Teljesen új alapokra helyezné az Európai Bizottság az unió költségvetését 2028 és 2034 között – derül ki egy kiszivárgott dokumentumból, amelyet az Euronews és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is látott. A tervek szerint a hagyományos támogatási rendszereket – köztük a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérét – megszüntetnék, és a kohéziós politikával együtt egy új, egységes alap alá vonnák be a forrásokat. Az új pénzügyi eszköz neve: Európai Gazdasági, Területi, Társadalmi, Vidéki és Tengeri Fenntartható Jóléti és Biztonsági Alap.
A dokumentum szerint a cél a források egyszerűsítése, rugalmasabb kezelése, és az, hogy a tagállamok a forrásokat jobban tudják a helyi kihívásokhoz igazítani. A Bizottság évek óta nehezményezi, hogy a jelenlegi költségvetési ciklusban a pénzek 90 százalékát már az elején fix programokra kell elkülöníteni, így válsághelyzetekre – mint például a pandémia vagy az ukrajnai háború – nehéz reagálni.
Az új rendszer lényege, hogy a tagállamok egyedi nemzeti és regionális partnerségi megállapodásokat kötnének az EU-val. A forrásokhoz akkor jutnának hozzá, ha az ezekben rögzített mérföldköveket teljesítik – hasonlóan a koronavírus-járvány idején bevezetett helyreállítási alaphoz. Ezek a célok terjedhetnek az energetikai átállástól a lakhatáson át a generációváltás támogatásáig, de érintik a mezőgazdaságot és a kohéziós politikát is.
A mezőgazdasági termelők ugyan közvetlen kifizetéseik egy részét továbbra is garantáltan megkapják – egyelőre „XXX” összeggel jelölt fix alapról van szó –, de a vidékfejlesztési támogatások már az új gyűjtőalap alá kerülnének. Ezzel együtt lazulhatnak a jelenlegi környezetvédelmi és klímavédelmi feltételek, cserébe az országok nagyobb szabadságot kapnának a források elosztásában.
A dokumentumok szerint három fő költségvetési pillér maradna: egy versenyképességi alap, egy gyűjtőalap (agrár-, szociális, regionális, hadi és más célokra), valamint egy globális külpolitikai alap. A versenyképességi alapba több jelenlegi uniós eszközt (például az InvestEU-t vagy a LIFE környezetvédelmi programot) is beolvasztanának. Nem érintené viszont a Horizon kutatási programot és az Erasmus+ oktatási programot.
A Bizottság a kiadásokat a gazdasági teljesítmény 1,7 százalékára emelné, ami inflációval kiigazítva 2,1 billió eurós keretet jelentene. Az új időszakra három új saját bevételi forrást is javasolnak: adót a nem újrahasznosított elektronikai hulladékra, egy részesedést a dohányadóból, valamint egy új különadót az 50 millió eurónál nagyobb éves forgalmú vállalatokra. A digitális adóról viszont – vélhetően amerikai nyomásra – lemondtak.
A reformtervek nemcsak a gazdákat és a régiókat érintik érzékenyen, hanem jelentősen növelnék a Bizottság befolyását is. A döntések egyre inkább Brüsszel és a tagállamok fővárosai között születnének, miközben a helyi szintek – például a régiók – attól tartanak, hogy háttérbe szorulnak. A következő hónapok vitái tehát nem csak a pénzről fognak szólni, hanem arról is, ki irányítja Európa jövőjét.
(Forrás: Euronews)
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
