Szerző: Nagy Krisztina
Amikor az uniós támogatásokról van szó, sokan új utakra, modernizált iskolákra vagy turisztikai fejlesztésekre gondolnak, pedig ezek a források a mindennapi életünket legmélyebben érintő területeken is komoly változásokat hoznak. A munkahelyteremtéstől kezdve a hajléktalanellátás javításán, az autista gyermekek támogatásán és a roma közösségek felzárkóztatásán át egészen a hátrányos helyzetű családok életminőségének növeléséig, az uniós humán fejlesztések sokszor láthatatlanul, de annál hatékonyabban dolgoznak a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésén és az esélyteremtésen.
Mindemellett a pedagógusbérek megemelése is az uniós támogatottságú humán fejlesztések egyik legnagyobb sikere, bár ezt sokan nem tudják. A kormány a béremelést történelmi sikernek állítja be, és 2024-ben valóban átlagosan 32%-os emelés történt, a pedagógusok béremelkedése az uniós támogatásoknak köszönhetően valósult meg.
Az Európai Unió 2024 és 2030 között 1,8 milliárd euróval, azaz 735 milliárd forinttal támogatja a magyar pedagógusok béremelését, amely pedagógusonként körülbelül 5 millió forintos bértöbbletet jelent. A béremelési program célja, hogy tartósan növelje a pedagóguspálya vonzerejét, javítva ezáltal az oktatás minőségét és hozzáférhetőségét. Az EU rendhagyó módon ebben az esetben nemcsak az oktatás fejlesztését, hanem a pedagógusbérek emelését is finanszírozza, tekintettel a korábban megfogalmazott országspecifikus ajánlásokra, amelyek a tanárbérek alacsony szintjét és a súlyos tanárhiányt nevezték meg kritikus problémaként. A béreknek legalább a diplomás átlagbér 80%-át kell elérniük 2030 végéig, és az emelés kereteit a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) és az EFOP Plusz program rögzíti.
Mi az a EFOP+, és milyen fejlesztésekre használható fel?
Az EFOP+ (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz) a 2021–2027 közötti uniós költségvetési ciklus egyik kiemelt magyarországi fejlesztési programja, amely az Európai Unió kohéziós politikájának keretében valósul meg. Az EFOP+ célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez és az emberi erőforrások fejlesztéséhez, különös tekintettel a köznevelésre, társadalmi felzárkózásra, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokra, valamint család- és ifjúságügyre. A program a Széchenyi Terv Plusz része, és többek között olyan projekteket támogat, mint a hajléktalanok étkeztetése, hátrányos helyzetűek egészségügyi ellátásának fejlesztése vagy a pedagógusok bérének emelése.
Az EFOP+ az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) és a magyar költségvetésből társfinanszírozott keret, azaz a források döntő többségét az EU biztosítja, de a magyar állam is hozzájárul. Az ESZA tehát az EU-s pénzügyi alap, az EFOP pedig az ebből finanszírozott magyarországi program, amely a magyarországi társadalmi és munkaerőpiaci fejlesztéseket szolgálja.
A program része annak az átfogó uniós célnak, hogy az EU minden tagállamában csökkenjenek a régiók közötti fejlettségbeli különbségek, és minden európai állampolgár – lakóhelyétől függetlenül – hozzáférjen minőségi szolgáltatásokhoz, például oktatáshoz, egészségügyhöz vagy szociális ellátáshoz. A hazai operatív programok közül az EFOP+ kifejezetten az emberekbe történő befektetést szolgálja, és fontos eszköze annak, hogy a társadalmi felzárkózás és az esélyegyenlőség ne csak célkitűzés, hanem gyakorlat is legyen Magyarországon. Az EFOP+ teljes keretösszege a 2021–2027-es időszakban 1278,4 milliárd forint.
Széleskörű humán fejlesztések az EFOP keretében – fókuszban az esélyteremtés és a társadalmi integráció
Az elmúlt években vidéken példaértékű társadalmi és humán fejlesztések valósultak meg uniós támogatással. A különféle EFOP és TOP+ programok célzottan segítették a hátrányos helyzetű csoportokat – legyen szó családokról, nőkről, hajléktalanokról vagy autizmussal élőkről –, miközben erősítették a közösségi összetartozást, támogatták az egészségmegőrzést és előmozdították a munkaerőpiaci integrációt is.
Kecskemét példaértékű város, ugyanis itt az elmúlt közel tíz évben sokrétű humán fejlesztések valósultak meg több mint 20 milliárd forint uniós támogatásból, az EFOP program keretében. A forrásokból számos területen történtek beruházások: a hajléktalanellátás és társadalmi felzárkózás terén például az „ELSŐ LÉPÉS” és az „INDÍT-LAK” programok segítették az utcán élők lakhatási és munkaerőpiaci helyzetének javítását. A családtámogatás és közösségépítés céljából indult el a „Védőháló a Kecskemét és kistérsége családjaiért”, valamint a „Család = otthon, biztonság, jövő” kezdeményezés. A nők munkaerőpiaci helyzetét javította a „Nők a családban és a munkahelyen” program, míg a „Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével” projekt a közösségi aktivitást ösztönözte.
