Szerző: Bakos András
Vaddohány (selyemkóró; asclepias syriaca) tekintetében nagyon jól áll a nyíradonyi tudományos és technológiai park, látni lehet a fotóinkon, amelyek július 31-én készültek. Ez a szívós, karógyökere révén szárazságban, rossz talajon is viruló növény Magyarországon invazívnak számít. Elvileg irtani kellene, mert nagyon agresszíven terjeszkedik mindenfelé, viszont jó években jó mézelő is, szeretik a méhészek.
Ez a nyíradonyi mező most az ország egyik legdrágább méhlegelője.
A 471-es útról Debrecenből Nyíradony felé menet, a kisváros előtt jobbra fordulva nagyon szép, széles út tárja föl a tudományos és technológiai parkot. Amíg tart – a vége homokos földútra csatlakozik a mező végén –, az egyik oldalán lámpaoszlopok állnak. Itt öt évvel ezelőtt 774 millió 27 ezer 516 forintból, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pénzéből alakította ki a száz százalékos vissza nem térítendő támogatás nyertese, a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft. az „ipari, üzleti infrastruktúrát”. A beruházás „kiemelt célja megfelelő helyszínt teremteni a betelepülő vállalkozások számára, melyek így gazdaságélénkítő hatást gyakorolhatnak a térségre”. A kft.-nek a helyi önkormányzat volt a konzorciumi partnere. 42 hektáron épült bekötőút hat méter szélességben, 1800 méter hosszan, és mellette tolózárakkal szakaszolható ivóvíz-gerincvezeték törésbiztos tűzcsapokkal – többnek a tetejéből darazsak repültek ki –, szennyvízcsatorna-hálózat átemelővel, két szivattyúval, saját tűzivíz-rendszer 400 köbméteres, HDPE-fólia szigetelésű tározóval, és hozzá gerincvezeték, nyomásfokozó telep. A közvilágítás földkábelen kapja az áramot. Van nagyfeszültségű áram- és távközlési hálózat is. E hálózathoz tartozhatnak azok az oszlopok, amelyeken napelemtáblák, dobozok, kamerák vannak. Az egyik doboz ajtaja tárva-nyitva, mintha kiszedtek volna belőle valamit, fölötte a napelemtábla kerete üres. A kft. az uniótól arra is kapott pénzt, hogy traktort vegyen megfelelő adapterekkel a terület karbantartására, amíg nem települnek be erre a mezőre vállalkozások.
A zöld mezős ipari parkok így születnek Magyarországon máshol is: elkészülnek a közművek, aztán jönnek – előbb vagy utóbb – a vállalkozások, amelyek beépítik, belakják és élénkítik a gazdaságot. A nyíradonyi pályázati anyagból kiderül, „a megvalósítandó útfejlesztés, és a közműfejlesztések legnagyobb része a Vagyonkezelő Kft. és Nyíradony Város Önkormányzatának tulajdonában lévő területen valósul meg”, és a beruházáshoz az önkormányzat megvett 15, különböző helyrajzi számon szereplő földdarabot, hogy megfelelő szélességű legyen az út.
Ez is rávilágít arra a körülményre, amit a nyíradonyi önkormányzat tavaly hivatalba lépett új vezetése problémaként érzékel: ez a közpénz jelentős részben magántulajdonú területek mellé vezette el az ipari infrastruktúrát, amivel értékesebbé tette ezeket az ingatlanokat. Ha az adott telek tulajdonosa épít üzemet, az rendben van, de ha eladja, az ügylet nem az önkormányzatnak, hanem a tulajdonosoknak hoz hasznot. Az új vezetés szerint előbb meg kellett volna venni a park területét, és utána hozzáfogni a közművesítéshez.
