Szerző: Vandan Zaya
Miért zárkózott fel Szlovákia gyorsabban, mint Magyarország? Hogyan tudott Románia és Lengyelország nagyobb gazdasági ugrást végrehajtani, miközben hazánk visszacsúszott a mezőnyben? És mit veszítenénk, ha kilépnénk az Európai Unióból? Ezekre a kérdésekre is választ ad Gulácsi Gábor közgazdász, a Gondolat Erejével Alapítvány kuratóriumi tagja, aki a Társadalmi Riport 2024 című kötet egyik tanulmányának társszerzője. A kutatásban – Kerényi Adámmal közösen – azt vizsgálták, hogyan és milyen tényezők mentén sikerült (vagy nem sikerült) az EU-hoz csatlakozó országoknak gazdaságilag felzárkózniuk a 2004 és 2023 közötti időszakban.
Az interjúban Gulácsi elmagyarázza: az uniós csatlakozás kivételes lehetőséget adott a kelet-közép-európai országoknak – különösen az egységes piac és a vissza nem térítendő támogatások révén. A legtöbb ország élni is tudott ezzel, GDP-arányosan 1,5–3 százaléknyi uniós forrást használva fel évente. Magyarország is a legtöbb támogatást lehívó országok közé tartozott, mégis a régióban szinte egyedüliként visszacsúszott a fejlettségi rangsorban. Az okokat Gulácsi többek között az intézményi gyengeségekben, a politikai rendszer kontroll nélküli működésében, és a források nem hatékony felhasználásában látja. A beszélgetésben szó esik a munkaerő-elvándorlás hatásairól, a forint leértékelődéséről, a támogatások körüli visszaélésekről, a MNB visszaéléseiről és arról is, miért lenne Magyarország számára gazdasági katasztrófa az EU-ból való kilépés. A teljes beszélgetés gondolatébresztő, sőt helyenként kijózanító látlelet az elmúlt húsz év gazdaságpolitikájáról – és arról, hogy a felzárkózás lehetősége megvolt, de nem használtuk ki eléggé.
A teljes interjú elérhető az EUROFOCUS youtube csatornáján.
