Szerző: Babos Attila
Pécs lett az első magyar város, amely Európa Kulturális Fővárosává válhatott. A 2010-es évre több tízmilliárd forint fejlesztési forrás érkezett, s ha késésekkel és módosításokkal is, de sikerült a nagy építési projekteket befejezni, amelyekhez az Európai Unió adott támogatást. Kulturális és turisztikai infrastruktúráját, ha kisebb mértékben is, de ezt követően is, más pályázatok segítségével tudta fejleszteni Pécs. E sorba illeszkedik az alábbiakban részletezett fontos turisztikai fejlesztés, amely Pécs világörökségi zónáját érintette, s annak megvalósítását az EU kohéziós forrásai segítették. A pécsi ókeresztény sírkamrákat és mauzóleumot és környezetét érintő nettó 900 milliós fejlesztéseknek köszönhetően a látogatók a római kori Pécsről is felvértezhetik magukat tudással vagy szerezhetnek róla benyomásokat, modern eszközök segítségével.
Az elmúlt években és bő másfél évtizedben számos pályázat keretében fejlesztette turisztikai infrastruktúráját Pécs, mindezt annak érdekében, hogy a város turizmusban és kulturális iparban meglévő lehetőségeit minél jobban kihasználhassa.
A cél az volt, hogy Pécs az ország és a régió legkiemelkedőbb kulturális turisztikai célpontja lehessen, valamint a város növelni tudja a saját bevételeit az idegenforgalmon és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül.
Pécs nemcsak arról híres, hogy itt már a rómaiak korában is lakott és fontos település volt (Sopianae), vagy hogy itt épített és futtatott fel Európa-szerte híres porcelángyárat a Zsolnay-család, hogy készült Pécsen a Littke-családnak köszönhetően pezsgő, lett híres a pécsi kesztyű, amit sikerült a legújabb korba is átmenteni és örökíteni, vagy hogy ma is működik Pécsen orgonamanufaktúra, amely pedig az ugyancsak a 19- században, az Angster-család által alapított orgona- és harmoniumgyár örökségére és hagyományaira épül, hanem arról is, hogy Pécs elnyerte az UNESCO Béke-díjat és az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította a történelmi belváros egyik zónáját, ahol ókeresztény sírkamrákat tártak fel és tettek látogathatóvá.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága Pécs (Sopianae) ókeresztény temetőjét 2000 decemberében vette fel a Világörökség Jegyzékbe, a kulturális örökség kategóriában. A Hétkaréjos Temetői Kápolna, a különleges föld alatti, IV. századi sírkamrák gyakorlatilag az átadás és a múzeum megnyitása után azonnal Pécs egyik legjelentősebb turisztikai attrakciójává váltak.
A világörökségi gondnok feladatát ma a többek között a Zsolnay Kulturális Negyedet is működtető Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. látja el. Ők készítették el a világörökségi területre vonatkozó Kezelési Tervet, amelyben részletesen összegezték, hogy mely síremlékek esetében, milyen beavatkozás szükséges (pl. látogathatóvá tétel, restaurálás stb.). A Kezelési Terv azért különösen fontos mert az, és az abban megfogalmazott elvárások teljesítése a feltétele a világörökségi cím hosszútávú meglétének.
Pécs ezért néhány éve pályázatot nyújtott be a Pénzügyminisztérium által nyilvánosan meghirdetett „Világörökségi helyszínek fejlesztése” tárgyú európai uniós (GINOP-os) kiírásra, amelyet 2017-ben nyújtottak be, 2018.ban hirdették ki győztesnek, 2019-ben indultak a közbeszerzési kiírások, s 2023. év végén zárták le a pályázatot.
Az Európai Unió kohéziós forrásaiból származó pénzügyi támogatás nettó 900 millió forint volt, és nem igényelt a pályázók részéről önerőt, így a fejlesztések összességét uniós közpénzből fizették ki.
A pályázat olyan feladatokra és fejlesztésekre biztosított forrást, mint meglévő attrakciók jelentős mértékű fejlesztése (Pécs esetében ez a Cella Septichora és az Ókeresztény Mauzóleum); a feltárt, de be nem mutatott sírkamrák (Apáca utca 8.) látogathatóvá tétele, vagy éppen a kezelési tervben rögzített restaurálási feladatok elvégzése.
