Szerző: Malatinszky Dávid
A Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás miatt az EU jelentős forrásokat függesztett fel, amikhez a magyar kormány emiatt nem fér hozzá. A tét 20 milliárd euró, amelyből Magyarország tavaly decemberben 1 milliárdot már végérvényesen elvesztett.
Háború, harc, Brüsszel
Orbán Viktor miniszterelnök egyértelmű ultimátumot intézett Brüsszelhez: nem fogja megszavazni az Európai Unió 2028-2034-re szóló, 2 billió eurós költségvetését, amíg az Európai Unió fel nem oldja a Magyarország számára befagyasztott források blokkolását. A miniszterelnök erről a Tusnádfürdőn megrendezett, 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen beszélt. Orbán évek óta az ország EU Tanácsban meglévő vétójogát használja politikai eszközként, és most is ezt teszi, hiszen az EU hétéves költségvetésének elfogadásához minden tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. A magyar kormányfő korábban is előszeretettel használta a vétójogát az EU döntéseinek blokkolására. 2016 és 2022 között Magyarország az EU külpolitikai vétóinak 60%-áért volt felelős. 2023 végén Ukrajna 50 milliárd eurós támogatási csomagjának blokkolásával kényszerítette ki, hogy az EU feloldjon 10 milliárd euró befagyasztott forrást.
2025 júliusában Orbán az erdélyi Tusnádfürdőn tartott beszédében kijelentette, hogy a fennmaradó, még befagyasztott forrásokat,
„úgy hozzuk haza, hogy megvétózzuk a hét éves uniós költségvetést, ha nem kapjuk meg a pénzt.”
Úgyhogy a miniszterelnök részéről marad a már sokszor bevált recept és lényegében zsarolással tervezi kivarázsolni az uniós forrásokat az Európai Unió zsebéből.
Eurómilliárdok lógnak a levegőben
Az EU versus Magyarország vitában jelenleg is csaknem 20 milliárd eurónyi forrás van befagyasztva. Ráadásul 2024 végén Magyarország véglegesen elvesztett 1 milliárd eurót a befagyasztott összegekből, mivel az Európai Bizottság határozata szerint Budapest nem tudott megfelelő reformokat végrehajtani a korrupció visszaszorítása és a jogállamiság helyreállítása érdekében. Ez történelmi precedens, hiszen először fordult elő, hogy az EU véglegesen elvon pénzeket egy tagállamtól a finanszírozási szabályok megsértése miatt.
Kohéziós politika és a Trump-faktor
Míg Orbán fenyegetőzik, az EU többi tagállama zöld utat adott a kohéziós politika új prioritásainak, amelyek között a védelmi kiadásokra is komoly hangsúlyt fektetnek. Az új kohéziós politika keretében minden kifizetés a jogállamisághoz lesz kötve a következő költségvetési ciklusban. Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentette, hogy a Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek – amelyek a hétéves költségvetés legnagyobb tételét jelentik, 865 milliárd eurót – teljes mértékben függni fognak a jogállamisági kritériumoktól.
Magyarország gazdasági helyzete ráadásul nem látszik javulni. Bár a Moody’s hitelminősítő intézet június elején nem változtatott Magyarország adósbesorolásán, a magyar gazdaság stagnálása és az infláció közepette további EU-s források elvesztése súlyos csapást jelentene az ország költségvetésének.
Orbán Tusnádfürdői beszédében persze az USA-val való politika kapcsán is kifejtette a véleményét és továbbra is Donald Trump elnök elkötelezett híveként kritizálta az EU vezetését, amiért az szerinte kereskedelmi háborúba sodorja az európai országokat. A magyar miniszterelnök szerint:
„az EU jelenlegi vezetése mindig utolsóként köt megállapodásokat az Egyesült Államokkal, és mindig a legrosszabb alkukat”.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
