Szerző: Nagy Krisztina
Számos hátrányos helyzetű térségben indultak el uniós támogatással olyan, célzott felzárkóztatási, esélyteremtési programok, amelyek az oktatás, a közösségfejlesztés és a munkaerőpiaci integráció eszközeivel kínálnak esélyt a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére. Ezek a kezdeményezések különösen a roma közösségek, valamint a leszakadó térségekben élő családok életminőségének javítására irányulnak, gyakran helyi önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi partnerek összefogásával. A programok egyik kulcsa a gyermekkorban kezdődő támogatás, a családok komplex segítése, valamint az egyéni és közösségi kompetenciák fejlesztése.
A Debrecen környékén megvalósuló roma felzárkóztatási programok az elmúlt években látványos előrelépést hoztak a hátrányos helyzetű közösségek életében. A kezdeményezések célja, hogy az oktatás, a munka és a közösségi támogatás révén hosszú távon is esélyt teremtsenek a roma családok számára a társadalmi felemelkedésre.
A programok egyik pillére a korai életszakasz támogatása: a Biztos Kezdet Gyerekházakban már a 0–3 éves korosztály számára kínálnak fejlesztő foglalkozásokat, amelyekbe a szülőket is aktívan bevonják. A kisgyermekkori támogatás nemcsak a gyermek fejlődésére, hanem a család egészére pozitív hatással van. Az óvodáskortól kezdve az iskolás évekig a tanodahálózat és az oktatási intézmények együttműködése segíti a gyerekeket abban, hogy pótolni tudják az otthoni háttérből adódó hátrányokat. Országszerte 200 tanoda működik, amelyek személyre szabott fejlesztést, tanulási segítséget és szociális támogatást nyújtanak a rászoruló családok számára.
Kiemelkedő szerepet játszanak a roma szakkollégiumok is, amelyek 2011 óta 700 fiatalnak segítettek diplomát szerezni. Ezek az intézmények nemcsak oktatási, hanem közösségépítő funkciót is betöltenek, és valódi lehetőséget nyújtanak a fiataloknak arra, hogy támogató környezetben készüljenek a felsőoktatás kihívásaira. Debrecenben jelenleg két roma szakkollégium is működik, jelentős diáklétszámmal.
A felnőttek képzését és foglalkoztatását célzó programok között kiemelkedik a „Nő az esély” nevű kezdeményezés, amelyet az Európai Unió is elismert mint jó gyakorlatot. Ez a projekt elsősorban roma nőket vont be a szociális szektorba, képzéssel és munkalehetőséggel segítve őket. Sokan közülük ma is az egészségügyben vagy szociális ellátásban dolgoznak, és új példaként szolgálnak a közösség számára.
Nyírpilisen is több hasonló felzárkóztatási program is megvalósult az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával, a Széchenyi Terv Plusz program keretében. A programok 2024-től 2029-ig tartanak, biztosítva a felzárkózást segítő munkát a hátrányos helyzetű településeken. Például a “Fókuszban a gyermek” című EU-s támogatású projekt a Felzárkózó települések (FETE) program részeként valósult meg. A projekt célja a hátrányos helyzetű gyermekek és családok támogatása Nyírpilisen, különös figyelmet fordítva a roma közösségre. A program keretében különféle fejlesztések és tevékenységek zajlottak, melyeknek célja a gyermekek iskolai esélyeinek javítása és a közösségi integrációjának az elősegítése.
A nyírpilisi óvodában például kutyaterápiás foglalkozás zajlik a „Jelenlét a felzárkózó településeken” ESZA+ program részeként. A terápiás alkalmak során képzett kutyapedagógus vezeti a gyermekeket – különösen hátrányos helyzetű és speciális igényű gyerekeket –, interaktív játékokon és foglalkozásokon keresztül segítve az érzelmi fejlődést, szociális készségek erősítését, valamint a pozitív élményeken alapuló tanulási lehetőséget. A kutyaterápiás program célzottan támogatja a gyermekek önbizalmát, kommunikációs és együttműködési képességeit, így hozzájárul az egyéni fejlődésükhöz és a közösségi integráció erősítéséhez.
Beindult a gyerekeknek szóló, fejlesztő “mozgó játszótér” is Nyírpilisen, amely a Jelenlét pont nevű helyszínen zajlik. Ez a kezdeményezés egy mozgatható játszóhely, ahol a gyerekek különféle mobil játékokkal, például labdajátékokkal, ugrálókötél-lehetőséggel, mozgásos akadálypályákkal, találkozhatnak. A mozgó játszótér célja, hogy a helyi közösségi térbe bevonja a gyermekeket, és színes, élményalapú fejlesztő tevékenységeket nyújtson számukra. A program szerves része a Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) projektnek, és segíti a gyermekek szociális és fizikai fejlődését, miközben közösségi interakciót is előmozdít Nyírpilisen.
