Szerző: Malatinszky Dávid
Az EU kohéziós politikájának korábbi sikereit és jövőbeli reformjait vizsgáló friss elemzés szerint a 2028-2034-es programozási időszak kulcskérdése a hosszú távú stratégiai célok és a rövid távú válságkezelés közötti egyensúly megtalálása lesz – mondja az Európai Számvevőszék tagja.
Alejandro Blanco Fernández, az Európai Számvevőszék tagja az EU kohéziós politikájának múltjából levonható tanulságokról és jövőbeli irányairól adott interjút. Az Európai Számvevőszék különjelentései egyébként elsősorban a politika ágazati elemeire mint környezetvédelem vagy a közlekedés és városi fejlesztés összpontosítanak, ami megnehezíti a regionális egyenlőtlenségek kezelésének átfogó értékelését. Fernández szerint a kohéziós politika nem túl hatékony, legalábbis ami a 2021-2027-es időszakot illeti. Az erre az időszakra megjelölt célok elérése sokat késlekedik, egyfelől a jogszabályok átültetése, másfelől pedig az RRF, vagyis a Helyreállítási Alap programjával való átfedés miatt. A korábbi időszakokat tekintve azonban Fernández kiemelte a kohéziós alapok kedvező szerepét, különösen a COVID-19 időszaka alatt.
„A válságok alatt nyújtott támogatást pozitívan értékelik a jelentések, még akkor is, ha a régiók és tagállamok részéről csak korlátozott mennyiségű forrás volt átirányítható ” – mondta.
Az EU egyébként a világjárvány hatására relatíve gyorsan formálta a kohéziós politikára vonatkozó szabályokat, és a tagállamoknak jelentős rugalmasságot biztosítottak a koronavírusra adott válaszreakciós intézkedések is. A REACT-EU programban 50 milliárd euró extra forrást is biztosítottak a tagállamok számára.
Régiós célok
Vidéki térségek teszik ki az Európai Unió területének 83%-át, ráadásul itt él az európai polgárok negyede, mégis komoly demográfiai és társadalmi problémákkal néznek szembe ezek a régiók. Ezen területek kihívásait elemezve a szakértő azt mondta:
„A regionális fejlesztési célkitűzéseken és stratégiákon kellene alapulnia a politikai célkitűzéseknek.”
A jövőbeli kihívások szempontjából több dolgot is kiemelt az Európai Számvevőszék tagja. Blanco Fernández szerint az egyik legfontosabb, hogy biztosítani kell, hogy a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló hosszú távú stratégiai célokat ne gyengítsék az elsősorban rövid távú szükségletekre reagáló intézkedések. Ahhoz, hogy a régiók stratégiai ágazatokra megfelelően tudjanak koncentrálni, elengedhetetlen a szabályok rugalmasabbá tétele. Az Európai Bizottság 2025 áprilisában javasolt módosításai már ebbe az irányba mutatnak és lehetővé teszik a kritikus technológiákba, védelembe és dekarbonizációba történő nagyobb beruházásokat. A szakértő azt is kiemelte, hogy az eljárásokat és a Bizottság jóváhagyási folyamatait is egyszerűsíteni kell.
Merre tovább kohézió?
A szakértő szerint a kohéziós politika azon alapvető célját, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket és támogassa a tagállamok és régiók közti konvergenciát nem segíti, hogy túl sok különböző célkitűzést zsúfolnak bele. Elmondása szerint a hosszú távú stratégiai célok és a rugalmasság közötti egyensúlyt kell megteremteni a jövő kohéziós politikájában. Azonban az EU-nak mindenképp választ kell adnia a jelenlegi és jövőbeli kihívásaira is, mint geopolitikai feszültségek, demográfiai problémák, valamint a digitális és zöld átmenet adta nehézségek.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
