Szerző: Nagy Krisztina
Köztudott tény, hogy a magyar egészségügy régóta súlyos válsággal küzd: tartós alulfinanszírozottság, orvoshiány és elavult infrastruktúra nehezíti a rendszer működését. Ennek ellenére a hazai egészségügyi kutatás-fejlesztés és innováció nemzetközi szinten is kimagasló, Európában és világszerte is komoly sikereket arat. Bár a közbeszédben ez ritkán kerül szóba, Magyarországon napjainkban is számos tudományos és technológiai fejlesztés zajlik, ezek egy része pedig már most kézzelfogható módon formálja az egészségügyet, a gazdaságot és a mindennapi élet minőségét.
Az ilyen kutatás-fejlesztési projektek jelentős része uniós támogatások, elsősorban a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) keretében valósul meg, az Európai Unió kohéziós politikájának köszönhetően. Legyen szó orvostechnológiai áttörésekről, digitális rendszerek modernizációjáról vagy épp a fenntartható gyártás új lehetőségeiről, ezek a magyarországi kutatás-fejlesztési projektek az egészségügyi és gazdasági fejlődés elősegítéséhez is hozzájárulnak.
Mi az a GINOP és mire használható fel?
A GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) az egyik legfontosabb magyarországi fejlesztési program, amely az Európai Unió kohéziós politikájának keretében, főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. A GINOP célja a hazai gazdaság versenyképességének, innovációs képességének és foglalkoztatottságának javítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatására. A 2021–2027-es költségvetési ciklusban ez a program kapta a legnagyobb keretösszeget: több mint 2100 milliárd forintot.
A GINOP Plusz fejlesztési prioritásai közé tartozik a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése, a munkaerőpiac és szakképzés fejlesztése, a digitális átállás támogatása, valamint a fenntarthatóságot és versenyképességet növelő vállalati beruházások ösztönzése. A program lehetőséget ad eszközbeszerzésekre, technológiai fejlesztésekre, digitális infrastruktúra bővítésére, energetikai korszerűsítésre, illetve exportpiacokra lépés elősegítésére is.
A GINOP Plusz pályázatai kiemelt szerepet játszanak Magyarország gazdasági modernizációjában, különösen a kevésbé fejlett régiókban. A program célja, hogy csökkentse a területi különbségeket, elősegítse a zöld átállást és növelje a hazai cégek nemzetközi versenyképességét. A GINOP célja, hogy hidat építsen a kutatólaborok, a vállalkozói szféra és a társadalom között, mindezt úgy, hogy közben csökkenti a regionális különbségeket, ösztönzi az innovációt, támogatja a zöld és digitális átállást, és növeli a versenyképességet.
Innovatív kutatás-fejlesztési projektek egészségügyi területen
Az egészségügyi innovációk kulcsszerepet játszanak a betegellátás minőségének és hatékonyságának javításában, miközben hozzájárulnak a globális egészségügyi kihívások kezeléséhez, mint például a krónikus betegségek, a fertőző járványok vagy az életminőséget befolyásoló környezeti tényezők. Az egyetemi kutatóintézetek és hazai vállalatok által megvalósított legújabb kutatás-fejlesztési projektek számos újszerű orvostechnológiai megoldást és biomaterializációs innovációt hoztak létre, amelyek nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi egészségügyi piacon is kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezek a fejlesztések elősegítik a diagnosztika, a terápiás eszközök, valamint a betegellátás digitális és környezettudatos átalakulását, egyben megalapozzák a jövő egészségügyi rendszereinek fenntartható fejlődését.
Az egyik ilyen innovatív orvostechnológiai fejlesztés Pécsett valósult meg, az uniós támogatású GINOP projekt keretében. A zMed Zrt., a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet együttműködésében kifejlesztett megoldás célja az volt, hogy a hagyományos CT- és MR-képalkotást új szintre emeljék, és kiterjesztett valóság (AR) segítségével olyan 3D vizualizációkat hozzanak létre, amelyek támogatják az orvosi diagnosztikát, a műtéti tervezést, a betegoktatást és az orvosok közti kollaborációt. A fejlesztés kiemelt fontosságát az is mutatja, hogy a projekt teljes 1,2 milliárd forintos költségének több mint 81%-át uniós támogatás fedezte.