Szeptembertől hároméves, 200 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló felzárkóztató program indul Kecskeméten is, amelyet a helyi önkormányzat a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben valósít meg. A „Társadalmi integráció erősítése Kecskeméten” nevű projekt a Kórház utca környékén élő, hátrányos helyzetű családokat célozza, és komplex megoldásokat kínál: szociális bérlakás-felújítást, integrált városi környezetbe költözést, valamint közösségépítést. A program keretében legalább egy család öt évre szóló bérleti szerződéssel hagyja el a szegregált területet, ami hosszú távú társadalmi integrációt céloz.
A projekt részeként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Jelenlét Programja” alapján aktív terepi szociális munkát végeznek, amely bizalmi kapcsolatokat épít a helyi lakosokkal. Emellett sporteszközöket és programokat, pályaorientációs és felnőttképzési lehetőségeket, családmentorálást és drogprevenciót is biztosítanak, reagálva a helyi dizájner drogok megjelenésére és a droghasználat problémájára. A program az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) forrásaiból valósul meg.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Boldván is több szociális fejlesztés történt. Több mint 300 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból valósult meg a „Helyi identitás és kohézió erősítése Edelény és térségében” című program, amelynek egyik kulcsszereplője Boldva községe volt. A projekt célja a társadalmi leszakadás mérséklése és a közösségi kapcsolatok megerősítése volt, különösen olyan térségekben, ahol a generációkon átívelő hátrányos helyzet mindennapos valóság.
Boldva aktív részese volt a programnak, amely 18 településen zajlott, több mint 17 ezer lakos bevonásával. A helyiek képzéseken, workshopokon és közösségi fórumokon vettek részt, ahol együtt dolgozták ki a helyi cselekvési terveket. A cél olyan témák közös megvitatása volt, mint a fiatalok elvándorlásának megállítása, a közösségi élet újraindítása és a helyben maradás ösztönzése.
A program keretében kiemelt figyelmet kapott a társadalmi elszigeteltség csökkentése és az intézményekbe vetett bizalom megerősítése. Helyi önkéntes programokat indítottak, civil szervezeteket és az önkormányzatot közös munkába vonták, sőt az egyházak is aktív szereplőkké váltak. A programnak köszönhetően megújult a templom melletti központi tér, a mini sétány rendezett és gondozott lett. A közös gondolkodás és együttműködés új lendületet adott a helyi közösségi életnek.
Új munkahelyek, jobb munkakörülmények: térségfejlesztés kézzelfogható eredményekkel
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a foglalkoztatás bővítése és a humán szolgáltatások színvonalának emelése érdekében. Az uniós támogatással megvalósuló projektek nem csupán új munkahelyeket teremtettek, hanem hozzájárultak a helyi közösségek megerősítéséhez, a társadalmi felzárkózás előmozdításához és a munkavállalók mindennapi körülményeinek javításához is.
A „Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések” című projekt több mint 7,4 milliárd forint uniós támogatásból valósult meg a Széchenyi Terv Plusz keretében, a TOP+ programnak köszönhetően 2021 és 2023 között, azzal a céllal, hogy érdemben javítsa a térség rendkívül rossz foglalkoztatási mutatóit. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat és a Kormányhivatal közös programja kézzelfogható eredményeket hozott: több mint ezer új munkahely jött létre, számos hátrányos helyzetű munkavállaló kapott célzott támogatást, képzési lehetőséget, bértámogatást vagy munkaerőpiaci szolgáltatást.
A program célja nemcsak a munkahelyteremtés volt, hanem a meglévők megtartása is, különös figyelemmel a fiatalok helyben tartására, a munkaerő elvándorlásának lassítására, valamint a térségi gazdasági szereplők közötti együttműködés erősítésére. A projekt eredményeként a munkanélküliek száma csökkent, a pályakezdő álláskeresők száma például 20%-kal mérséklődött.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen is több humán fejlesztés valósult meg. Encsen az „Egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése” című uniós pályázat keretében több mint 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból korszerűsítik a helyi PAX Hálózatfejlesztő Gondozási Központot. A beruházás az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg, és két helyszínt érint: egy új épület létesül a Petőfi utcában, míg a Május 1. úti telephelyen a meglévő épületet korszerűsítik.
A projekt célja a dolgozók munkakörülményeinek javítása és az ellátás színvonalának emelése különféle szociális szolgáltatások terén, mint a házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti ellátás. Az egyik legfontosabb fejlesztési elem az eszközbeszerzés volt: a központ gépjárművel, két hagyományos és nyolc elektromos kerékpárral bővül, melyek különösen a házi gondozás hatékonyságát segítik. Emellett informatikai eszközök, bútorok, irodai berendezések és egészségügyi felszerelések is érkeznek az intézménybe, ezzel technológiai szinten is korszerűbbé téve az ellátást.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
