Szerző: Nagy Krisztina
Július közepén nagy port kavart a tragikus hír, hogy egy kárpátaljai magyar férfit kényszersorozás közben olyan erősen bántalmaztak az ukrán toborzók, hogy később belehalt a sérüléseibe. Az ügy azóta is hatalmas visszhangot kelt, de a tragédia pontos körülményei továbbra sem tisztázottak. A történetet számos, egymásnak ellentmondó információ övezi: a magyar kormány egyértelműen agyonverésről beszél, és a férfi családja, ügyvédje, valamint ismerősei is bántalmazást emlegetnek, de az orvosszakértők és az ápolók nem találtak erre utaló nyomot. A hivatalos halotti bizonyítvány szerint a 45 éves férfi halálát tüdőembólia okozta.
A magyar–ukrán kapcsolatok az utóbbi hónapokban látványosan mélypontra kerültek: történt templomrongálás, nagyszabású kémakciók lebuktatása, a Barátság kőolajvezeték elleni szabotázsakció. Mindezt tetézik a kölcsönös kitiltások, amelyek tovább mérgezik a két ország diplomáciai viszonyát.
Nem olyan meglepő, hogy többen manipulatív, Ukrajna ellenes üzenetet vélnek felfedezni a sorok között a kormány kommunikációjában, amelyben Sebestyén halála kétségkívül egy erős politikai üzenettel egészül ki: az ukránok hidegvérű gyilkosok, kegyetlenek, nincs helyük az EU-ban.
“Agyonvertek egy magyar állampolgárt Ukrajnában. Ahol ilyen megtörténhet, az az ország nem lehet az EU tagja” – reagált az esetre Orbán Viktor a Facebook-oldalán egy július 11-én feltöltött videóval, amelyben hosszabban kifejti, hogy nem léphet be olyan állam az Unióba, amellyel együtt a kényszersorozás, a háború és az agresszió is érkezik.
A magyar kormány és politikai szereplők gyorsan felkapták a hírt, és hasonló üzenetet közvetítve reagáltak a tragédiára: Orbán Viktor Facebook-videóban reagált, kiemelve, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása hiba lenne, a Külügyminisztérium pedig azonnal berendelte Ukrajna budapesti nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen az ügyben. Sulyok Tamás levelet írt az elhunyt családjának, amibe belefoglalta, hogy Európában ilyesminek nem szabad megtörténnie, mert ellentmond azzal, amit az európai nemzetek képviselnek. Szijjártó Péter is reagált, kiemelve az ukrán toborzók visszaéléseiről szóló jelentést. Magyar Levente, külügyi államtitkár is hangsúlyozta egy Facebook-posztban, hogy az ukrán toborzótisztek által elkövetett eset elfogadhatatlan. Bayer Zsolt gyertyagyújtással egybekötött tüntetést szervezett a budapesti ukrán nagykövetség elé.
A videó ami nem a fekvő Sebestyén Józsefről készült
Orbán Viktor Facebook-videójában különböző, erőteljes képsorok tűnnek fel, többek között Sebestyén Józsefről is. Ezeken a felvételeken Sebestyén nagyon rossz állapotban látható, meggyötörten térdel a földön, illetve a videó alatt megjelenik egy kép egy kórházi ágyon fekvő betegről is, akinek nem látszik az arca, de egyértelműen arra következtethetünk, hogy Sebestyént ábrázolja. A videóban szemet szúr egy ,,baki”, ami talán okkal csúszhatott be a médiagépezetbe: ezen a felvételen nem Sebestyén, hanem egy másik sebesült katona látható, és ezt több forrás is igazolta azóta.
,,Sebestyén József halála – tényleg hazugság az Orbán-videóban szereplő kép. Az eszem megáll” – így kezdődik Rácz András Oroszország-szakértő július 13-i Facebook-bejegyzése, amelyben leírja, hogy az Orbán-videóban megjelenő kórházi ágyon fekvő férfi valóban nem Sebestyén József: a kép egy Ungváron elhunyt férfiról készült, és egy másfél hónappal korábbi, május 27-i cikkben szerepel a kárpátaljai Kárpáti Igaz Szó hasábjain. A cikk ennek a férfinak a tragikus történetéről számol be, akit május 17-én vittek be egy ungvári hadkiegészítőbe, annak ellenére, hogy súlyos betegségben szenvedett, emiatt felmentése is volt a hadkötelezettség alól. A férfi a toborzóirodában rosszul lett, az intenzívre került, ott készült róla a kép.
