Szerző: Nagy Krisztina
Az Európai Unió egyik alapvető célja a tagállamok közötti fejlettségi különbségek csökkentése. Ennek érdekében jött létre a kohéziós politika, amelynek fő motorja a Kohéziós Alap, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Ezekből jelentős támogatási összegek érkeznek Magyarországra is, különösen a kevésbé fejlett régiókba.
Miközben a kormány gyakran kárhoztatja Brüsszelt és az Európai Uniót, azt ritkán hangsúlyozza, hogy különböző vidéki fejlesztések az unió támogatása nélkül nem jöhettek volna létre. Magyarország-szerte rengeteg olyan fejlesztés valósult meg az elmúlt években, amelyek túlnyomórészt, vagy akár 100%-ban a kohéziós forrásoknak köszönhetőek.
Miért jár jól Magyarország a kohéziós politikával?
Magyarország ebben a rendszerben a kohéziós politika egyik legnagyobb nyertese. Az ország több támogatást kap az uniós költségvetésből, mint amennyit befizet, és a támogatások összege egy elméleti számítás szerint a 2021–2027-es időszakban évente fejenként 1580 eurót tett volna ki. Ennek az összegnek a jelentős része azonban jelenleg zárolva van: az Európai Bizottság a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatos aggályokra hivatkozva több fejlesztési forrás kifizetését felfüggesztette. Ez tartós pénzügyi veszteséggel is fenyegetheti Magyarországot, amennyiben nem sikerülne megoldani a felvetett problémákat.
Az unió a 2021–2027-es időszakra tizenegy fejlesztéspolitikai prioritást határozott meg. Ezek közé tartozik az innováció és a kutatás-fejlesztés (K+F), a kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatása, a zöld átállás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az infrastruktúra- és közlekedésfejlesztés, a társadalmi befogadás és oktatás, valamint a közigazgatás modernizációja. A tagállamok szabadon választhatnak ezek közül prioritásokat, amelyekre saját fejlesztési programjaikban nagyobb hangsúlyt helyeznek. Magyarország eddig főként infrastrukturális fejlesztésekre és foglalkoztatási programokra költötte a támogatásokat, miközben a kutatás-fejlesztés, az innováció és a zöld projektek arányaiban kevesebb támogatást kaptak.
A jelenlegi ciklusban Magyarország hét fő operatív program mentén használja fel az uniós kohéziós forrásokat:
- GINOP+ – Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz: 2101,3 milliárd forint
- TOP+ – Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz: 1962,5 milliárd forint
- IKOP+ – Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz: 1559,7 milliárd forint
- KEHOP+ – Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz: 1552,1 milliárd forint
- EFOP+ – Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz: 1278,4 milliárd forint
- DIMOP+ – Digitális Megújulás Operatív Program Plusz: 732,3 milliárd forint
- VOP+ – Végrehajtás Operatív Program Plusz: 301,1 milliárd forint
Míg a közbeszédben gyakran esik szó a források körüli visszaélésekről és a pénz nem hatékony felhasználásáról, korrupciógyanús ügyletekről, vagy aránytalanul nagy összegekből létrejött kis fejlesztésekről: a bevett szófordulattal élve mutyizásról, ritkábban hallunk arról, amikor a pénz valóban jól hasznosul. Pedig az uniós támogatások sok esetben nagyon is hasznos, kézzelfogható eredményeket hoztak. Rengeteg vidéki beruházás egyáltalán nem valósulhatott volna meg ezek nélkül, hiszen ezek a támogatások legtöbb esetben 100%-ban lefedik a beruházások költségeit.
Nem csak stadionra megy a pénz: uniós forrásból felújított közutak, új kerékpárutak, új körforgalom
A kohéziós alap jelentős szerepet játszott Magyarország több településének fejlesztésében, számos közlekedési infrastrukturális beruházás valósult meg az elmúlt években ebből a forrásból. Több vidéki településen már régóta esedékes a földutak aszfaltozása, ám ez csak a kohéziós alap által biztosított több száz milliós támogatásokból valósulhatott meg. A támogatások révén a meglévő utak felújítására is sor került, új körforgalmakat hoztak létre, bicikliutakat építettek, és egyéb módon fejlesztették az infrastruktúrát.
Kazincbarcika városa például 2024-ben 200 millió forint EU-s támogatásból több mint 2,5 kilométernyi belterületi út szakaszt újított fel négy különböző városrészben. A fejlesztés célja város belterületén lévő rossz állapotú közutak korszerűsítése, a közlekedésbiztonság javítása, valamint a városrészek jobb megközelíthetősége volt. Az úthálózat felújítására irányuló pályázatot 2022-ben nyújtotta be az önkormányzat, év végére el is nyerte a támogatást. Az uniós támogatások nélkül Kazincbarcika önkormányzata nem tudta volna megoldani az úthálózat felújítását.
Kazincbarcika és Vadna között új kerékpárút is épült, amely jelentős előrelépést jelent mind a helyiek mindennapi közlekedésében, mind a térség turisztikai vonzerejének növelésében. A fejlesztés a Széchenyi 2020 program keretében, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) támogatásával, több mint 330 millió forint uniós forrásból valósult meg. A projekt célja az volt, hogy biztonságos, korszerű kerékpáros összeköttetést hozzanak létre Kazincbarcika és a népszerű Vadnai-tó környéke között. A fejlesztés során nemcsak új burkolat készült: kiépítették a megfelelő vízelvezető rendszereket, tájékoztató táblákat helyeztek ki, és a kerékpárosok biztonságát szolgáló forgalomtechnikai elemek is telepítésre kerültek. A beruházás nemcsak a sportolni vágyók, hanem a munkába járók számára is új lehetőségeket teremtett.
