelhető megoldásokat adni olyan ügyekre, amelyek túlmutatnak az országhatárokon – legyen szó közlekedésről, fiatalok bevonásáról vagy megújuló energiákról.
A Duna mentén például egyszerre zajlik természetvédelmi és gazdasági innováció: a folyók ökoszisztémáit helyreállító Élő Folyók program mellett kilenc ország működik együtt azon, hogy a műanyagiparban áttérjenek az újrahasznosításon alapuló gazdaságra. Eközben a balti régió a digitális fejlesztésekre és a kisvárosok kulturális ellenállóképességére fókuszál, miközben a fiatalok is aktívan formálják a stratégiát saját fórumokon és nyilatkozatokon keresztül.
Az Adriai–Jón-tenger térségében a fenntartható turizmus került előtérbe, például egy Olaszországot, Szlovéniát és Horvátországot összekötő kerékpárútvonal segítségével. Emellett Trieszt „zöld és intelligens” kikötőként szolgál mintaként más városok számára. Az Alpesi régióban pedig a jövő energiaforrása, a zöld hidrogén kapott kiemelt szerepet: itt olyan ökoszisztémák kiépítése zajlik, amelyek hosszú távon csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást.
A jelentés szerint ezek az együttműködések nemcsak a fenntarthatóságot és versenyképességet erősítik, hanem lehetőséget adnak a tagjelölt országok – például Ukrajna vagy Moldova – bevonására is. A jövő pedig a rugalmasabb és inkluzívabb stratégiáké: több fiatal, több helyi közösség és több innovációs szereplő bekapcsolásával képzelik el a következő évek fejlődését.
Bár a makroregionális stratégiák kevésbé látványosak, mint a brüsszeli csúcstalálkozók vagy a tagállamok közötti viták, a jelentés szerint ezek azok az eszközök, amelyek halkan, de biztosan formálják egy zöldebb, összekapcsoltabb és ellenállóbb Európa jövőjét.
(Forrás: ec.europa.eu)
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
