Szerző: Nagy Krisztina
A Földközi-tenger térségében 17 uniós együttműködési program segít, hogy Európa legnépszerűbb tengerpartjai zöldebbek és befogadóbbak legyenek. A projektek többsége a fenntartható turizmust támogatja, amely nemcsak a helyi közösségeknek fontos, hanem az Európai Bizottság 2024–2029-es célkitűzéseinek és az EU szomszédságpolitikájának megvalósításához is hozzájárul.
Turizmus: stratégiai ökoszisztéma a válaszúton
A turizmus az EU gazdaságának meghatározó ágazata: a becslések szerint a teljes gazdasági teljesítmény 5,1%-át adja, 2023-ban mintegy 764 milliárd euró bevételt termelt, és több mint 20 millió embernek biztosított munkát. Az ágazatot több mint 3,2 millió vállalkozás alkotja, amelyek döntő többsége (99%) kis- és mikrovállalkozás. A COVID–19 járvány okozta súlyos visszaesést követően a turizmus 2024-re újra magára talált, és történelmi csúcsot ért el. Ugyanakkor ma is komoly kihívásokkal küzd: az éghajlatváltozás, a környezet pusztulása, a túlzott turizmus, a helyi erőforrások túlhasználata, a növekvő költségek és a helyi közösségek aggodalmai mind akadályozzák fenntartható fejlődését.
Az EU ezért jelentős forrásokat fordít a fenntartható turizmust és környezetvédelmet támogató, határokon átnyúló és nemzetközi együttműködési programokra. A 2021–2027-es kohéziós politika keretében több mint 2 milliárd eurót különítettek el a Földközi-tenger térségében megvalósuló 17 Interreg program finanszírozására.
Interreg: együttműködés, diplomácia és stabilitás a turizmuson keresztül
A Földközi-tenger térségében a turizmus az olyan országok GDP-jének akár 25%-át is adja, mint Horvátország, Görögország, Olaszország vagy Spanyolország. Ebben a térségben az Interreg-projektek jóval többet jelentenek egyszerű beruházásoknál. Ezek a kezdeményezések az EU szomszédságpolitikájának motorjai, amelyek erősítik a kapcsolatokat az uniós tagállamok és a mediterrán térség partnerországai között.
Az Interreg rámutat arra, hogy a turizmus nem pusztán gazdasági tevékenység: lehet a diplomácia eszköze, a fiatalok bevonásának terepe, valamint a társadalmi és területi összetartozás erősítője. Emellett hozzájárul az EU és a régió országai – például Tunézia, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Izrael, Palesztina, Algéria és Törökország – közötti stratégiai együttműködéshez, különösen az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett területeken.
Konkrét példák is jól mutatják ezt: a NA-Tour4CChange projekt a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segíti turisztikai térségekben, új kormányzási modelleket és regionális stratégiákat próbálva ki uniós és EU-n kívüli part menti területeken. A Community4Tourism kezdeményezés a fenntartható idegenforgalom intézményi hátterét erősíti, és összehozza az Algériától Törökországig terjedő országok különböző szereplőit egy közös mediterrán jövőkép mentén. A Turisztikai eszköztár pedig gyakorlatias gyűjteményt kínál átadható eszközökből, irányítási keretekből és kreatív megoldásokból, amelyek segítik a mediterrán térség érdekelt feleit élénk, éghajlatérzékeny és társadalmilag befogadó turisztikai ágazatok kiépítésében.
Demográfiai kihívások és a part menti közösségek támogatása
A fenntartható turizmus csak akkor valósulhat meg, ha minden érintett – a helyi közösségek, a hatóságok, a vállalkozások és a civil szervezetek – aktívan részt vesz benne. A Földközi-tenger térségében számos Interreg-projekt kifejezetten azokat a vidéki, part menti és szigetlakó területeket célozza, ahol a népességfogyás komoly problémát jelent. A cél egyszerre a munkahelyteremtés, a fiatalok helyben tartása és a helyi gazdaság sokszínűbbé tétele.
Jó példa erre a TOURISMO-projekt is, amely digitális megoldásokkal küzd a túlzott turizmus ellen, vagy az Adriatic PorTLand, amely a határokon átnyúló part menti turizmust fejleszti. Ezek a kezdeményezések megmutatják, hogyan segít az Interreg-finanszírozás abban, hogy a régiók hatékonyabban reagáljanak a környezeti és társadalmi-gazdasági kihívásokra.
Ezeket az erőfeszítéseket erősíti a mediterrán multiprogram-mechanizmus (MMM), amely nyolc Interreg-programot fog össze. Ide tartozik többek között az Interreg Euro-Med, amely a mediterrán EU-tagállamokat kapcsolja össze, valamint az Interreg Next-Med, amelyben uniós és nem uniós országok egyaránt részt vesznek. Ezen kívül több kétoldalú együttműködés is ide tartozik. Az MMM egy alulról szerveződő kezdeményezés, amely jól kiegészíti az Európai Bizottság által indított, felülről irányított Med Lab programot. Utóbbi célja, hogy a mediterrán térség 17 Interreg-programja és más uniós alapok között elősegítse a tudásmegosztást és az együttműködést.
Az MMM fenntartható turisztikai gyakorlatokra irányuló kezdeményezései közvetlenül kapcsolódnak az Európai Bizottság 2024–2029 közötti időszakra meghatározott prioritásához, a „Jólét és versenyképesség” célkitűzéshez. Emellett szorosan illeszkednek a készülő európai fenntartható turizmusstratégiához.
A Mediterrán térség szerepe a párbeszéd és a stratégiai fellépések erősítésében
2024 júniusában több mint 200 érintett szereplő – köztük programhatóságok, 60 kohéziós támogatásban részesülő projekt képviselői, bizottsági tisztviselők, ifjúsági delegáltak és turisztikai szakértők – találkozott a horvátországi Splitben, a mediterrán multiprogram-mechanizmus keretében szervezett „Tartós ösvények – Együttműködés a fenntartható turizmusért a Földközi-tenger térségében” című konferencián.
A rendezvényen öt tematikus workshop zajlott, amelyek a közös irányítás, a zöld átállás, a társadalmi befogadás, az akadálymentes turizmus és az innováció kérdéseit vizsgálták a mediterrán turizmus jövője szempontjából. A résztvevők egyhangúlag kiemelték: a különböző Interreg-programok projektjei és kedvezményezettjei közötti szorosabb együttműködés kulcsfontosságú, és további intézkedéseket igényel.
A mediterrán térségben zajló együttműködés ereje abban rejlik, hogy alulról építkező, részvételen alapuló folyamatként működik. A cél, hogy a program hosszú távon is kézzelfogható eredményeket hozzon, és biztosítsa a felelősségvállalást minden szinten.
(Forrás: https://ec.europa.eu)
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