Ám még az előző nyíradonyi vezetés idején, 2022-ben nyert a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft. egy újabb pályázaton, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz révén további 699 millió 999 ezer 999 forintot a közművesítés második ütemére. Ezt a munkát elvileg 2023 márciusában kellett volna elkezdeni, de legalább be kellene fejezni jövő áprilisra. A pénzt azonban várhatóan visszafizeti Nyíradony. Kádár Mihálytól, a képviselő-testület pénzügyi bizottságának külső tagjától tudjuk, hogy a projekt a feltételek szerint csakis teljes egészében önkormányzati tulajdonban lévő területen valósulhatna meg. Ehhez a városnak további területeket kellene vásárolnia, de erre most nincs pénz: az önkormányzatnak olykor a bérek kifizetése is gondot okoz.
A park nem teljesen üres, mert áll ott egy épület. Tervezője az Építészfórum.hu-n írta szabadkozva, eredetileg egy ligetes erdőbe álmodta meg a házat 2016-ban, de mire épülni kezdett 2020-ban, „új telket kapott, kikerült a szomszédos mezőre, a nagy semmibe. Alakja így viszonylatok nélkül, magányos szoborként érvényesül már.” Ez egy gyümölcsfeldolgozó üzem, a nyíradonyi Janta-Bau Kft. építtette félmilliárd forint uniós támogatásból. Bár ez egy építőiparral foglalkozó vállalat, nem maga fogott hozzá a munkához. Közbeszerzésen választotta ki a kivitelezőt, amely a T+C Company Kft. lett. A szintén helybeli vállalat egyik tulajdonosa Tasó János, a térség országgyűlési képviselőjének, Nyíradony korábbi, többször újraválasztott polgármesterének, Tasó Lászlónak az unokaöccse volt akkor, a másik tulajdonos Tasó János felesége, Czifra Erzsébet. A beruházásról írt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, 2022-ben, megemlítve, hogy a Janta-Bau Kft. is sorra nyeri az önkormányzati építési beruházásokat a választókerületben, viszont ő gyümölcsöt, feldolgozásra utaló jeleket nem látott, amikor ott járt.
A 444 tavaly arról írt, a mező közepén látható „parancsnoki űrhajó” körül minimális mozgás sincs, a T+C Companynak pedig, amely egy ideig milliárdos árbevételek mellett rendre „bámulatosan alacsony” nyereségeket produkált, ez az építkezés lett a sírba eresztő kötele. Felszámolási eljárás indult ellene a 2020-ban már 748 millió forintot kitevő adósságok miatt, és nyomoz a NAV is. Van kapcsolat a T+C Company és az ipari parkot uniós pályázata révén első körben közművesítő Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft. között, mert annak volt a pénzügyi vezetője a T+C Company társtulajdonosa, Czifra Erzsébet.
Tasó László országgyűlési képviselő viszont a helyi Fidesz-szervezet által kiadott lapban azt közölte, nyilván Tasó Jánossal kapcsolatban, hogy „a ravaszul összerakott hazugságokkal ellentétben a vérrokonommal sem voltam és vagyok üzleti kapcsolatban, akinek súlyos erkölcsi és anyagi károkozása megbocsáthatatlan.”
Autókat láttunk a gyümölcsfeldolgozó épületénél július utolsó napján. A helyi üzletekben pedig lehet kapni olyan ketchupot – flakonos és kisvödrös kiszerelésben is –, amelynek címkéjén az áll: gyártja és forgalmazza a Janta-Bau Kft., Nyíradony, Széchenyi utca 43., és 100 gramm ketchup elkészítéséhez 160 gramm paradicsomot használnak fel.
Kérdésünkre a Janta-Bau Kft. telefonszámán jelentkező férfihang – az újságíró bemutatkozását nem viszonozta – annyit mondott, a gyümölcsfeldolgozó működik, és eredeti profiljának megfelelően, ennél többet azonban nem szeretne közölni.
* A fotókon a tudományos és technológiai park útja, a szakaszolható ivóvíz-hálózat egyik tűzcsapja, a tűzivíz-tározó a hozzá tartozó szivattyútelep és a gyümölcsfeldolgozó látható.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
