Szerző: Hollósi Zsolt
Önerőből nem lett volna rá pénzük, ezért nagy lehetőséget jelentett a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. számára, hogy az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ Széchenyi termében mobil rendszerű kamaraszínházi teret alakíthatott ki, ami kompromisszumok nélkül alkalmas kamara-, ifjúsági és gyermekszínházi előadások megtartására is.
„A Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központot 2001/2002-ben több mint 1,55 milliárd forint (plusz áfa) költséggel, önkormányzati, Phare CBC-, Széchenyi-tervi, állami támogatásból és hitelből újították fel. Költségvetésében önkormányzati és állami feladat támogatások, pályázati források is szerepelnek. Kulturális és közművelődési feladatokra körülbelül 30 millió forint áll rendelkezésre, kamaraszínházi tevékenységére újabb 30 millió évente. Bevételi kötelezettsége a tulajdonos önkormányzat felé van az elfogadott éves üzleti terv szerint. Évente húsz-huszonötezer látogató vesz részt a kulturális, a színházi és a közművelődési programokon. Az intézmény alapterülete mintegy hétezer négyzetméter” – jellemezte épp húsz éve a megyei napilap, a Kisalföld a leghűségesebb város kulturális központját. Az 1873-ban átadott, eklektikus stílusú épület eredetileg városi kaszinó volt, olyan világnagyságok is koncerteztek termeiben, mint Goldmark Károly, Liszt Ferenc vagy Bartók Béla. Ma is Sopron legfontosabb kulturális centruma, egyben az Európai Unió Kohéziós Alapjából mobil rendszerű kamaraszínházi tér kialakítására mintegy 25 millió forintot elnyert Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. székhelye is. A 2020 második félévében elszámolással lezárult uniós pályázat célja az volt, hogy lehetővé váljon kamaraszínházi előadások megtartása, ifjúsági és gyermekszínházi előadások lebonyolítása a központ Széchenyi termében.
A Soproni Petőfi Színház a pályázatot megelőző évadokban olyan sikeres kamaraszínházi előadásokat állított színpadra, mint az Őszi szonáta vagy a naplórészletekből, Petőfi-versekből összeállított Mindörökké Júlia. Mivel a teátrum nem rendelkezett kamara-előadásokhoz alkalmas játszóhellyel, ezeket a bemutatókat a Széchenyi teremben tartották, ahol évente több alkalommal a legkisebbeknek rendezett produkciókat is bemutatták. A terem technikai adottságai azonban nem voltak megfelelőek. Az előadásokat ideiglenesen összeállított, 100-120 főre berendezett nézőtér előtt, magasított színpad nélkül játszották. A függönyrendszer kiépítésének lehetősége erősen korlátozott volt, mert nem állt rendelkezésre tartórendszer. A világítási tartószerkezetek sem voltak megfelelőek, kialakításuk során ugyanis nem volt szempont, hogy a színházi előadások állandóan változó világítási igényeit is kiszolgálják. A kohéziós pályázat által biztosított források felhasználásával olyan mobil rendszerű tartószerkezetet állítottak fel, amely ezeket a hiányosságokat kiküszöböli. Használatával korszerű, kompromisszumok nélküli műszaki megoldásokat alkalmazhatnak. A tartószerkezet stabilitása, teherbírása lehetővé teszi, hogy az átkötőkkel kiegészített hídrendszeren elhelyezhetőek a színpadi megvilágítást biztosító reflektorok, a hangrendszer egyes elemei és a mindezek takarását biztosító függönyrendszer. Könnyen bontható, így a színházi évadon kívül a terem eredeti funkciójában is használható.