“Ez kristálytiszta manipuláció – másképp fogalmazva: hazugság.”, summázta Rácz, posztjában Orbán videóját és a közmédia narratíváját.
A Deutsche Welle nyomozása is alátámasztja, hogy a felvétel hamis. A DW magyar Facebook-oldalára kikerült egy videó, a következő leírással:
,,Orbán Viktor és a közmédia videóiban sem stimmelnek bizonyos videórészletek Sebestyén Józsefről, arról a magyar származású ukrán férfiról, aki vitatott körülmények között hunyt el július 6-án Beregszászon. A DW egy ukrán újságíró Telegram-csatornáján talált meg két felvételt is, aki írásban is megerősítette nekünk, hogy egyiken sem az elhunyt beregszászi férfi látható.”
A DW-cikkben kifejtik, hogy a felvétel a kórházi ágyon fekvő betegről Vitalij Glagola újságíró csatornájára került fel még 2025. május 22-én, tehát jóval Sebestyén halála előtt, és egy másik férfi látható rajta, aki kórházi ágyon fekszik, EKG-ra kötve és infúzióval a karjában. Tehát a DW kutatása is alátámasztja, hogy a szóban forgó képi bizonyíték hamis, és a politikai kommunikációban felhasznált felvételek tényleges eredete Ukrajnából, jóval a tragédia előttről származik.
Mindeközben érdemes kitérni arra is, hogy az orosz-ukrán háború során más magyar áldozatok is voltak, akiknek a halálhíréről hallgatott a kormány: két kárpátaljai magyar katonát is meggyilkoltak az oroszok. Sokakban felmerült a kérdés, hogy Pataki Szerhij és Aser Benjámin kapcsán talán azért nem volt hírverés a közmédiában, mert az ő gyilkosaik oroszok voltak?
A 30 éves Pataki Szerhij nagyszőlősi magyar katona Bahmut város környékén orosz fogságba került. 2023 márciusában orosz katonák elkobozták a telefonját, és rögzítették vele, amint lefejezik, ezt a felkavaró videót Twitteren is megosztották. Az ukrán hadsereg hivatalosan is megerősítette, hogy Pataki volt az áldozat, de a különösen brutális gyilkosság nem igazán foglalkoztatta a kormányt. Bár a Mandiner lehozott egy cikket egy igen kacifántosan megfogalmazott címmel:“Magyar vezetékneve volt, és Kárpátaljáról származott a katona, akit az oroszok lefejeztek”, de más kormányközeli lapban nem említették a vérfagyasztó gyilkosság hírét.
A háború másik magyar áldozata a 21 éves Aser Benjámin, magyarországi magyar önkéntes katona volt, aki az oroszok elleni ütközetben vesztette életét. Pataki Szerhijhez hasonlóan őt is az oroszok ölték meg, és az ő neve és esetét sem kapta fel a kormánymédia.
A kritikus hangok szerint a kormány a tragédiát politikai célokra használta fel, hogy Ukrajna EU-csatlakozása ellen hangolja a közvéleményt. Ezt alátámaszthatja az is, hogy a két másik, oroszok által meggyilkolt magyar katona esetét ellenben figyelmen kívül hagyta a kormánymédia. A magyar – ukrán viszony tekintetében mindenképp fokozódik a feszültség az ügy miatt, az esetet még mindig vizsgálják.
Valóban gyakoriak a sorozással kapcsolatos túlkapások, de kevés a bizonyíték ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni Sebestyén halála kapcsán
Bár Razsó Zoltán kárpátaljai magyar ápoló beszámolója és az ukrán állam álláspontja szerint Sebestyént nem verték meg, ez nem feltétlenül zárja ki, hogy Sebestyén visszaélések áldozata volt, és nem cáfolja az ukrán toborzók túlkapásait, visszaéléseit, sem az interneten keringő videókat, amelyeken látszik, hogy Sebestyén rossz állapotban van, illetve a toborzók megalázásai is látszanak. Rácz is kiemeli a posztjában, hogy a ,,TCK-nak nevezett hadkiegészítési szervezet munkatársai sok esetben erőszakosak, korruptak, és nagyon nem a szabályok szerint járnak el. Ukrán hivatalos források is elismerik, hogy a legrosszabb a helyzet Odessza és Kárpátalja megyékben.”