Egészségügyi fejlesztések is történtek Kecskeméten: a Bács-Kiskun Megyei Oktaórházban megvalósultak a betegbiztonság növelését, az infekciókontrollt és az egynapos sebészeti ellátás bővítését célzó beruházások. Az egészséges életmód elősegítése érdekében a „Menő menza” programok az iskolai étkeztetés korszerűsítésére és a táplálkozási szemlélet formálására fókuszáltak. Emellett az oktatási és digitális fejlesztések révén uniós támogatásban részesült a Kecskeméti Egyetem, a Tankerületi Központ és a Katona József Könyvtár is. További támogatott szervezetek között szerepeltek a Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület, a Mozgáskorlátozottak Bács-Kiskun Megyei Egyesülete, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, a Szentcsalád Plébánia, valamint több kecskeméti iskola alapítványa.
Egyéb humán fejlesztésekre is sor került Kecskeméten: 2020 és 2022 között az Együtt a Kecskeméti Családokért (E-Kecsap) Közhasznú Alapítvány egy 10 millió forint uniós támogatásból létrejött projektet hajtott végre, amelyben közel ötven hátrányos helyzetű kecskeméti családot vontak be. A projekt során mintegy húsz különböző program valósult meg, például főző- és háztartási ismeretek átadása, egészségnapok, babamama klub, sportnap és karácsonyi ünnepség, összesen körülbelül 700 fő részvételével (ismétlődésekkel együtt).
Kiemelt figyelmet kaptak a családi kötelékek erősítése és az önismeret fejlesztése: pszichológusok is segítették a résztvevőket, és volt olyan anya, aki a program hatására kilépett egy bántalmazó kapcsolatból. A pénzügyi tanácsadásoknak köszönhetően több család megtanult tudatosabban bánni a kiadásaival, bevezettek háztartási költségvetést, és a projekt lezárulta után is segítséget kértek tanácsadóktól. A pályázat az önkéntesség erősítését is támogatta, amely az alapítvány belső működését is gazdagította.
Kecskeméten valósult meg az „Az autisták társadalmi integrációjáért” című uniós finanszírozású projekt is 2021-2022 között, amelyet az Autista Gyermekekért Egyesület koordinált. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) „Közösségépítő civil tevékenységek támogatása” pályázatán elnyert 15 millió forintos támogatásból valósult meg a program, melynek célja az autizmussal élő gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjának elősegítése, élménygazdagabb fejlesztése, önálló életre való felkészítése, valamint egyéb család- és közösségerősítő, integrációt segítő tevékenységek szervezése volt.
A program számos változatos tevékenységet foglalt magában, mint például diákmentorklubok, jógafoglalkozások autista fiataloknak, futóesemények, tandemtúrák, buszos kirándulások, informatika- és főzőklub, valamint szülők számára tartott találkozók és beszélgetések. Ezek az aktivitások nemcsak az érintettek életminőségének javítását célozták, hanem elősegítették a társadalmi integrációt és a közösségi kapcsolatok erősítését. Az uniós operatív programok alapelvei között kiemelt helyen szerepel a hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége és a megkülönböztetés elleni küzdelem.
Segítség a rászorulóknak
Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében egyre több hazai településen indulnak olyan programok, amelyek komplex módon közelítik meg a hátrányos helyzetű közösségek támogatását. Ezek a kezdeményezések nemcsak az egyének fejlődését, hanem a közösségek megerősítését is célul tűzik. Például a Hajléktalanokért Közalapítvány például 2024. március 25-én indított, öt évig tartó programja keretében hajléktalan és rászoruló emberek számára biztosít napi egyszeri melegétkezést, valamint az életminőségük javítását célzó kísérő szolgáltatásokat. A program az EFOP Plusz 5.2.1-es projekt keretében, a Széchenyi Terv Plusz program részeként valósul meg, 8,5 milliárd forintos költségvetéssel, amelyet az Európai Szociális Alap Plusz 90%-os támogatása és a magyar állami önrész 10%-a fedez.
Az országosan 88 helyszínen működő projekt keretében munkanaponként átlagosan napi 4200 adag melegételt osztanak ki a hajléktalanellátó szervezetek szállást vagy nappali szolgáltatást nyújtó intézményeiben. A szolgáltatás 2024. március 25-én indult el, összesen nyolcvannyolc helyszínen, melyből 57 vidéken, és 31 a fővárosban található.
A fejlesztés célja nem csupán az alapvető szükségletek – mint az étkezés – kielégítése, hanem a hajléktalan emberek hosszú távú társadalmi reintegrációjának elősegítése is. A program pszichiátriai, addiktológiai és mentális támogatást, valamint egészségügyi beavatkozásokat is kínál, amelyek a krízishelyzetek megelőzésére, a fizikai és pszichés állapot stabilizálására, és az önálló életvitel feltételeinek megteremtésére irányulnak. A projekt ún. Pillér-projekt, amely az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz “Rászoruló személyek támogatása” stratégiai kezdeményezés része, így a segély és fejlesztés kombinációjával igyekszik válaszolni a hajléktalanság komplex problémáira.
Számos magyarországi térségben új lendületet kaptak és kapnak a szociális fejlesztések, köszönhetően az uniós és hazai forrásokból megvalósuló programoknak. A most induló és már megvalósult humán fejlesztések, programok közös célja, hogy valódi esélyt adjanak a rászorulóknak.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