Lejjebb még részletesen is kifejtjük, hogy mit tartalmazott a pályázat, mit valósítottak meg, de most álljon itt Hummel Márk válasza. Azt kérdeztük tőle, hogy hozott-e, s ha igen, milyen eredményeket az eltelt viszonylagosan rövid idő alatt a szóban forgó nagy pályázat, mit tudtak a célokból megvalósítani.
A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője azzal kezdte, hogy 2023 novemberére teljesültek a kitűzött célok, így a pécsi világörökségi terület műemléki megújulása, a látogatás, megismerés módszereinek fejlesztése, új interpretációs és látogatómenedzsment eszközök alkalmazása, olyan technmikai megoldások megvalósítása, amely az attrakciót turisztikai élményelemmé fejlesztik, de mindezek mellett interaktív bemutatási formákat is kialakítottak.
Az ügyvezető a látogatottság növekedéséről is be tudott számolni, az UNESCO világörökségi helyszínek látogatottsága kiemelkedően nőtt 2024-ben, összesen 67 400 fő kereste fel Pécs ókeresztény emlékeit, ami a valaha volt legmagasabb látogatószámot jelentette. A siker egyértelműen a 2023-ban lezárult „Világörökségi Negyed” fejlesztési projekt eredményeit igazolja Hummel Márk szerint. Ennek sikeres pályázatnak köszönhetően modern interaktív attrakciók, mobilapplikációk, filmek és játékok gazdagítják a látogatói élményt.
A garantált tárlatvezetések továbbra is népszerűek voltak, mintegy 2000 fő vett részt ezeken. A legkedveltebbek a pécsi pezsgőpincével közös Föld alatti Pécs elnevezésű séta, illetve a Cella Septichora éjszakai fejlámpás tárlatvezetései voltak. Emellett 100 csoport külön tárlatvezetést igényelt a Cella Septichorában. 2024-ben kiemelkedően nőtt az ún. „hajós csoportok” száma, általuk mintegy tizenkétezer fő, főleg amerikai látogató érkezett a Cella Septichora Látogatóközpontba. A jegyet váltó hazai turisták mellett egyre több külföldi vendég érkezik a világörökségi helyszínekre, főként az USA-ból, Németországból, Horvátországból és Franciaországból.
Örökségpedagógiai foglalkozásokon mintegy 1500 gyermek ismerkedett meg Sopianae ókori világával és nagyjából 800 fő vett részt a Középkori Egyetemen tartott programokon. Örökségpedagógiai programjukat az a cél vezérli, hogy a diákok interaktívan, szórakozva, a helyszínt önállóan bejárva és felfedezve ismerjék meg annak történelmi jelentőségét, kapjanak egy átfogó képet az ókori és középkori Pécsről, ébredjenek rá a történelem folytonosságára, ezáltal az örökségvédelem fontosságára, hogy miért is olyan fontos megőrizni ezeket a páratlan jelentőségű emlékeket az utókor számára.
Fejlesztették emellett a partneri kapcsolatokat is. A megújult Cella Septichora Látogatóközpontot és az Apáca utcai síremlékeket nyílt napok keretében mutatták be partnereiknek. A Pécsi Egyházmegye turisztikai munkatársai számára pedig márciusban mutatták be újdonságaikat. A projektből készült újdonságokra, közös társasjátékozásra, VR szemüveg kipróbálásra hívták meg a Cella Septichora Látogatóközpontba a város idegenvezetőit 2 alkalommal is a szezon elején.
2024-ben átogatókutatást végeztek a helyszíneikre érkezők körében. Összesen 429 fő adott választ, a felmérés főszezonban, június 20. és október 31. között zajlott, digitális kérdőívekkel, helyszíni kitöltéssel. A kutatás eredményei egyértelműen igazolták, hogy a látogatóik nagyon elégedettek a helyszínek kínálatával, interaktivitásával és a pécsi világörkökségi helyszíneken dolgozó kollégáik munkájának színvonalával és nyelvtudásukkal.
