Szerző: Puskás Panni
Összesen tizenkilenc intézmény és több mint kétezer gyerek bevonásával valósult meg az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával a Harlekin Bábszínház két művészetközpontú oktatási programja, a Mese! Zene! Báb! és a NépmesePont. A két hatalmas projektet nagyban megnehezítették a koronavírus-járvány okozta lezárások.
A lezárások időszaka természetesen egyetlen oktatási vagy művészeti intézménynek sem jött jól (meg nyilván senki másnak sem), de egy 2018-tól 2021-ig tervezett program számára, amely alapvetően a jelenléten és az iskolás, valamint óvodás gyerekekkel való közös munkán alapult, kifejezetten nagy kihívást jelentett. Ez az oka annak, hogy a két pályázat közül csak az egyiket sikerült eddig lezárni, a másik épp csak most jutott el a lezárási szakaszba, és ha ezen túljut, akkor kezdődhet a fenntartási időszak (amely az eredeti három év helyett a csúszás miatt csak egy év lesz). De kezdjük az egyszerűbbel, a lezárt pályázattal!
A Mese! Zene! Báb! egy alapvetően kisiskolásokat célzó program volt, amelyre 25.350.000 forintot nyert el a bábszínház a Kohéziós Alap pályázatán. Az intézmény tizenkét partnerintézménnyel dolgozott együtt, és a környező települések diákjait igyekezett elsősorban megszólítani. A társulat tagjai szinte egytől egyig részt vettek a programban, és nemcsak a művészek, hanem a bábkészítő műhely munkatársai is. Szűcs Réka, aki 2023-ban lett a bábszínház igazgatója, a következőket mondta: „Színészként én is részt vettem a programban, és azt kell, hogy mondjam, nagyon szerencsés helyzetben van a színházunk, ugyanis legtöbben nemcsak színészek vagyunk, hanem rendelkezünk pedagógiai végzettséggel is. A csapatok úgy lettek beosztva, hogy mindegyikre jutott legalább egy pedagógiai tapasztalattal rendelkező színész, ami nagyban megkönnyítette a munkát, hiszen sok esetben a drámapedagógia eszköztárát használtuk.”
És hogy mi történt ezeken a foglalkozásokon? Az alapot a drámapedagógia szolgáltatta, de – mivel a Harlekin Bábszínház társulatában remek zenés bábszínészek vannak – adódott, hogy a foglalkozásokon megjelenjen a zene és természetesen a báb is. A játékos ritmusfejlesztés, a bábkészítés és a bábmozgatás is fontos részét képezte a foglalkozásoknak, amelyeket az életkori sajátosságok alapján alakított ki a csapat. Minden egyes programnak volt óvodás és kisiskolás változata, a legfőbb célok pedig ezeken keresztül a személyiségformálás, az önkifejezésre való képesség és az empátia fejlesztése volt.
A foglalkozások többnyire az iskolában történtek, ám voltak olyan alkalmak is, amikor a diákok jöttek a bábszínházba. A Gyere a kulisszák mögé! című program a színház hátterét, működését tette láthatóvá a gyerekek számára, illetve bepillantást nyerhettek a bábkészítő műhely munkájába is, egy műhelyfoglalkozás keretében saját bábokat készíthettek maguknak.
„Rengeteg céltémánk volt a projekten belül, de azt hiszem, az a része volt a legfontosabb, hogy felhívjuk a figyelmet a szellemi értékeinkre, és ezáltal kineveljük azt az új generációt, amely természetesnek veszi később, hogy felkeressen egy színházat vagy más kulturális intézményt. A programban résztvevő diákok olyan többlettudással gazdagodhattak, amely nemcsak a tantervben szereplő tananyag elsajátításához segítette őket hozzá, hanem az alapműveltség szélesítéséhez és a személyiségük fejlődéséhez, az önkifejezéshez. Nagy sikernek tartjuk, hogy olyan visszajelzéseket is kaptunk pedagógusoktól, melyek szerint az általunk vitt drámajátékok a megszokottól eltérőn nyitották meg a gyerekeket – olyanok, akik általában meg sem szoktak szólalni, aktívan vettek részt ezeken a foglalkozásokon” – mondta el Szűcs Réka, mikor a program hatásairól kérdeztem.
A másik, és jelenleg még le nem zárult pályázat a NépmesePont elnevezést kapta. Ennek fókuszában az anyanyelvi kompetenciafejlesztés és népi kultúrához, hagyományokhoz való kapcsolódás állt, kifejezetten a helyi és a környékbeli tájegységek népmesekincsére fókuszálva. Erre a programra 79.970.000 forintot nyert a Harlekin Bábszínház. E pályázatnak egy részét sikerült a járvány alatt online teljesíteni, de természetesen az egészet lehetetlen lett volna – hiszen a foglalkozások többsége a jelenlétre épült. A NépmesePont széles programpalettát vonultatott fel a partnerintézmények számára, amelyben az óvodástól a középiskolás korosztályig mindenféle csoport talált megfelelőt. Volt népmesemondó verseny, népmesetábor, hagyományos kézműves foglalkozások, és Vasárnapi Meseház, amely utóbbi kifejezetten a családokat célozta meg.
A programban együttműködő partner volt a Hagyományok Háza is, amely pedagógus végzettséggel rendelkező szakembereket képzett ki hagyományos mesemondóvá. És bár a NépmesePontnál is tartottak időnként foglalkozásokat a színészek, itt a legtöbb foglalkozást az a két képzett drámapedagógus vitte, akiket a színház külön erre a projektre szerződtetett.
Ahogy a Mese! Zene! Báb! esetében, úgy itt is inkább a színház ment az iskolákhoz, és nem fordítva. Jóllehet a NépmesePont egy, a színházban berendezett teret jelentett, amely még mindig megvan, és ahol a színházba érkezve egy úgynevezett Népmesei Óriás Társasjátékkal játszhatnak a gyerekek, és megnézhetik, hogy is volt berendezve anno egy hagyományos parasztház. Izgalmas része volt a programnak, hogy a környékbeli, népi mesterségeket űző mesteremberek is meglátogatták az iskolákat – például a felsőtárkányi fazekasmester, aki fazekasságra tanította a diákokat.
A legtöbb foglalkozás azonban természetesen a mesemondást, a mesék értelmezését és a népmesekincs megismerését célozta, és ezáltal a gyerekek kompetenciáinak fejlesztését, amelyek nem csak a művészet, hanem az élet egyéb területein is kamatoztathatók.
Mindkét programnak fontos vállalása volt, hogy nagy számban jusson el hátrányos helyzetű települések oktatási intézményeibe. „Eger környékén sajnos sok a hátrányos helyzetű település, ahova csak ritkán, de az is lehet, hogy soha nem jutnak el kulturális programok. Ezért gondoltuk rendkívül fontosnak, hogy felvegyük a kapcsolatot az itteni óvodákkal, iskolákkal” – mondta el Hollik Mónika, a NépmesePont projektkoordinátora. A Mese! Zene! Báb! című program résztvevőinek körülbelül 40%-a, a NépmesePont résztvevőinek körülbelül 60%-a volt hátrányos helyzetű gyermek/fiatal.
Szerkesztette: Csáki Judit
(Forrás: Revizor Online)