2025. július 8-án közzétett jelentésében Michael O’Flaherty, a Tanács Európa Emberi Jogi Biztosa is dokumentálta az ukrajnai sorozás során tapasztalt rendszerszintű emberi jogi visszaéléseket. A jelentés szerint az ukrán hatóságok sorozás közben többek között kényszermobilizálással, kínzással, önkényes fogva tartással és a fogva tartottak bántalmazásával, jogi segítségnyújtás megtagadásával, valamint fogyatékkal élő személyek kényszerített sorozásával kapcsolatos visszaéléseket követtek el.
Sebestyén József tragikus története sok kérdést vet fel az ukrán toborzók eljárása kapcsán, de kissé elhamarkodott következtetés agyonverésről beszélni, amíg a vizsgálatoknak nincs eredményük, kevés az objektív bizonyíték, és nagyon ellentmondásosak az álláspontok. Ráadásul egy ilyen tragédia politikai célra való felhasználása más jellegű kérdéseket is felvet.
Összefeszülnek a szakértők, indul a sárdoblás – Érdemes óvatosan kezelni az információkat
A kormánymédia egyoldalú kommunikációja Sebestyén József tragédiája kapcsán sokaknak szemet szúrt. Július 11-én Rácz András, egyetemi oktató és Oroszország-szakértő egy Facebook-bejegyzésben reagált a kormányközeli lapok híreszteléseire, kiemelve, hogy a rendelkezésre álló információk ellentmondásosak, ezért óvatosságra int. Kiemeli, hogy Ukrajnában nem „kényszersorozás” zajlik, mivel hadiállapot idején mozgósítás van, amely törvényes kötelezettség, így a kifejezés félrevezető. Hangsúlyozta, hogy Sebestyén esetében nem tudni, hogy megverték-e, azt viszont látni a róla készült videókból, hogy a kiképzés során súlyos egészségi problémái voltak, mégsem kapott megfelelő orvosi ellátást. A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy bántalmazták-e, hanem hogy miért nem vitték azonnal kórházba.
Rácz szerint a továbbiakban a család támogatása, egy alapos és lehetőleg független vizsgálat, a katonai egészségügyi ellátás javítása volna célszerű Kárpátalján, valamint nyugodt és céltudatos fellépés lenne adekvát a kormány részéről az egyoldalú híresztelések helyett. A fő magyar érdek az lenne, hogy hasonló tragédia ne ismétlődhessen meg, és a kárpátaljai magyar katonák a lehető legjobb ellátást és felszerelést kapják.
Közben a kormányközeli Transzparens Újságírásért Alapítvány egy elemző cikkben reagált Rácz posztjára, melyben azzal vádolják az Oroszország-szakértőt (a cikkben idézőjelbe tették), hogy a módszertana rugalmas, inkább a narratívák kiszolgálásáról szól, mint a tényszerű elemzésről, egyfajta „szelektív szakértelem”, amit csak bizonyos esetekben vesz komolyan. A Transzparens Újságírásért Alapítványt Partos Bence, a Mandiner volt főszerkesztő-helyettese alapította, aki az ország egyik legnagyobb komplex pszichológiai szolgáltatást nyújtó cégének alapító-tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, köztudottan a Mathias Corvinus Collegiumhoz kapcsolódóan, valamint a kormányhoz közel álló körökben tevékenykedik, az ő cége áll a Digitális Polgári Körök mögött is.
Az említett írásra hivatkozva a Mandiner nemsokára közölt egy cikket ,,Csúnyán lebukott Rácz András: bemutatták az összes piszkos módszerét” címmel, és folytatódott a Rácz szakértelmét kétségbe vonó, őt ukrán propagandával vádló, lejárató cikkek sorozata.