Hummel Márt beszélt az üzemeltetésről is a Szabad Pécsnek, elmondva, hogy a korábbi fejlesztések eredményeképpen jelentősen csökkent az üzemeltetési problémák száma a világörökségi helyszíneken. A fűtés és a hűtés korszerűsítése, valamint a sírkamrák hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása jól működik a pályázatban megvalósított infrastrukturális beruházásnak köszönhetően, ugyanis korábban voltak beázások, de ezek megszüntetésével a műemlék védelme biztosítva van, közölte végül az ügyvezető.
Hogy mindezek megvalósulhattak, abben oroszlánrésze van annak, hogy a fentiek érdekében a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. a Pécsi Városfejlesztési NZrt. bevonásával fejlesztési koncepciót dolgozott ki. A fejlesztés elemei közé tartozott a 2006-ban átadott Cella Septichora Látogatóközpont. A turisztikai igényeknek megfelelően a látogatóközpontot keleti irányba bővítették, s így e fejlesztés eredményeképpen mintegy 200 m2 nagyságú új kiállító és foglalkozótér jött létre, ahol helyet kapott a pályázat kötelező eleme, a Múzeumi Shop, valamint egy múzeumpedagógiai foglalkoztató tér. A bővítéssel megtekinthetővé vált két feltárt, ám korábban visszatemetett sírkamra.
Az idegenforgalmi igények kielégítése érdekében a teljes látogatóközpont vonatkozásában fejlesztették az interaktív tartalmakat, az élményt fokozó elemeket, így pl. 3D mozit, video mappingot, virtuális időkapszula játékot vezettek be.
És persze fontosak voltak az üzemeltetési igények is, amelyeket ugyancsak figyelembe vettek a fejlesztés során. A Zsolnay Örökségkezelő NKft. a gépészeti, villany rendszer megújítására, valamint a beázások megszüntetését célzó munkálatok elvégzését kérte a pályázati források segítségével. A gépészeti rendszert úgy alakították ki ennek során, hogy a kiemelkedő egyetemes értékek védelme hosszú távon megvalósulhasson.
A régészeti igények az értékek védelme mellett a Kezelési Tervben előírt restaurálási munkák elvégzésével lettek teljesítve.
A Cella Septichora közelében, ugyancsak a világörökségi zónában lévő Ókeresztény Mauzóleum esetében kiemelt cél volt, hogy az egyedülálló emlék vonzóbbá váljon a turisták számára. Ennek érdekében az interaktív fejlesztések mellett megvalósult a fogadóépületének fejlesztése, valamint a déli támfal elbontása és a műemlék Szent István tér felöli megnyitása.
Az Ókeresztény Mauzóleum külső és belső felújítását követően egy színvonalas, fedett információs- és fogadótérbe érkeznek a látogatók, ahol jegyváltásra és ajándékvásárlásra van lehetőségük, valamint innen jutnak le a föld alatti sírkamrához. Itt többek között 1600 éves, hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág, valamint több különleges falfestmény, például Ádám és Éva bűnbeesésének freskója várja őket. Az új, 66 m2-es alapterületű fogadóteret a levezető lépcső köré alakították ki, amely a meglévő védőépület minimális bontásával járt.
Az épület ötvözi a tradíciót és a modern építészetet, a keleti oldalfal kőburkolatán több mint 200 darab lyukat fúrtak, amelyekbe teljesen átlátszó plexi rudakat helyeztek el, s ezeknek köszönhetően napközben a belső térbe természetes fény szűrődik, éjszaka kívülről ad egyedi hangulatot az épületnek. A lapostető modern burkolata mellett üvegtetőt is kialakítottak, amelyből szép kilátás nyílik a Pécsi Székesegyházra is. Az Ókeresztény Mauzóleum, mint turisztikai attrakció vonzerejét növeli továbbá az is, hogy a létesítmény multimédiás élménnyel is bővült, hiszen egy, a mauzóleum történetét bemutató animációs film készült, amelyet folyamatosan kivetítenek a látogatóknak.
Az Apáca utca 8. szám alatt található sírkamrák a két tér egybenyitásával váltak látogathatóvá. A fejlesztés a látogathatóvá tételen túl interaktív elemeket is tartalmazott.
A pályázat konzorciumi formában valósul meg, a főkedvezményezett a Zsolnay Örökségkezelő NKft. volt, rajtuk kívül Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vettek részt a megvalósításban.
(Forrás: Szabad Pécs)