A több évig tartó kutatás-fejlesztési folyamat során a csapat olyan eszközöket és rendszereket dolgozott ki, mint a zMed Editor, amely lehetővé teszi az orvosi képalkotások valós idejű, több szereplős feldolgozását és megosztását, valamint motion capture technológiát, amely képes a teljes test, illetve a kéz és ujjak mozgását leképezni. A projekt nemcsak az egészségügyi beavatkozások hatékonyságát és pontosságát növeli, hanem az orvosi oktatást is új szintre emeli, valamint vizuális támogatást nyújt az orvos-beteg kommunikációban.
A „Kiterjesztettvalóság-alapú 3D orvosi képek és a valóság egyesített vizualizációját megvalósító innovatív egészségügyi segédeszköz (zMed)” névre keresztelt projekt eredményeként egy olyan komplex rendszer jött létre, amely hiánypótló a hazai és nemzetközi piacon is. A fejlesztés különösen fontos lépés abban az irányban, hogy a legmodernebb technológiai megoldások minél hamarabb elérhetővé váljanak a hazai egészségügyi intézmények, orvosok és betegek számára, hosszú távon elősegítve a precízebb, gyorsabb és biztonságosabb ellátást.
A budapesti székhelyű, Kővágószőlősön fejlesztő telephelyet működtető Femtonics Kft. szintén egy világszínvonalú, agykutatást segítő mikroszkóprendszer fejlesztését valósította meg uniós támogatás segítségével. A 2022 februárjában indult, három évig tartó kutatás-fejlesztési projekt több mint 393 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a GINOP PLUSZ program keretében. A cél egy új generációs, nagy felbontású, szoftveresen és elektronikailag fejlettebb mikroszkóprendszer kifejlesztése volt, amely kifejezetten az élő, viselkedő állatmodelleken végzett agykutatásban nyújt precíziós megoldásokat.
A Femtonics az idegtudományi kutatásban világelsőként piacra dobott valós idejű, háromdimenziós, akusztooptikus szkenner alapú mikroszkóprendszereket továbbfejlesztve most olyan technológiákat integrált, mint a pulzált lézerek, valamint a time correlated single photon counting. Ezek lehetővé tették a gyorsabb, pontosabb adatfeldolgozást, jobb jel/zaj arányt, és kevesebb sejtkárosítást. A fejlesztés során új vezérlő- és adatgyűjtő kártyák, valamint az ezekhez kapcsolódó tesztállomások és szoftverek is készültek, amelyek tovább javítják a rendszer stabilitását és megbízhatóságát.
Az új mikroszkópverzió nemcsak kutatási szempontból jelent áttörést, mint például a memória, Alzheimer-kór, demencia és epilepszia terén végzett kutatásokban, hanem gazdasági előnyt is, hiszen rövid távon is többletbevételt hozhat a cég számára. A technológiát már most világszerte alkalmazzák, többek között a Harvard Egyetemhez tartozó Boston Children’s Hospital, az MIT, a Columbia és a Yale Egyetem is vásárolt már Femtonics mikroszkópokat, igazolva a fejlesztés nemzetközi jelentőségét.
Egy másik, hasonlóan sikeres egészségügyi innováció a Pécsi Tudományegyetem és az Innomed Medical Zrt. konzorciumi együttműködésében valósult meg. A „Poszt-Covid-állapotú betegek diagnosztikájához és terápiájához illesztett klinikai defibrillátor fejlesztése” című kutatás-fejlesztési projekt célja egy új, korszerű, diagnosztikai algoritmusokkal és érzékelőkkel ellátott klinikai defibrillátor létrehozása volt, amely a szívritmuszavarok pontosabb felismerésével, illetve az újraélesztéshez és szívritmus-visszaállításhoz szükséges energiaszint precíz meghatározásával javíthatja a beavatkozások sikerességét. A projektet több mint 733 millió forint vissza nem térítendő támogatással finanszírozták, amelynek túlnyomó részét az Európai Unió biztosította, a GINOP program keretében.
A hároméves munka során a PTE Klinikai Központja részletes EKG-adatgyűjtést végzett, amely megalapozta a készülék prototípusának megalkotását. Az új eszköz klinikai tesztelése jelenleg is zajlik. Sikeres alkalmazás esetén a készülék jelentős szerepet játszhat nemcsak a poszt-Covid-szindrómás betegek ellátásában, hanem a sürgősségi ellátás egészében, javítva a diagnosztikai pontosságot, lerövidítve a beavatkozási időt és csökkentve a fertőzésveszélyt. A fejlesztés eredményeit hazai és nemzetközi szakmai fórumokon is bemutatták, és egyes új technológiai megoldások szabadalmi eljárása is folyamatban van.