Vámospércs településén az utak 60%-a még mindig földút, hiába van több mint ötezer lakosa a városnak. 2024 végén azonban a TOP Plusz támogatás keretében 300 millió forint EU-s támogatásból megkezdődött több utca aszfaltozása, amelyekből már el is készült pár. Ezek a fejlesztések nem csak a közlekedést könnyítik, de életminőségbeli javulást is hoznak az itt lakóknak. Az önkormányzat tervezi további utcák szilárd burkolattal való ellátását, az útépítési projekt folytatására 106 millió forint áll még rendelkezésre a támogatásból. A városvezetés szerint az elmúlt évtizedekben csak minimális volt a fejlődés az útügyben, így a mostani fejlesztések valódi előrelépést jelentenek, és az uniós támogatás nélkül ez nem valósulhatott volna meg.
Hajdúsámsonban is már rég esedékes közúti fejlesztésekre került sor a kohéziós forrásoknak köszönhetően: nyolc utca szilárd burkolatot kap, több mint 345 millió forintnyi támogatásból a TOP Plusz program keretében. Ez jelentős javulást hoz a helyi közlekedésben és az életminőségben. A finanszírozás 83%-a uniós, 17%-a hazai, annak ellenére, hogy a helyi polgármester elsősorban a magyar kormánynak és az országgyűlési képviselőnek mondott köszönetet, az EU-s forrást kevésbé említette.
Miskolctapolcán is megújultak az utak a TOP Plusz program révén: 1,7 milliárd forintnyi uniós forrásból több mint 3 kilométernyi útszakaszt újítottak fel. A beruházás legfontosabb elemei közé tartozik a Miskolctapolcai út teljes rekonstrukciója, amely a belvárost köti össze a fürdővárossal –, valamint az Iglói út és több kisebb mellékutca korszerűsítése. Az útfelújítás során nemcsak új, tartós burkolat került le, de megújították a vízelvezető rendszereket, kialakítottak járdákat és elvégezték az útpadkarendezést is. A pályázat részeként a felújított szakaszokon külön kerékpársávok és bicikliutak épültek, ami a napi közlekedést és a turisztikai biciklis forgalmat is egyaránt kiszolgálja.
Siklóson is komplex beruházások történtek, a kulturális fejlesztések mellett közlekedésfejlesztési beruházások is megvalósulnak, ugyancsak a TOP Plusz keretén belül elnyert 300 millió forintból. A közlekedésbiztonság fokozása érdekében például egy új körforgalmi csomópontot alakítanak ki. A Gyűdi út – Felszabadulás utca – Harkányi út csomópontjában lesz a szűkített egysávos körforgalom, így a csuklós buszok és nyerges szerelvények áthaladásához is lesz elegendő hely. Ugyancsak a közlekedésbiztonság fokozása érdekében Máriagyűd nyugati részén forgalomlassító szigetet építenek, ami az előzőekhez hasonlóan lassítani fogja az áthaladási sebességet, egyben biztonságosabbá teszi Siklós belterületi közlekedését. A projekt közlekedésfejlesztési fejezetét még a nyár előtt tervezik elkezdeni, és 2026 elejéig tervezik befejezni. Az uniós támogatás 100%-os, azaz a siklósi önkormányzatnak nem kellett saját pénzügyi forrást biztosítania a fejlesztéshez.
Siklóson továbbá új kerékpárutak is épültek: 350 millió forintos uniós támogatást sikerült elnyerni egy majdnem 2,4 km hosszú külterületi kerékpárút kiépítésére, amelynek létrejöttét teljes mértékben a kohéziós alap tette lehetővé, ugyanis a szintén TOP Plusz program kereteiben megvalósított fejlesztés 100%-ban EU-s forrásból történt. Az út Máriagyűdöt köti össze Villánnyal, és amellett, hogy a helyiek közlekedését is könnyíti, illetve szabadidős lehetőségeket is biztosít, a turizmus szempontjából is jelentős, hiszen a borturizmus révén sokan látogatnak a környékre.
Hajdúböszörmény is két új kerékpárút építésével bővíti a fenntartható közlekedési infrastruktúrát 2,3 milliárd forint EU-s támogatással a TOP Plusz programból. Az egyik út a városból Debrecen-Józsa felé vezet majd, a másik pedig Hajdúdorog irányába, összekötve ezzel több jelentős települést biztonságos kerékpárúttal. A beruházás 83%-ban uniós, 17%-ban hazai finanszírozásból valósul meg, várható befejezési ideje 2026. A fejlesztés hozzájárul a környezetvédelemhez és a közlekedésbiztonsághoz, miközben a helyiek sport- és szabadidős igényeit is kiszolgálja.
Összességében tehát a kohéziós politika Magyarország számos térségében kézzelfogható eredményeket hoz agyarország számos térségében. Az uniós támogatások nélkül ma is sok vidéki település földutakkal, elavult infrastruktúrával és elmaradt fejlesztésekkel küzdene. Ezek a beruházások nemcsak az adott közösségek életminőségét javítják, hanem a közlekedésbiztonságtól a turizmuson át a környezetvédelemig számos területen hosszú távú pozitív hatást fejtenek ki. Miközben a támogatások körüli politikai diskurzus gyakran az elszámolásokról, jogállamisági vitákról és forrásbefagyasztásokról szól, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a legtöbb esetben az Európai Unió támogatásai nélkül ezek a fejlesztések nem valósulhattak volna meg.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