A projekt sikeresen megvalósult. Amikor Sopronba kerültem színigazgatónak, egy kamaraszínházi és egy nagyszínházi bérletet kínáltak a közönségnek. Azt az energiát, amit a színház beletesz egy kamaraszínházi előadásba, a nézők korlátozott száma miatt vidéki közegben nehezebb jól hasznosítani. Ezért ötvöztük a két bérletet: minden bérletvásárló eleve olyan kombinált bérletet kapott, ami nagyszínházi és kamaraszínházi előadásokat is tartalmazott. A kamaraszínházban így negyven fölötti előadásszámot tudtunk produkálni, hiszen az összes bérletes nézőszám osztódott el a 110 fős kamaraszínházi nézőtérre. Ezért nagy szükségünk volt arra, hogy a Széchenyi teremben ki tudjuk építeni azt a kamaraszínházat, ahol kisebb vagy nagyobb színpadi méretet is lehetséges kialakítani. Attól függően, hogy mit igényelt az adott előadás, mobilan tudtuk kialakítani a játékteret – mondja Pataki András, a Soproni Petőfi Színház korábbi igazgatója, aki a kulturális központot működtető nonprofit céget is vezette. A 2022 nyarától rövid ideig a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkáraként dolgozó, majd pályáját az Újszínház főrendezőjeként folytató szakember úgy emlékszik, például Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényének színpadi változata is nagy sikert aratott ott.
Egy egész kastélybelsőt építettünk be, szerintem ámulatba ejtően szép volt. Amikor szűkebb előadást hoztunk létre, amit körbe kellett ülniük a nézőknek, azt is meg tudtuk ebben a teremben csinálni. Szakmai indoka volt tehát annak, hogy egy mobil színházi variációkra képes feltételrendszert hozzunk létre, és ne koszlott dobogókat rakosgassunk ide-oda, ami ráadásul balesetvédelmi szempontból sem lett volna már megfelelő. A projekt így egy rendes, korszerű fejlesztés volt. Nekünk szinte élet-halál kérdést jelentett, mert azt eredményezte, hogy később jelentősebb kompromisszumok nélkül is működő kamaraszínházi projektet tudtunk úgy megálmodni, hogy annak szakmai szempontból is volt értelme – hangsúlyozza Pataki András.
Az uniós pályázat nagyon fontos volt. A soproni színházat öt évig igazgattam, majd a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.-vel párhuzamosan is évekig vezettem, és abban az időszakban próbáltunk minden pályázati lehetőséget megragadni, mert rá is szorultunk. A Covid idején talán az egyetlen intézmény voltunk, melynek anyagi érdeksérelem nélkül sikerült a teljes munkavállalói körét megtartania. Ezt is pályázatokból tudtuk megoldani, máskülönben nem sikerült volna. Azért is volt nagy jelentősége az uniós pályázatnak, mert a mobil kamaraszínházi tér kialakítását biztosan nem tudtuk volna már önerőből megcsinálni. Nagyon be voltak osztva a pénzeink. Eredményességünk hátterében legnagyobb részben épp a pályázati sikereink álltak, a fejlesztéseket kizárólag ilyen forrásokból valósítottuk meg. Olyan színházi előadások, amelyek simán lemehettek volna akár zenei alapra is, nálunk 90 százalék fölött élő zenével szólaltak meg. Mindezt a pályázatok tették lehetővé, nélkülük partra vetett hal lettünk volna.
A kialakított mobil rendszernek köszönhetően a kamaratérben zajló előadások mellett a Széchenyi terem eredeti funkciójában is használható, tehát továbbra is tarthatnak ott rendezvényeket, konferenciákat is. A színpaddal szemben felépített zárható vezérlőhelyiség biztosítja az értékes műszaki berendezések hatékony védelmét, ugyanakkor nem befolyásolja a terem használhatóságát – tudtuk meg Kóczán Pétertől, a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetőjétől, aki úgy fogalmazott, társaságuk tevékenységének folyamatos fejlesztéséhez, hatékonyabbá tételéhez jelentős mértékben hozzájárulnak a pályázati források, így a jövőben is élni kívánnak a pályázati lehetőségekkel.
(Forrás: Revizor Online)