Az Innomed Medical Zrt. a projekt során nemcsak új technológiákat dolgozott ki, hanem jelentős kapacitásbővítést is végrehajtott: az elmúlt két évben a klinikai defibrillátorok gyártási mennyiségét 60%-kal növelték, és további termelőberuházásokat indítottak. A cél egy olyan piacképes, ergonomikus, könnyen kezelhető és kompakt készülék kifejlesztése, amely nemcsak orvostechnikai szempontból jelent előrelépést, hanem érdemben hozzájárul a Covid utáni egészségügyi kihívások kezeléséhez is. A projekt 67%-os támogatási intenzitással, 59%-os ERFA-részaránnyal valósult meg.
A Pécsi Tudományegyetem a Debreceni Egyetemmel közösen is megvalósított egy 4,5 évig tartó kutatás-fejlesztési programot tizenkét munkacsoport együttműködésében, mintegy 1,3 milliárd forint uniós GINOP-támogatásból. A „Peptiderg szignalizáció komplexitása és szerepe szisztémás betegségek kialakulásában” című, PEPSYS nevű kutatási projekt célja az volt, hogy a peptid-alapú sejtszabályozási folyamatok vizsgálatán keresztül új utakat találjanak a betegségek korai felismerésére, megelőzésére és kezelésére. A kutatás fókuszában a peptidek (kis méretű, egyszerűbb fehérjék) álltak, amelyek az emberi szervezetben fontos jelátviteli funkciókat töltenek be, és amelyek viselkedése számos betegség esetén megváltozik. A projekt kiemelt fontossággal bírt, hiszen a cél az volt, hogy az alapkutatások eredményei a betegellátásban is hasznosíthatók legyenek.
A kutatás során számos betegség molekuláris hátterét vizsgálták peptid-alapú szabályozási mechanizmusokon keresztül, mint például Parkinson- és Alzheimer-kór, különféle daganatok, autoimmun betegségek és depresszió. A pécsi oldalon több új diagnosztikai eljárást dolgoztak ki, amelyek például autoimmun és reumatológiai betegségek korai felismerését teszik lehetővé, továbbá fejlesztettek olyan fájdalomcsillapító eljárásokat is, amelyek új hatásmechanizmusokon alapulnak. A Debreceni Egyetem kutatócsoportjai többek között az autofágia és a sejthalál új mechanizmusait tárták fel, amelyek hozzájárulhatnak új terápiákhoz és vakcinákhoz, valamint felfedeztek egy új formát az autoimmun eredetű véralvadási zavarban is.
A kutatások eredményei tehát a diagnosztika, terápia és prevenció területén egyaránt ígéretes fejlesztéseket alapoztak meg.Az új ismeretek révén nemcsak a magyar egészségügy profitálhat, hanem a nemzetközi betegellátás is, hiszen a felfedezések egyes elemei már most beépíthetők a klinikai gyakorlatba, javítva ezzel a betegek életminőségét és gyógyulási esélyeit.
A Pécsi Tudományegyetem és a Rovitex Homedeco Group közös kutatás-fejlesztési projektje keretében egy innovatív, speciális funkcióval rendelkező lakástextília-termékcsaládot fejlesztettek ki, amely hatékonyan képes megkötni a levegőben szálló szennyező anyagokat, allergéneket és polleneket. A hároméves munka eredményeként megszületett textíliák (függönyök, ágyneműk, terítők) különleges, strukturált felületük révén nemcsak a levegő tisztítását segítik elő, hanem lehetőséget biztosítanak különféle hatóanyagok kibocsátására is, mint például illóolajok vagy rovarriasztók. A fejlesztés célja a beltéri levegőminőség javítása és az allergiás megbetegedések előfordulásának csökkentése volt, amely Magyarországon a lakosság csaknem harmadát érinti.
A projekt 355,04 millió forintos uniós társfinanszírozással és a Magyar Állam hozzájárulásával, összesen 609,31 millió forintos költségvetésből valósult meg a GINOP program keretében. A nemzetközi piacon jelenleg nincs elérhető hasonló termék, így a projekt piaci bevezetése nemcsak hazai, hanem külföldi érdeklődésre is számot tarthat, különösen egészségügyi és közintézmények körében.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
